Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-07 / 285. szám

2013. DECEMBER 7., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 Somogyi cégek százas élmezőnye gazdaság A Somogyi Hírlap TOP 100-as listája élén a tabi Flextronics áll ► Folytatás az 1. oldalról A TOP 100 a Somogyi Kereske­delmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Regioná­lis Adó Főigazgatóságának köz­reműködésével jelent meg. A SKIK-székházban tartott pénte­ki telt házas bemutatón a megye legnagyobb cégeinek vezetői, döntéshozói vettek részt. Varga József, a SKIK elnöke rámuta­tott: a jövő szempontjából döntő, hogy pontos, hű tükröt kapjunk a helyi gazdasági életben leját­szódó folyamatokról, s a legki­emelkedőbb teljesítményt nyúj­tó cégek helyzetéről, terveiről.- A nyilvántartásunkban ta­valy év végén 56 983 adózó sze­repelt, ezen a téren kis mérté­kű visszaesést lehetett megfi­gyelni - fejtette ki Kokainé Ma­gyar Zsuzsanna, a NAV somo­gyi adóigazgatóságának vezető­je. Részletesen felvázolta a tár­sas vállalkozások 2012-es tel­jesítményét: részben mélypon­tok, megtorpanások jellemez­ték az elmúlt időszakot, persze több pozitív példát is látni lehet. Elhangzott: a társas vállalkozá­sok zöme továbbra is a keres­kedelem, a gépjárműjavítás, az építőipar, s a feldolgozóipar te­rületén működött. Somogybán 8463 kettős könyvvezetést vég­ző társaság adott bevallást, s a megye mezőgazdasági jellegé­re utal, hogy a cégek 8,1 száza­léka az agráriumban próbál ér­vényesülni, részarányuk közel háromszor nagyobb az orszá­gos átlagnál. A lista élén több mint 511 mil­liárd forintos nettó árbevétellel a tabi Flextronics International Kft. áll, a századik helyet 1070 millió forinttal az elektronikai alkatrész gyártásra szakoso­dott kaposvári Kép Kft. foglal­ja el. Az első tíz legnagyobb for­galmú cég között húsfeldolgo­zó, csővezetékes szállítással, il­letve háztartási villamos készü­lék gyártással foglalkozó céget is találunk. A TOP 100 ismert­ségét, s elismertségét jelzi, hogy egyre több vállalkozás hozza nyilvánosságra adatait magazi­nunkban.- A kimutatás szerint 4,1 szá­zalékos foglalkoztatás-csökke­nést lehetett megfigyelni tavaly, s az elmúlt két évben rögzített emelkedés után tavaly nem si­Ficsór János, lapunk főszerkesztő-kiadóvezetője, Varga József, a kamara megyei elnöke, és Parragh László, a kamara országos elnöke a bemutatón Parragh László: bizakodnak a vállalkozások, a következő negyedévben is marad a gazdasági fejlődés- az utolsó két negyedévben jól teljesített a magyar gazdaság, s a következő két negyedévben is a növekedési ütem fennmaradá­sa várható, tartható a fejlődés - emelte ki Parragh László, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra (MKIK) elnöke. Vállalatveze­tők véleményére hivatkozva rá­mutatott: túl vagyunk a forduló­ponton, a várakozások erősöd­nek, javulnak, de a bizonytalan­ság, a gondok számos területen tetten érhetők. A gazdasági válságra utalva felidézte: amíg Németország ke­mény munkával 2010 végére elérte a krízis előtti szintet, ad­dig Magyarországon a kilenc százalékos zuhanás rengeteg problémát okozott, s nehezen kecmergett ki ezekből. Az ala­csony hatékonysággal működő gazdaság, az elmaradt struktu­rális reformok ráadásul tovább szaporították a válság legnehe­zebb éveiben a gondokat. Par­ragh László kifejtette: az MKIK számos javaslatot nyújtott be már az elmúlt időszakban, melyben megoldási javaslatokat mutatott be. Ide sorolta - töb­bek között - az oktatás, a szök­és felnőttképzés átalakítását, melynek a gazdaság valódi igé­nyeihez kell igazodnia, ne töme­gével képezzük a jövő munka- nélkülijeit. AZ ORBÁN-KORMÁNYRA Utalva megemlítette: összességében he­lyes az irány, növekedési pályán van a gazdaság, ám bizonyos intézkedések korábban negatí­van hatottak a GDP-re. Parragh lényegesnek ítéli a nemzeti érde­kek érvényesítését, s egyúttal olyan döntések, tervek követke­zetes vérhajtását szorgalmazza, melyek a nemzetgazdaság meg­erősödéséhez vezethetnek. Adó­dik a kérdés: mi lesz a választá­sok után? A következő időszak főbb feladatai kapcsán elmond­ta: a megkezdett átalakításokat folytatni kell, ugyanakkor szük­ség lehet még a gazdasági fi­nomhangolásokra. Az európai uniós források hatékony kihasz­nálását ugyancsak a lényeges teendők között említette, s fon­tosnak tartja, hogy a kabinet a következő EU-s ciklusban a for­rások 60 százalékát gazdaság­élénkítésre, fejlesztésre kívánja fordítani.- a Föld lakosságának nyolc szá­zaléka azEU-ban él, a világ GDP-jének 25 százalékát az uni­óban állítják elő, ugyanakkora szociális kiadások 50 százalékát itt költik el: nem nehéz belátni, hogy ez a rendszer hosszú távon fenntarthatatlan - adott kitekin­tést. Hosszan sorolta a külföldi csodákat, melyeket nincs értel­me hűen lemásolni, hiszen azok egy adott időszakban, eltérő le­hetőségek között valósultak meg. Parragh László ugyanakkor ki­emelte: tudatosan kell tervezni a jövőt, s öt vagy 10 év távlatában érdemes gondolkodni. A megal­kotott programokhoz, tervekhez kell rendelni az erőforrásokat. került tovább növelniük bevé­telüket a gazdasági társaságok­nak - foglalta össze a folyama­tokat a NAV munkatársa. A 4,5 százalékos visszaesés nyomán a nettó árbevétel 1335,9 milliárd forint volt. Ugyan számos társa­ságnál enyhén nőtt a belföldi ér­tékesítés, a külpiaci nehézségek nyomán az export (12,4 száza­lékkal) visszaesett. Elhangzott: a somogyi cégek 73 milliárd fo­rint adózás előtti nyereséget, és 16 milliárd forint veszteséget jeleztek. A nyereség csaknem 20 milliárd forinttal több, mint 2011-ben. A szakember rámu­tatott: úgy tűnik, hogy csökke­nő volumen mellett javultak az eredmények. Viszonylag kedve­ző évet zárt a feldolgozóipar, az erdőgazdálkodás, és a kereske­delem. A legnagyobb somogyi cégek listája mindenesetre so­kat elárul: nem csak a foglalkoz­tatásban, más téren is kiemel­kedőt nyújtottak: az adózás előt­ti eredményük meghaladta a 45 milliárd forintot. S a dolgozók átlagfizetése is magasabb volt náluk összességében, mint a so­mogyi mutató. Kokainé Magyar Zsuzsanna - a cég nevének em­lítése nélkül - azonban több­ször nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az eredmé­nyek változását jelentősen befo­lyásolta a megyénkben működő multinacionális cég helyzete. A TOP 100-ból 86 nagy adózó pro­fittal zárt, kettő egymillióról fo­rint feletti adózási előtti nyere­séget ért el. ■ Harsányi Miklós Nemzetközi elismerést adtak Kaposvárnak Kínában livcom A díjjal a városok környezetükért tett erőfeszítéseit, a civilek tenniakarását ösztönzik Kategóriájában harmadik he­lyezést, egyben ezüst minő­sítést kapott Kaposvár az él­hető közösségek nemzetközi megmérettetésén. A kínai Xi- amenben a hétvégén rendez­ték a verseny döntőjét. A The International Awards fór Live- able Communities (LivCom) dí­jat azoknak a településeknek ítélik oda, amelyek sokat tesz­nek az épített örökség megóvá­sa és a környezetvédelem te­rén, és magas fokú a közössé­gi részvétel. A versenyen mintegy 50 or­szág képviseltette magát, lélek- számtól függően öt kategóriá­ban: az indulók közül a legki­sebb írországi szigeten 252-en, míg a dél-koreai Seo-gu-ban 506 ezren élnek. A somogyi megyeszékhely kapcsán pél­daértékűnek nevezte a zsűri a nagyarányú zöldfelületet, va­lamint a Desedánál tervezett ökoturisztikai fejlesztéseket. A LivCom díjat 17 éve alapí­tották az ENSZ Környezetvé­delmi Programjának hozzájá­rulásával és támogatásával. Ez a világ egyetlen olyan megmé­rettetése, amely az egyes kö­zösségek és városok környeze­tükért tett erőfeszítéseit díjaz­za, s az egyetlen olyan fórum, ahol a környezetvédelem terén a legjobb nemzetközi gyakorla­tokat mutatja be. ■ Márkus Kata Kaposvár madártávlatból. Múlt és jelen a megújult belvárosban Szépítkezhet a város DECEMBER 20-ÁN zárul a „Meg- szépülAVárosom”program sza­vazási időszaka. A programot életre hívó hét építőipari cég an­nak a budapesti kerületnek vagy vidéki városnak egy közte­rületét újítja föl 2014 tavaszán, amelyik december 20-ig a leg­több szavazatot kapja. A szerve­zők a kiválasztási folyamatot a lakosságra bízták, szavazni a projekt weboldalán lehet. az akció kezdete óta több mint hetvenezer szavazat érkezett. A települések versenyében Duna­keszi, Kiskunfélegyháza és Esz­tergom állnak az élen, ám tőlük alig marad le Kaposvár. JEGYZET CZENE ATTILA Jó példát mutat a TOP 100 a sokszor szapult válság a somogyi vállalkozók egy ré­szével jót tett: aki képes volt előre gondolkodni, változtat­ni, megerősödve kerülhet ki a versenyből. Pedig a konku­rencia már nem a szomszéd­ban lakik, a világ másik fe­léből is hipp-hopp megjelen­het bárki a piacon. én úgy hiszem: önmagában az, hogy növekedni képes a gazdaság és ennek köszön­hetően az adókból az állam bevétele, nem teszi igazságo­sabbá a elosztást és nem old­ja meg az emberek problé­máit. De megmaradhatnak munkahelyek vagy újak is teremtődhetnek, ami sokak számára elég lehet a megél­hetéshez, haladékot adhat az életút tervezéséhez, szeren­csés esetben az elrugaszko­dáshoz. A növekedést az se­gíti, ha a gyakran irigyelt, pedig nehéz helyzetben lévő, a pillanatok alatt bekövetke­ző gazdasági és jogszabályi változásoknak is kitett, koc­kázatra kényszeritett vállal­kozók teremtenek munkahe­lyet. (Közmunkából nem lesz adóbevétel, az legfeljebb ar­ra szoktatja rá az embereket, hogy reggel fölkeljenek és el­menjenek dolgozni az árok­partra, a virágágyásba, más­kor falevelet söpörni vagy havat lapátolni. Ez szerintem nem haszontalan, de előbbre nem viszi a gazdaságot.) GYAKRAN hallani a véle­ményt: ha a vállalkozó min­den adót befizet, akkor nem tud lábon maradni, tönkre­megy, a legjobb esetben dol­gozókat bocsát el és vegetál. Az is tapasztalat, hogy Ma­gyarországon menő sport az adócsalás, bár a NAV egy­re inkább az adózók körmé­re néz. Szerintem nem az az igazi hazafi, aki hatal­mas kokárdával a mellén jár­kál, hanem aki adójával, tu­dásával hozzájárul a nemzet megmaradásához, környeze­te felemelkedéséhez. a somogyi hírlap hatodszor megjelenő, nagy presztízsű kiadványa, a tegnap a Somo­gyi Kereskedelmi és Iparka­marával, valamint a Nemze­ti Adó- és Vámhivatallal kö­zösen bemutatott TOP 100 a Somogybán működő legna­gyobb árbevételű vállalkozá­sokat sorakoztatja föl. Az üz­letileg lezárt 2012-es évben 45,1 milliárd forint pozitív eredményt értek el (ez a so­mogyi összeredmény 79 szá­zaléka!) Alapvetően fontos tehát, hogy ezeknél a cégek­nél milyen színvonalú mun­ka folyik - a tárgyévben a 100-ból 86 nyereséget pro­dukált. Mindenképp jó pél­daként mutathatók tehát föl, s mi ezt tesszük. abban bízunk, hogy a vállal­kozások története, az elem­zésekből kiolvasható folya­matok, az adatok sokak szá­mára jelenthetnek eliga­zodást, iránytűt, így a töb­bi vállalkozónak és a térség döntéshozóinak is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom