Somogyi Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-01 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 46. szám

2013. DECEMBER 1., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Kína előbb lesz öreg, mint gazdag demográfia Az egykepolitika negatív következményeit próbálja enyhíteni Peking Szimbolikus politikáján lazított a pekingi vezetés, amikor úgy döntött, bizo­nyos feltételek mellett en­gedélyezi a házaspároknak második gyermek vállalá­sát is. A lépés szükségszerű volt: amíg Kínát harminc éve még a népességrobba­nás fenyegette, most a fő veszélyt a munkaerő csök­kenése jelenti. Gyükén Mercédesz Évente két-három millióval növelheti meg a most 15 mil­liós születésszámot Kínában az, hogy a pekingi vezetés eny­hített az egykepolitikán. 1980 óta a kínai házaspároknak csak egy gyermekük lehet, el­lenkező esetben bírsággal, sőt, terhességmegszakítással kel­lett szembenézniük. A jövőben annak a pár­nak lehet második gyermeke, amelynek legalább az egyik tagja egyke volt. A korlátozás többi eleme azonban fennma­rad, ám ahogy eddig, most sem jelenti azt, hogy mindenkinek csak egy gyermeke lehet. A la­kosság felét kitevő falusiak1 nál eddig is engedélyezték a második gyermeket, ha a csa­ládba először lány született. Azoknak a pároknak is lehe­tett két gyermekük, amelyek­nek mindkét tagja valamely kisebbséghez tartozik, vagy mindketten egyetlen gyer­mekként nőtt fel. Hivatalos becslések szerint nagyjából 150 millió család­ban van egy gyerek, azt azon­ban nem tudni, a mostani re­form hány házaspárt érinthet. Az is kérdés, mennyire növeli meg a gyermekvállalási ked­vet a módosítás. A magas költ­ségek miatt sok szülő valószí­nűleg továbbra is úgy dönt, egy gyerek elég neki. A Merryl Lynch becslései sze­rint a fogamzásképes korban lévő városi nők fele szülhet má­sodik gyermeket. Ez pedig jóté­kony hatással lehet a fogyasz­tásra, ezen keresztül pedig a gazdasági növekedésre. Egy sanghaji kutatóintézet 2005-ös felmérésének adatait alapul vé­ve egy gyermek felnevelése 480 ezer jüanba (mostani árfolya­A kínai népesedéspolitika alaposan megváltoztatta a társadalmat: az egykék többsége fiú, és létszámuk nem biztosítja a munkaerő-szükségletet mon 17,35 millió forintba) kerül a szülőknek. Vagyis minden egyes újabb gyerek esetében potenciálisan ennyivel nőhet meg a fogyasztás - a pelenkától a lakásépítésig. A legfontosabb szempont azonban nyilván nem ez volt a pekingi pártvezetés számára. A valamikor a túlnépesedés megakadályozása céljából el­fogadott intézkedés ugyanis mára alaposan átformálta az ország társadalmát. Amíg a hetvenes évek elején a kínai nőknél a termékenységi ráta 4,77 volt, 2011-re 1,64-re esett vissza. Ennél is drasztikusabb változás azonban, hogy egy nő átlagosan mindössze 0,71 leánygyermeket szül élete so­rán. Jóval több fiúgyermek született ugyanis: az ENSZ adatai szerint száz lány szü­letésére csaknem 120 fiú jut - a világ átlaga ezzel szemben 107. Ez pedig hosszabb távon komolyan visszavetheti a szü­letések számát is. A szülésszám csökkenése ugyanakkor a munkaerőpiac átalakulását is magával hozza. Nem véletlen, hogy a mostani reform deklarált célja éppen az, hogy hosszabb távon bizto­sítani lehessen a munkaerő új­ratermelődését. Az elöregedő társadalom problémája ugyan­is éppúgy érinti már Kínát, mint a nyugati társadalmakat. A munkaképes korú lakos­ság létszáma 2012-ben először csökkent. Ennél is aggasztóbb, hogy 2008 és 2010 között a 18 évesek létszáma egyötödével csökkent, arról nem is szól­va, hogy a korosztály jelentős része már szívesebben megy egyetemre, mint egy gyárba dolgozni. A felsőoktatásban tanulók száma az elmúlt évti­zedben megháromszorozódott: A kínai lakosság (millió) ■ változás (százalék) amíg 2000-ben még 2,2 milli­ót vettek fel, 2010-ben már 6,6 miliőt. Az ezredfordulón még 22 millió 18 éves lépett be a munkaerőpiacra, az évtized végén csak 15 millió. Vagyis rohamosan apad a munkaerő létszáma, ezzel pár­huzamosan pedig nő az értéke. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a kínai tömegtermelés­ben dolgozók egyre többször tiltakoznak az embertelen munkakörülmények ellen, amit a munkáltatók csak bér­emeléssel tudnak megoldani, máris látható: Kína igen gyor­san veszít előnyéből. A munkaerő drágulására a Kínában működő - több mint felerészben külföldi cégek - többféle módon reagáltak: a Foxcoon például azt jelentette be még 2011-ben, hogy a drá­gább keleti tartományokból Belső-Kínába telepíti át üze­meit, és jelentősen gépesíti a termelést. Tömeges elván­dorlással azért még nem kell számolni Kínában. Egyrészt a költöztetés és az automatizálás is komoly befektetést igényel. Másrészt a környező országok, például Vietnam vagy India egyelőre nem jelent komoly konkurenciát, mivel ott hiány­zik az a gyártáshoz és szállí­táshoz elengedhetetlen infra­struktúra, amely Kínában már megvan. Demográfusok más össze­függéseket is rávilágítottak az egykepolitikával kapcso­latban. Például gyakrabban válnak el azok a házastársak, akiknek nincs testvérük, és az egykék jobban kerülik a koc­kázatokat. Ez pedig az elem­zők szerint magyarázat lehet arra, miért nincs Kínában elég vállalkozó. A testvér nél­kül felnövök ugyanakkor nem olyan jó csapatjátékosok sem, amit megint csak a kínai vál­lalatok szenvednek meg. A hatvanéves kérdés 1953. A kínai vezetők először ve­tik fel a születéskorlátozás igényét, törvényben enge­délyezik a fogamzásgát­lást és a terhességmegsza­kítást. 1957. Mao Ce-tung terve egy csa­ládtervezési bizottság lét­rehozásáról. 1962. Ajánlások a családterve­zéshez. 1971. A családtervezés a gaz­dasági program részévé válik. 1975. Mao indíttatására meg­születik a „Később, hosz- szabb, kevesebb!" szlogen. Azaz házasodj később, legyen hosszabb idő a ter­hességig, szülj kevesebb gyereket. 1980. Az új családjogi törvény csak egy gyermeket enge­délyez a párok számára. Egy évvel később létrehoz­zák az ezt felügyelő bizott­ságot. 1984. Bizonyos feltételek mellett (falvakban élők, etnikai kisebbségekhez tartozók, mindkét szülő egyke) enge­délyezik második gyermek születését. 1991. A párt növekedési célt tűz ki: a természetes szaporu­lat ezer főre vetítve 12,5-re kell, hogy csökkenjen az ezredfordulóm. 1993. Csökkenni kezd a lakos­ságnövekedésének üteme. 2000. Új törvények az ellenőrzés hatékonyságának erősíté­sére. 2003. Betiltják a szelektív abor­tuszt, vagyis a nem kívánt lánygyermekek elhajtását. 2013. Lazítanak az egykepoliti­kán. .......................................................................... Las suló növekedés A PEKINGI VEZETÉS ö második gyermek miatt kivetett bünte­tésekről sem közölt soha ada­tokat. Éves szinten 2 milliárd dollárt is meghaladja a bír­ság, ám azt sem tudni, ezt mi­re fordítja Peking. CSAK ANNYIT KÖZÖLTEK, hogy az intézkedéscsomag nagyjá­ból 400 millió születést előzött meg. 2011-ben azt is hozzátet­ték ehhez, hogy ha nincs a korlátozás, a világ lakossága már öt évvel korábban elérte volna a hétmilliárdot. ami Kínát illeti: 1950-ben la­kossága félmilliárd volt. Má­ra, a korlátozásokkal együtt is meghaladja az 1,35 milliár- dot. Az ENSZ demográfusai szerint a másfél milliárdos szintet 2030-ra érheti el, ezt követően pedig lassú csökke­nés kezdődik, az évszázad vé­gére pedig akár egymilliárd alá csökkenhet a lakosság. Csúcsokat döntöget a virtuális tőzsdén az internetes pénz bitcoin Már automatából is lehet vásárolni érméket - Az amerikai kongresszus figyelmét is felkeltette Ezer dollár fölé erősödött a hét folyamán a bitcoin árfolyama. A virtuális pénznem szárnya­lását az is erősíti, hogy egyre több helyen fogadják el fizető- eszközként. Elsősorban webs- hopok használják a fizetőesz­közt, de felkeltette már Richard Branson figyelmét is. A Virgin excentrikus főnöke néhány napja jelentette be, hogy a cég­csoportjához tartozó Virgin Ga- lactic tervezett űrturistaútjait bitcoinnal is lehet fizetni. Sőt, nemrég a kanadai Vancouver­ben elkezdte működését az el­ső olyan automata is, amelynek a segítségével kanadai dollá­rokat lehet a virtuális pénzre váltani. Ennél is jobban mutatja azon­ban az érdeklődést, hogy már lopják a pénzt - természete­sen hekkerek. A számítógépes támadás nem véletlen, hiszen maga a pénz is csak egy in­ternetes pénztárcán (Bitcoin Wallett) keresztül létezik. A bitcoint egy magát Nakamoto Szatosinak nevező, mindmáig ismeretlen fejlesztője dolgoz­ta ki még 2009-ben. A rend­szer egy bármilyen internetes csomópont (és központi bank, adóhatóság vagy felügyelet) nélküli hálózatban működő (peer-to-peer) megoldás. Ez azt jelenti, hogy a tranzakciókat közvetlenül bonyolítják a bol­tok és a pénznemet használó Egy vancouveri automatával pénzzel lehet bitcoint venni vásárlók, kikerülve nem csak a járulékos költségeket, de az ellenőrzést is. A virtuális pénz mozgása elvben visszakövet- hetetlen, ezért van az, hogy a bitcoint sokan a kábítószerke­reskedők nem hivatalos fizető- eszközeként tartják számon - és az sem véletlen, hogy már felkeltette az amerikai Kong­resszus figyelmét is. Saját „pénztárcát", vagyis bitcoinszámlát bárki létrehoz­hat. Ehhez a felhasználónak „bányásznia” kell - vagy vala­melyik bitcointőzsdén keresz­tül megvásárolni. A bányászat számítógépes kódok megfejté­sét jelenti. Ez a számítógépes művelet egyben a rendszer tit­kosítását is biztosítja. Ha valaki megfejt egy kódot, és így „ki­bányász” egy virtuális érmét, újabb kódot kell feltörniük a felhasználóknak. A rendszer annyiban zárt, hogy az algorit­mus szerint összesen 21 millió érme bányászható ki. Azt egyelőre nehéz megjósol­ni, a bitcoin nagy jövő elé néz, vagy egy hamarosan kipukka­nó buborék. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy az el­múlt időszakban brutális növe­kedésbe kezdett: amíg koráb­ban dollárban két számjegyű áron jegyezték, a csúcspont pedig pár száz dollár körül volt, az elmúlt napokban az ezer dol­lárt súrolja az árfolyama. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom