Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
6 ÉLETMÓD 2014. JANUÁR 12., VASÁRNAP HÍRSÁV Gyógyítás mikro-, sót nanoméretekben A Jövő cukorbetegei talán már megúszhatják az inzulin pótlására alkalmazott rendszeres injekciózást. Az egyik amerikai egyetem egyelőre egérkísérletek során ért el áttörést: nano- részecskék segítségével juttattak inzulint a rágcsálók szervezetébe. Magas cukorszintnél a szervezet enzimjei a glukózt glukon- savvá alakítják át, melynek jelenléte beindít egyfajta „természetes” folyamatot: a nanorészecskékbó'l mesterséges inzulin szabadul fel, és így megfelelő szinten tartja (majd) a beteg vércukor szintjét. ■ Lejárt gyógyszert a gyűjtőkonténerbe! az otthon tárolt gyógyszert ellenőrizze, nem járt-e még le a szavatossága. Ha igen, dobja ki! De nem mindegy, hova. Egészen elképesztő adat, hogy a Magyarországon keletkező mintegy 600 tonna gyógyszerhulladék 70-75 százaléka még mindig a kommunális szemét közé kerül, veszélyeztetve környezetünket. A szelektív gyűjtést alig néhány éve vezették be itthon, és az azért eredmény, hogy a gyógyszerhulladék 25-30 százalékát már a gyűjtőkonténerekbe dobjuk. ■ Vértesztből nézik meg: fiú lesz vagy lány? a magzat neme már hét héttel a fogantatás után megállapítható egy újfajta vérteszttel. Kimutatja az anya vérében keringő magzati DNS-darabkákat. Azoknak nyújthat információt a teszt, akiknek a családjában olyan nemhez kötődő öröklődő betegség fordul elő, mint például a vérzékenység. Az eljárás feleslegessé teszi az 1-2 %-ban vetéléssel fenyegető amniocentézist, azaz magzatvíz-vizsgálatot. ■ Rosszul alszik, rémeset álmodik negatív élmények Tönkreteszik a nyugodt pihenést, de más bajokra is utalhatnak Mint egy rossz álom - mondjuk gyakran. Igen, mert ha rosszat álmodunk, az bizony megbolygatja szervezetünket: a rémálmok tönkre teszik az éjszakai pihenést. És nem csak azt! AS-összeállítás A negatív élményekkel teli, zavart alvás következményeként egy sor kellemetlenség jelentkezhet, amelyek közül a nappali nyugtalanság és depresszió valamilyen formája csak az enyhébb bajok közé tartozik. Sokan gondolják úgy, hogy a nyugtalan alvással, a lidérces rémálmokkal szemben tehetetlenek vagyunk. Holott a bajok elkerülhetők, rémálmok ellen is létezik gyógymód. BÁRMILYEN ÉLETKORBAN JELENTKEZHET Bármennyire is meglepő, alighanem gyermekkorban a leggyakoribbak a rossz álmok, főként ha a gyerek életében valamilyen fontos változás történik. Az óvodába, iskolába kerülés, egy kistestvér megszületése, valamilyen családi konfliktus, a szülők válása mind-mind olyan élethelyzet, amely az érzékeny gyermeki szervezetet nagyon megviseli, fokozottan stresszeli. Érdekes, hogy a pszichológusok szerint bizonyos helyzetekben a rémálmok akár hasznosak is lehetnek, mivel általuk a gyermek képes csökkenteni a ki nem mondott, ki nem „tombolt” feszültségeket. De természetesen a rémes álmok korántsem kizárólag a zuhan... Lehet, hogy egy pszcihothrillert nézett lefekvés előtt a tévében, és most leperegnek gyermekkor velejárói. A felnőttek megközelítőleg 8 százaléka riad fel éjszakánként rendszeresen rossz álmai miatt. Azon túl, hogy ilyen körülmények közt az alvás sem pihentető, a rémálmok a nappali hangulatot is befolyásolják, hatásukra idegesebbek, lehangoltabbak lehetünk. FŐSZEREPLŐK VAGYUNK Talán nincs is olyan ember, aki életében legalább egyszer ne küzdött volna meg rémálmaival. A zuhanás, vagy éppen a fejvesztett menekülés képkockái után valódi felüdülés az ébredés, amikor a fejünkben zajló nyomasztó film - amelynek mi vagyunk a főszereplői, egyben veszélyeztetettjei - végre véget ér. „Az álmok jelentését sokan, sokféle módon próbálták már értelmezni. Akár szimbolikus üzenetet hordoznak magukban, akár nem, megfigyelhető, hogy stresz- szes, nyomasztó élethelyzetekben a rémálmok száma is megnő” - mondja dr. Vi- da Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a Sleep Center főorvosa. Az összefüggés felnőtt korban is hasonló lehet a gyermekeknél tapasztalt jelenséghez, hiszen alvás közben dolgozzuk fel a nap folyamán bennünket érő érzelmi hatások és értelemmel bíró információk jelentős részét is. Rémálmok ezért gyakran jelentkeznek például poszt- traumás stressz szindróma tüneteként, vagyis valamilyen komoly megrázkódtatás, stressz hatás következtében. DEPRESSZIÓ IS LEHET A KÖVETKEZMÉNYE Az alvási periódus két alapfázisra bontható: az ún. lassú hullámú, ortodox alvás és a paradox alvás. Utóbbira, tehát a paradox alvásra igen jellemző a szemgolyó gyors mozgása, ez alapján RÉM (rapid eye mo- vement) fázisnak is nevezik. a rémálmok hátterében leggyakrabban stressz, a szervezet és az idegrendszer belső feszültsége áll, azonban a külső tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy számtalan organikus betegség tüneteként jelentkezhetnek a baljós álmok. ilyenek lehetnek a pszichiátriai betegségek (hangulatzavarok, depresszió), endokrinológiai betegségek (például a pajzsmirigy túlműködés), egyes éjszakai fájdalommal Mindenféle álmaink ebben az alvási szakaszban képződnek. Az alvás két fázisa nem egyenlően oszlik meg az éjszaka folyamán: a hajnali, mély al- vásos órákban a leggyakoribb a RÉM fázis. Az utolsó ilyen fázist követően pedig az ébredés következik. Normál esetben az alvási fázisok anélkül követik egymást, hogy ebből alvás közben bármit is érzékelnénk. A hosszú heteken, esetleg hónapokon át ismétlődő rémálmok azonban az éjszaka folyamán több alkalommal is megszakítják az alvás természetes folyamatát. Rossz álmunkból felriadva idegejáró betegségek (ízületi fájdalmak, gerincpanaszok, gyomorfájdalom). az elsődleges alvásbetegségek közül az alvási apnoé kapcsán kialakuló garatszűkület akadályozza a megfelelő légzést, minek következtében a szervezet oxigén-ellátottsága romlik. A valóban fellépő fulladásos jelenséget a beteg gyakran éli meg fulladásos, üldöztetéses rémálomként, miközben hálótársa az apnoéval együtt járó horkolástól szenved. sebbek, nyugtalanabbak lehetünk, hosszabb időt is igénybe vehet, mire újra elalszunk. A MEGZAVART ÉJSZAKAI PIHENÉS KÖVETKEZMÉNYE: nappal is fáradtabbak, nyűgösebbek lehetünk, levertség jelentkezhet, csökken a koncentráló képesség. A mindennapi kellemetlenségeken túl a rémálmok súlyos problémákra is figyelmeztethetnek. Az Amerikai Alváskutató Akadémia vizsgálatai arra is felhívják a figyelmet, hogy a felnőttek körében a rendszeres rémálmok a depresszió és az öngyilkossági hajlam rizikófaktorainak tekinthetők. Szép álmokat receptre? ha a rossz álmok hátterében valamilyen organikus, azaz szervi betegség áll, természetesen azt kell először kezelni és meggyógyítani. Ha az egyéb betegségek kizárhatók, akkor a stressz, külső és belső feszültség okozta krónikus rémálmok ellen pszichoterápiás, relaxációs módszerekkel lehet védekezni, ebben a szakemberek segítségünkre lehetnek. bizonyos esetekben azonban a gyógyszeres terápia a megoldás. Amikor betegségeket jeleznek Meglepő álláspont a női termékenység elhalásáról Gyakorta elkövetett hétköznapi bűneink rossz szokások Érdemes elsajátítani a ritmikus hasi légzés tudományát A férfiak okozzák a menopau- zát! - ezzel állt elő Rama Singh kanadai professzor, és korántsem a szilveszteri italozások bódulatában. Mondhatni evolúciós tény: a hímek mindig a fiatal, termékeny nőstényekre hajtottak, velük akartak párosodni. Prof. Singh véleménye szerint a középkorú nők a férfiak érdektelensége miatt vesztették el termékenységüket az evolúció folyamán, mert a természet „belátta”: felesleges a peteérés, ha nincs, aki a megtermékenyítse a nőt. A szexuális vonzerő hanyatlása folytán idővel elérkezik a termékenység elvesztése is. A kutató szerint, ha a férfiak több száz generációja nem preferálta volna mindig a fiatalabb nőket, a nők szinte a halálukig termékenyek maradtak volna. A nőnemű csimpánzok - legközelebbi rokonaink - például csak röviddel haláluk előtt válnak terméketlenné. A me- nopauza amúgy csak egy-két állatfajnál ismert. (Az egyik a gyilkos bálna.) Singh professzor egészen odáig elmegy következtetéseiben, hogy ha a nők mindig a fiatal férfiakat részesítették volna előnyben, akkor a férfiak vesztették volna el termékenyítő képességüket a korral - és akár már 40-50 évesen meddők lennének! ■ Vannak olyan, egészen hétköznapi „bűneink”, amelyeket szinte mindannyian elkövetünk egészségünk ellen a tájékozatlanság miatt. 1. NAPI ZUHANYOZÁS TÚL FORRÓ vízzel A forró zuhany és a szappan károsítja a bőr természetes védőrétegét. Az eredmény kiszáradt, berepedezett bőr lehet, mely hajlamosabb gyulladásokra. Langyos vízzel, szappanmentes mosakodó géllel vagy krémmel persze zuhanyozhat naponta. 2. FOGMOSÁS UTÁN ÖBLÖGETNI Az öblögetéssel lemossuk a fogkrémmel fogainkra felvitt védő fluoridot. Fogmosás után fél óráig vizet se igyunk! Étkezés Segít a zuhany, ha nem túl forró után legalább fél órát várjunk a fogmosással, mert az élelmiszerek savtartalma átmenetileg gyengíti a fogzománcot. 3. vécén ülni Jobb a guggolás, mert természetesebb pozíció. Ez a testhelyzet kevesebb erőlködést igényelne. (Viszont akkor nem lehetne újságot olvasni, keresztrejtvényt fejteni.) 4. TÚL SOK HÁZIMUNKA Aki a házimunka oroszlánrészét végzi, magasabb vérnyomásra számíthat. A sok ügyintézés is stresszes, s hogy sikerül-e mindent időre s jól elvégezni. 5. helytelen légzés A gyerekek még hasi légzők, ám a felnőttek már nem. Pedig az igazán jó és az egész tüdőt oxigénnel ellátó légzés csakis hasi lehet. A ritmikus hasi légzést érdemes gyakorolni, előbb-utóbb megszokjuk. ■ Plusz 1 hiba vacsora után ne punnyadjon - mozogjon! Ha valaki ezt nem teszi, vagy közvetlenül lefekvés előtt jól teleeszi magát, kockáztatja, hogy a kalóriák zsír formájában raktározódnak el. inkább reggelire együnk többet, (ahogy a királyok...), hogy biztosan elégessük nap közben a bevitt pluszkalóriákat. Egy kiadós vacsora után egy 20 perces élénk séta segíthet. Fáj a feje, zaklatottan aludt
