Somogyi Hírlap, 2013. november (24. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-02 / 255. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2013. NOVEMBER 2., SZOMBAT FELÜTÉS MSZP-hibák „egy nagy hibát elkövetett az MSZP” - elemzi az el­múlt éveket a Heti Válasz­nak adott interjújában Lend- vai Ildikó. Egyet? Csak az elmúlt egy-két hétben jó párat... (fi) HÍRSÁV Közvilágítást kapott a Sikálos út saját forrásból, több mint egymillió forintos beruhá­zással építette ki Kaposvár a szentjakabi városrészben a Sikálós úton a közvilágítást, melyet pénteken adtak át. Emellett a kátyúkat is meg­szüntették a szentjakabi te­metőhöz vezető úton. A vá­ros tizenöt, 36 wattos lámpa­testet helyezett ki az utcába, biztonságosabbá téve a köz­lekedést. ■ A. V. Fokozottan ellenőrzik a kocsik világítását CSÜTÖRTÖKTŐL, NOVEMBER hetedikétől december tizen­ötödikéig az országos foko­zott közúti ellenőrzések ke­retében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság és a megyei kormányhivatal köz­lekedési felügyelősége vala­mennyi jármű esetében el­lenőrzi a világítási szabályok betartását. ■ A. Vj Gyertyagyújtás az elhunyt kaposváriakért A keleti temetőben a Má- ria-kápolnánál, a nyugati­ban az Erzsébet-kápolnánál gyújtott gyertyát az elhunyt kaposváriak emlékére pén­teken délután Szita Károly, a megyeszékhely polgár- mestere. ■ A. V. Reformáció ünnep fáklyás felvonulással A dél-balatoni Református Régió tagegyházainak rész­vételével rendeztek refor­máció napi emlékünnepélyt a kapolyi templomban. A rendezvénye úrvacsoraosz­tásos istentiszteletet, va­lamint fáklyás felvonulást tartottak. ■ G. A. Határidő a miniszternek bábonyi gazdák pesten Bombariadó, fenyegetés, levelek és ultimátumok Nemzeti értékünk. Nem enyhül a feszültség a földpályázatok kapcsán, és a kérdőjel sem lett kevesebb megyeszerte földügyben ► Folytatás az 1. oldalról Idézzük Balogh gazda levelét: „Ennek oka: amikor be szeret­tem volna jelenteni a falugaz­dásznál, az riadtan közölte, hogy erre a területre Ágh Já­nos veszi fel az agrár-környe­zetgazdálkodási (AKG)-támo- gatást, valamint a területala­pút is. Ágh tudomást szerzett erről és mind engem, mind a családomat fenyegetve rábírt, hogy vonjam vissza a bejelen­tést. Azon nyomban és most ősszel is lekaszálta és elszál- lította a szénát, ami ezen a te­rületen termett, tehát pjég.bir,- tokháborítást is elkövetett, va­lamint a szénám eltulajdonítá­sát. Mindezt természetesen egy fillér kompenzáció nélkül. Nem kívánok részese lenni senki törvénytelenségének és szük­ségem is van a földemre, mi­vel az állataimat el kell látni ta­karmánnyal. Ezért ezennel be­jelentem, hogy arra a földterü­letre érvényes használati jo­gom van, volt már a 2013-as év­re is és ezután is 2017. év végé­ig. Nem tudom, hogy szüksé- ges-e feljelentést tenni a rend­őrségen, ennek eldöntését a hi­vatalra bízom.” A Gazdatanácsok Szövetsé­gének képviselője úgy reagált e levélre a csütörtöki fővárosi saj­tótájékoztatón: „Ezt olvasva is arról értesülhettünk, hogy Bá- bonymegyeren egyesek nem is­merik, vagy nem tartják be a törvényeket.” A szövetség leve­lében kérte a hivatalt, hogy so­ron kívül vizsgálja ki Ágh Já­nos és családtagjai, valamint a vele együtt gazdálkodók - a Bá- bonymegyer, Som és Nyim köz- igazgatásába tartozó teljes terü­let - földhasználati, támogatási adatait és egyúttal mérjék fel a földek megműveltségi állapotát. „A gazdák nem tűrhetik, hogy a hivatalok akarva vagy akaratla­nul is hozzájáruljanak egy szer­vesen működő falu felszámolá­sához, hogy törvényszegéssel nagybirtokosok telepedjenek rá a falvak területeire, s vegyék el a támogatást, a túlélés lehetősé­gét a helyiek elől."- Balogh Józsefet megvéd- jük, „éjjel-nappal vele vagyunk” - tette hozzá Horváth János. - Fazekas Sándor minisztert pe­dig arról tájékoztattuk: vannak olyan helyi kisgazdák Bábony- megyeren, akik szívesen meg­művelnék a műveletlen földe­ket. Amennyiben két héten be­lül semmi sem történik, közbir­tokosságba vesszük ezeket, az mégis csak tűrhetetlen, hogy egy család, meg néhány húsz kilométernél is távolabbi, Fejér megyei társaság kezébe kerül­jön minden állami föld! Várjuk a minisztérium válaszát és szak­embereit, jöjjenek el a falunkba, nézzék meg, igazat beszélünk-e, majd igazítsák ki, ami igen csak el lett rontva. Mi nem a földala­pú támogatásra megyünk, csak a családunkat szeretnénk eltar­tani a földművelésből. Arra is hajlandók vagyunk, hogy a tá­mogatásból csak a bérleti díjat fizetjük ki, a fennmaradó részt pedig fölajánljuk valamilyen közcélra. ■ Fónai Imre „Paraszt vagyok, de nem hülye” - mondta a bábonymegyeri Ágh János- műveljük a földjeinket, aho­gyan az illik - állította Ágh János. A bábonyi kisgazdák által csak helyi oligarchaként emlegetett gazdálkodó így reagált lapunk­nak a legfrissebb vádakra: - Nem fenyegetek én senkit, persze, ennek is eljöhet az ideje. A Ba­logh József által emlegetett földet a kilencvenes években a kárpót­lás során vettem meg, amit per­sze papírok is tanúsítanak. Az igaz, hogy nem lett átvezetve a nyilvántartásban, ami az én hi­bám, de ez nem jelenti azt, hogy Balogh jogosan formálhatna rá igényt Nincs ebben politika, egy­szerűen van annyi állatom, hogy ennyi földhöz juthatok utánuk De másoknak, a vádaskodóknak is juthatna, vagy juthatott volna, nem rajtam múlott A bábonyi Ágh János: teszem a dolgom határ pedig rendben van, bárki megnézheti, csak nekem nincs időm tévéstábokat kalauzolni, én nem tévésztár vagyok, hanem pa­raszt Paraszt, de nerti hülye. En addig is a vetőgépen ültem, amíg Horváthék megint „szerepelni” voltak A családommal kemé­nyen megdolgozom a földeken, ezt minden helybéli láthatja. Meg­mondom én, mi a bajuk ezeknek az állítólagos helyi kisgazdák­nak■ korábban a Kapós Agro Kft, meg más nagy, nem helyi társaságok vetettek-arattak a kör­nyék földjein, közben azonban nem voltak itt, így egyesek szaba­don „arathattak”. Némelyeknek így volt diója, kukoricája, fája, búzája, akadt olyan, aki nem ve­tett, mégis előbb tele volt a kuko- ricagóréja, mint hogy mi elkezd­tük volna a betakarítást. No, en­nek szakadt most vége. Azt üze­nem: nem politizálni kellene, ha­nem dolgozni. POSTÁNKBÓL Miért beteg a kaposvári futball? KAPOSVÁRON a Vaszary Emlékházban Vaszary János állandó emlékkiállítása előzetes bejelentkezéssel (I: 82/512- 228) várja az érdeklődőket. A megyei múzeumban (Kaposvár, Fő u. 10.) Ter­mészeti örökségünk címmel természet- tudományi kiállítás, valamint Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye március 31-ig hétfő kivételével naponta 10-től 15 őrig láto­gatható. A Róma-hegyen (T.: 82/422- 144) Rippl-Rónai Emlékmúzeum. buzsÁKON a Népművészeti Tájház hétfő kivételével 9-17 óráig látogatható. erre A kérdésre próbálok né­hány észrevételt tenni. Tudvale­vő, hogy Kaposváron már évek óta működik egy labdarúgó aka­démia, melynek az a szerepe, hogy a tehetséges labdarúgó pa­lántákból élsportolókat nevelje­nek. igen ám, de amíg más akadémi­ákon (Szombathely, Győr, Buda­pest, Debrecen stb.) városokban meghirdetett toborzókon felmé­résekkel (futás, rugalmasság, kitartás, labdakezelés stb.) tör­ténik a felvételi, Kaposváron ez másképp van. Itt az akadémiá­ra bejutás le van egyszerűsítve, apuka v. anyuka felöltözteti a 7-8 éves gyereket menő cuccok- ba, majd leadja az edző bácsi­nak labdarúgóképzésre, a gye­rek máris akadémista. Ezek után meg kell nézni egy edzést. Van 18-20 gyerek egy mesterrel, a tehetséges gyerekek együtt a szülők által tehetséges gyere­kekkel. Hetente van háromszor egy óra, ami a képzésről szól, de fele idő fegyelmezéssel és a gyengébbek felzárkóztatásáról szól. nemrég Kaposváron járt egy elismert szakember, nevezetesen Mocsai Lajos, aki beszélt az utánpótlás neveléséről. Szerinte ma már a tömegsport elé kell he­lyezni az élsportot. A 8-12 éves gyerekeknek legalábbis heti 12 óra edzésre van szükségük. Az edzéseken csak a felméréseken megfelelt gyerekek vehetnek részt, a gyengébbek nem foghat­ják vissza a fejlődésben az éls­portolókat. kérdem én miért nem tudjuk mi is ezt a módszert átvenni? Itt van nálunk az a szomorú példa, hogy akadémiánkon vagy kettő­száz játékos, de még a 21 éves korosztály sem tud egy jó játé­kost adni a helyi NB. I-es csoport­nak, pedig van tehetséges után­pótlásunk a kicsik között is. PÉLDA ERRE OZ Utolsó Bo- zsik-programos találkozó Hete­sen. Olyasmit lehetett látni 9 éves gyerekektől, amit kevés felnőtt játékos sem tud. Két kisgyerek három szögletrúgásból három gólt úgy ért el, hogy az egyik pon­tosan a kapu előtti hosszú olda­lon lévő társa fejére rúgta a lab­dát, aki mindhármat befejelte. Erre születni kell!! azt hittük mi szülők, hogy új főnök érkezésével lesz majd vál­tozás az akadémián. Lett is! A főnök első intézkedése az volt, hogy közölte velünk többet nem utazhatunk az akadémia buszán vidékre a gyerekekkel, mert egy­szer valamelyik szülő garázdál­kodott valamelyik úton. A tiltás kollektív lett, mint régeb­ben a táborokban, vagya hon­védségnél, nem egy személyt til­tott ki, hanem mindenkit. Ez a döntés nagyon nem tetszik a szü­lőknek, mert a 8-10 éves gyere­kek még igénylik a szülői segítsé­get, hátteret EGYENLŐRE CSAK ez a Változás, meg az, hogy kevesebb kupa­meccsre mennek a csapatok, mert anyagi gondok vannak. TISZTELT SZERKESZTŐSÉGI egy kis szelet az észrevételekből. név És cím a szerkesztőségben! IN MEMÓRIÁM LUKÁCS LÁSZLÓ 1935-2013 ELTEMETTÉK KAPOSVÁRON Lukács László okleveles épí­tészmérnököt, egy volt legen­dás nagyvállalat a SÁÉV egy­kori műszaki igazgatóhelyet­tesét Mentorom volt, minta mythologiai Mentor Homé­rosz ógörög eposzából az Odysseiaból, Odysszeuszés Penelope fiának Telemachos- nak - egy fiatalembernek - a kevésbe tapasztaltnak a ta­nácsadója, útmutatója. Ko­moly nagy tudású szakember volt, aki már Fejlesztési osz­tályvezetőként meghatározó szerepet vállalt a vállalat 70- es évek végére történő felfutá­sában Gyulavári Tamás igaz­gatósága alatt. finom modorú elegáns em­ber volt, mindenkivel a diplo­matikus alaphangú tárgya­lást kezdeményezte. Híres volt önzetlen segítőkészségéröl. Ironikus humorán érdemes volt mindig elgondolkodni. Keserűen szokta mondani néha: „Segíts valakin és szer­zel egy ellenséget ” Ettől füg­getlenül mindig segített. Szak­tudását bírósági szakértőként is kamatoztatta. építész családból szárma­zott, édesapja Lukács János- akit személyesen ismerhet­tem - már 1949-ben ott olt a SÁÉV, akkor még Magasépítő Nemzeti Vállalat megalakulá­sakor, aki egykoron nagy­apám, Lamping József mellett a Polgári fiúiskola építkezé­sen 1926-ban volt pályakezdő fiatal szakember. 1981 január végén Lukács Lacival mint atyai jóbaráttal kiutaztunk Kölnbe a Tesco Külkereskedelmi Vállalat otta­ni képviseletére, hogy bemu­tasson engem minta 81 mil­lió márkás keretszerződés le­endő építésvezetőjét, a Tesco/ SÁÉV darmstadti kirendelt­ségvezetőjét. Izgalommal és kicsit szorongva érkeztünk a bemutatkozásra. Schaffer Bé­la kirendeltségvezető az előre megbeszélt időpontban foga­dott minket és leültünk egy kis kerek tárgyalóasztalhoz az irodájában. Szokáshoz hí­ven letettük eléje névjegykár­tyáinkat Ezt egy pillanatnyi döbbent csend követte, majd az arisztokrata megjelenésű elegáns zsidó úriember meg­szólalt „Lamping és Lukács. Ezek a nevek mondanak szá­momra valamit. Énaz50-es évek elején a Fonoda építke­zés miniszteri biztosa voltam Kaposváron." - Helyben va­gyunk - vette át a szót Laci. Az én édesapám Lukács Já­nos volt az építésvezető, Lam­ping Ottó pedig - Tamás édesapja - a főépítésvezető. Az ezt követő beszélgetés ol­dott hangulata átsegítette NSZK-beli elindulásunkat A tárgyalás végeztével Schaffer úr ebédre látott minket vendé­gül kedvenc kis görög vendég léjében, ahol márhefyfogfalás után a pincér kinyitott doboz fekete John Player cigarettát- ahogy az egy törzsvendég­nek kijár - helyezett eléje az asztalra. Délutáni progra­munk az elmaradhatatlan lá­togatás volt a kölni Dómban. Az estét mozilátogatással töl­töttük, a Lili Marleen-t láttuk, Rainer Wemer Fassbinder leg­újabb filmjét, Hanna Schygul- la-val a főszerepben. lukács László, nyűgöd béké­ben! Lamping Tamás Berlin

Next

/
Oldalképek
Tartalom