Somogyi Hírlap, 2014. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
2014. JANUÁR 12., VASÁRNAP SZTORI 5 Az amerikai showbiznisz még fényévekre van, de már egyre kevesebb oka van panaszkodni a hazai cirkuszosoknak: lassan újra megtelhet a nézőtér. Vég Márton Ma és holnap még tart a 10. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál, amelynek öt napja alatt csaknem 20 országból több mint 30 produkciót láthat a közönség a Fővárosi Nagycirkuszban. Most garantált a telt ház, pedig nem volt ez mindig így, ugyanis a kilencvenes években elterjedt: a cirkusz avitt és unalmas, így szép lassan elmaradoztak a nézők. Találtak a nézők jobb szórakozást, a cirkusz nem tudott versenyezni a látványsportokkal vagy a mozival, egyre kevesebben nevettek azon, ha a bohóc elesik a saját lábában. „A hetvenes, nyolcvanas évek volt a kimagasló időszak. A nagy állami vállalatokból, szakszervezeti szervezéssel buszokkal hozták a munkásokat és a családjukat. Mondani sem kell, hogy ezt a közönséget a rendszerváltással elveszítettük” - mondta lapunknak Kriza Zsigmond. A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. (MACIVA) igazgatója szerint a bohóc, a zsonglőr, a légtornász, az állatidomár ma is a főszereplői a műsornak, de mindezt már nem lehetne eladni például a modern fény- és hang- rendszerek használata nélkül. A cirkuszi effektvilág már a XXI. század showbizniszének csúcsát jelenti világszerte. Las Vegas leghíresebb show-já- nak számító Cirque du Soleil műsora gyakorlatilag elképzelhetetlen lenne látványos fényeffektusok és zene nélkül. Nem véletlen, hogy a jegyeket gyakorlatilag hónapokkal az előadás előtt meg kell rendelni, pedig nem olcsó mulatságról van szó: a legolcsóbb jegy is 130 dollárba, vagyis közel 30 ezer forintba kerül. Csalódni azonban ritkán szokott a néző, ugyanis a pénzéért olyan produkciót kap, amely egyesíti az akrobatika, a tánc és a színház legjavát. Folyamatos a telt ház, pedig hetente tíz előadást tartanálunk is akad, a csaknem 100 éves múltra visszatekintő Eötvös Cirkusz például Bala- tonfüreden, a Magyar Nemzeti Cirkusz pedig Balatonlellén székel. A szezon általában márciustól októberig tart, egy településen ritkán maradnak egy hétnél tovább, nyáron pedig kizárólag a Balaton környékén maradnak. A Magyar Nemzeti Cirkusz tavaly Kaposváron kezdte a turnét és Vácon zárta, de közben a Dunántúl szinte valamennyi megyeszékhelyén jártak. Az ifjabb Richter József vezette társulat is mindent bedob a szórakoztatás érdekében: a közönség kedvence minden bizonnyal Szandra, az indiai elefánt, valamint a fehér oroszlánok voltak. A cirkuszfamília korábban elefánt és lovas akrobatikus egyedi produkciókat hozott létre, amik később világszámok lettek. A hazai underground cirkuszi élet szereplői pedig többnyire a Trafóban lépnek fel. A hazai művészekből álló Freak Fu- sion Cabaret például céljaként tűzte ki, hogy a zene és a cirkusz fúzióját hozza létre, vagyis összevonja a cirkusz, a zene, a vizuális- és más mozgásművészeteket. A közelmúltban pedig Compaigne XY látványos előadásában 17 akrobata lépett színpadra. Az előadás artistái között francia, spanyol, német és izlandi művészek is voltak, akik Európa különböző neves cirkusziskoláiban tanultak. Kellékük csupán egy fatuskó és egy billenőhinta, mindkettőt arra használták, hogy minél messzebbre jussanak a földtől. Az egyik orosz társulat produkciója a Fővárosi Nagycirkusz színpadán. Manapság a cirkusz ötvözi az akrobatika, a tánc és a színház legjavát nak 1800 néző előtt. Veszélyes műfajból sincs hiány, tavaly nyáron az élő műsor közben halt meg a Cirque du Soleil egyik artistája, miután kicsúszott a biztosítókötélből, és 15 métert zuhant. Az amerikai szinttől természetesen nagyon messze van a magyar cirkusz, de mostanában kevesebb az ok a panaszkodásra. „Tavaly már 250 ezernél is több nézőnk volt, idén pedig már a 300 ezer a cél. Több nézőnk van, mint a Nemzeti Színháznak. Míg 2011 októberében előadásonként 400 fő körül stagnált az éves átlag nézőszám, idén év végére a Fővárosi Nagycirkusz stabil 800-1000 fős átlagos éves látogatottsággal büszkélkedhet" - mondta Kriza Zsigmond. Két-három éve még volt olyan délutáni előadás, ahol alig száz fizető néző volt. Hétköznap többnyire iskolás csoportok töltik meg a nézőteret, akik természetesen főleg az állatos műsorokat kedvelik, hét végén azonban már inkább a felnőttek vannak többségben. Egy négytagú család már 7 ezer forintért élvezheti a mintegy 2 órás műsort, ez például olcsóbb, mint a szomszédos állatkert. „Új aranykor jöhet el, a cirkusz szép jövő előtt áll. Rengeteg alternatív társulat jön létre, akik más rétegeket is meg tudnak szólítani, mint a klasszikus kőcirkuszok” - fogalmazott Kriza Zsigmond. Érdekesség, hogy a régióban Budapesten kívül csak Bukarestben Van kőcirkusz, máshol kizárólag vándorcirkuszok léteznek. Utóbbi természetesen Oroszország: 70 cirkusz 11 millió nézővel. Különleges produkcióik bővelkednek ugrószámokban, de 140 fajta állattal is dolgoznak A világ egyik legnagyobb és legrégebbi cirkuszművészeti szervezete az Orosz Állami Cirkuszvállalat, ők is képviseltetik magukat a budapesti cirkuszfesztiválon. Velük szintén nem versenyezhetünk, hiszen 70 társulatot fognak össze, ezek között 38 kőcirkusz található. A több mint 8 ezer alkalmazottjuk 702 produkcióban vesz részt. „A kilencvenes években nálunk is volt visszaesés, de 2012- ben 9,6 millió, tavaly pedig már 11 millió nézőnk volt. Idén pedig a 14 milliós nézőszám a cél, amit a cirkuszaink modernizálásával akarunk elérni” - mondta budapesti sajtótájékoztatóján Farzana Halilova főigazgató. A Roszgoszcirk irányítja az Orosz Föderáció valamennyi cirkuszát, kivéve két moszkvait (Moszkvai Állami Nagycirkusz, Nyikulin Cirkusz), egy szentpétervárit és egy kaza- nyit. Az orosz cirkusz hagyományosan erős az ugrószámokban, de 140 fajta állattal is dolgoznak. Halilova szerint Oroszországban olcsó a jegy, mindössze 300 rubel (1800forint), de rengeteg ingyenes, jótékony fellépésük is van, mert gazdasági, politikai szempontok mellett a cirkusznak szociális feladata is van. „előadásaink különlegessége a két egymást követő triplaszal- tón alapuló mutatvány, amelyet még soha egyetlen társulat sem hajtott végre sehol a világon. Az orosz cirkusz tapasztalatait világszerte elismerik, és számos országban ennek felhasználásával fejlesztik saját cirkusziparágukat” - mondta a főigazgató. a roszgoszcirk számos művésze olyan külföldi társulatoknál dolgozik, mint az amerikai Ringling Brothers and Barnum and Bailey Circus vagy a kanadai Cirque Du Soleil.. Vagyoni helyzete azonban még nem a legstabilabb, hiszen 2012-ben még 90 millió rubeles veszteséggel zártak, pedig csaknem 6 ezer előadásuk volt. A Szovjetunióban valamennyi cirkusz állami tulajdonban volt (az államosítást Lenin 1919-ben rendelte el), működtetésükért az 1957- ben alapított Szojuzgocirk felelt. Nem éppen veszélytelen pillanat Az ingyenmunka öröme gyerekkoromban, a szocialista gazdaság rados virág időszakában azt tanították nekünk, az embert a munka teszi emberré, mert azzal teremti naponta újra önmagát. Mégpedig egzisztenciális értelemben, amiben persze benne volt az anyagi szempont, azaz a munkáért kapott fizetség. De ez akkor elhanyagolhatónak számított, hiszen mindenki többé-kevésbé ugyanakkora összeget talált hó végén a borítékban. A pénz tehát nem volt mérvadó, az igazi nyereség a szellemiekben rejlett. az iskolában fel is vésették velünk a József Attila-idézetet: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Tehát munka közben ne az érte kapott pénz lebegjen a szemünk előtt, hanem hogy milyen klasszul húzzuk az igát. természetesen ez hatalmas csúsztatás, a költő gondolatának elferdítése, hiszen a fenti sorok elől lefelejtették az előzményt: „Ne légy szeles! Bár munkádon más keres...” Azaz a verset a fájdalom szülte, amit akkor érez az ember, ha bárhogy húzza az igát, munkája gyümölcsét mások nyúlják le. így valamilyen értelemben képtelen magát újjáteremteni, azaz nem jut pénze kajára, cipőre, ruhára, üdülésre. aztán jött a rendszerváltás és a vadkapitalizmus, amely azt sugallta, át kell programoznunk az agyunkat. A munka önmagában smafu lett, értékét nem önmaga, hanem éppen a korábban cikis pénzösszeg határozta meg, amit cserébe kapunk. A megváltozott korszellem szerint kötözni való bolondnak számított, aki szimplán szeret dolgozni, és fittyet hány az anyagiaknak. A jelszó: annyit dolgozz, ameny- nyit fizetnek neked, mert ha sok munkával keveset keresel, akkor egy lúzer vagy. Viszont minél kevesebb munkával minél többet harácsolsz össze, annál jobb fej leszel. A sztahanovista szövőnők elit csapatát felváltotta az biliárdszalon-tulajdonosok paradicsoma. most, a gazdasági válság ötödik évére ismét kialakulóban van egy új trend: az ingyenmunka kecsegtető világa. Dolgozz, de ne pénzért! Na, nem azt jelenti ez, hogy visszatértünk volna a szocializmus eszméihez és gyakorlatához. Hiszen akkoriban mindenki kapott pénzt a munkájáért; nem sokat, de ahhoz elegendőt, hogy ne legyen gond, miből törleszti a rezsit vagy vesz a gyereknek új cipőt. Nem mintha visszasírnám azokat az időket - csak az összehasonlítás kedvéért emlegetem őket, hogy jól látszódjék a jelenlegi helyzet faramuci mivolta. történt ugyanis, hogy egy étterem meghirdette a rendezvénytermét zenekarok számára. Teljes felszerelést biztosítanak, írták, a fellépési lehetőségnek semmi akadálya. Szeretettel várnak minden muzsikust az általuk szervezett eseményekre: esküvőkre, érettségi találkozókra, bankettekre. Fizetni ugyan nem tudnak a produkcióért, de itt a fantasztikus lehetőség, hogy a zenészek bemutatkozhassanak, azaz megismertethessék magukat az étterem vendégeivel. egy banda, amely belebotlott a hirdetésbe, rövid úton válaszolt a szemfüles vendéglősnek. Nekik is van egy csodás rendezvénytermük, írták, ahol rendszeresen fellépnek. Szeretettel várják az érdeklődőket, mindössze egy bibi van: kajával és piával nem szolgálhatnak. Márpedig egy többórás koncerten, ahol az asztalok mellett az emberek elgyönyörködhetnek a zenekar játékában, nem árt, ha akad némi harapnivaló, legurítandó sör, üdítő, koktél. így hát szívesen fogadják az éttermet a kínálatával együtt. Fizetni sajnos nem tudnak érte, de a vendéglátóipar gyöngyszemének náluk lehetősége van rá, hogy megismertethesse önmagát a közönséggel. Hozzák tehát nyugodtan azt a kis enni-inni- valót ingyen. Új korszakba lépett a modem cirkusz porond Az alternatív és a klasszikus társulatok jól megférnek egymás mellett, egyre több a néző
