Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-28 / 251. szám

2013. OKTÓBER 28., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP _______ Vá ltozatos a drávai erdők zenéje kutatás Sok terepen eltöltött óra a folyó mentén: madárhangokat rögzített a diák A somogyi madarak hang­ját kutatta a barcsi diák. Eredményeit a szakma is elismerte: a legutóbbi Élet és Tudományban jelent meg írása. Jeki Gabriella Csema Benjámin gyerekkora óta rajong a madarakért, a természe­tért. Nem véleüen az iskolaválasz­tása sem: a barcsi Somogyi TISZK Dráva Völgye Tagintézményének most 10. osztályos tanulója. Az előző tanévben tanárával a Kita- bel Pál Középiskolai tanulmányi versenyre készült, ott évről-évre visszatérő feladat a madárhangok felismerése. Ez ösztönözte Benjá­mint a dél-somogyi kutatásra.- Sokat foglalkoztunk a témával és két hónapig jártuk a környék erdeit, a város parkjait és a termé­szetvédelmi területeket - mondja Csema Benjámin. - Ahhoz, hogy tanulmányozhassuk a madarak énekét, a tudományos igényű vizsgálathoz célszerű volt rögzíte­ni a hangokat. Speciális eszközt is készítettek: lefűrészelték egy esernyő szárát, a helyére mikrofont szereltek, il­letve digitális diktafonnal rög­zítették a hangokat. Ezek azon­nal felvihetők a számítógépre, és hangszerkesztő programmal alakíthatók. A feladat nem köny- nyű. A lelkes diák és tanára az ornitológiái megfigyeléshez napi egy-két, néha akár három-négy órát is a terepen töltött. Kis költ­ségvetésből viszonylag jó felvéte­leket sikerült rögzíteniük.- Sok zavaró tényező játszhat közre: kutyaugatást, kakas han­got is felvettünk, ezeket igyekez­tünk kiszűrni - teszi hozzá. - Rengeteg madárhangot rögzítet­tünk, 23 került az előadásomba. Benjámin ugyanis a versenyen az országos negyedik helyezést érte el, kiselőadását pedig közel maximális pontszámmal értékel­te a szakmai zsűri. Ezért is kérte fel az Élet és Irodalom olvasószer­kesztője egy tudományos, három oldalas cikk megírására. Ebben olvashatunk többek között a ma­darak énekének jellemzőiről, a hajnali hangvadászatról, a Dráva menti fajok énekének jellegzetes­ségeiről, és a Magyarországon is különleges fajról, a lappantyúról.- A lappantyú alkonyaikor, il­letve este aktív, ezért este szeret­Saját eszköz a tudományos munkához. Ornitológiái vizsgálat: Csema Benjámin kutatását országosan is elismerték tűk volna felvenni e különös ma­dár énekét - mondta Benjámin. - Bár korábban már olvastam róla, a valóságban én is akkor hallot­tam először a lappantyú jellegze­tes, pirregő hangját; mivel mesz- sze volt, nem tudtuk felvenni, csak óvatosan közelítettünk. Ekkor kapta el a két megfigye­lőt egy heves zivatar, és bőrig áz­va kénytelen volt feladni a rögzí­tés gondolatát. De csak másna­pig, amikor újult erővel indul­tak: szerencsére a madár énekelt a Borókásban. Mivel a lappantyú ilyenkor szinte megsüketül saját hangjától, csak akkor tudtak ha­ladni, amikor a madár dalolt. Vé­gül megpillantották: szinte há­rom méter magasságban repült el a fejük felett, közben jellegze­tes „kvuikk” hangot adott. Töké­letesen rögzítették. A madárhangok között akad fe­kete- és énekes rigó, zöldike, rozs­dafarkú, erdei pinty, de az év ma­darának választott gyurgyalag is. Rövid, fuvolázását a heresznyei magasparton rögzítették. Benjámin bevallotta, a ku­tatás óta sokkal jobban figyel a .környezetében, a madárhan- gokra, a vizsgálat során maga is megváltozott. Nyitottabb füllel közlekedik. Azt tervezi, hogy az általuk készített eszközt újra beveti: bővíti a gyűjteményét, amit később akár egy interne­tes archívumban közzé is tesz. Eltűnt puszták nyomában: E-tanösvényt avattak Kakpusztán kisvasutazással és túrával E-tanösvényt adott át a túrázóknak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság ELTŰNT PUSZTÁK nyomában el­nevezésű e-tanösvényt avatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Boronka-mellé- ki Tájvédelmi Körzetben.- amikor a túratervezés so­rán már gyakran az interne­ten keresgélnek úticélokat az emberek, úgy gondoltuk, hogy kihasználjuk ezt a lehe­tőséget - magyarázta az elektronikus tanösvény szüle­tését Buchert Eszter általános igazgatóhelyettes. - Az inter­neten megtalálható a tanös­vény térképe, útvonala, állo­másai. Letölthető, például okostelefonokra, de ki is nyomtatható, így minden in­formáció adott, a túrázók tudják mire számíthatnak. A másik ok, amiért - a kak- pusztai vasútállomáson lát­ható információs tábla kivéte­lével - nem a táblás-tájékoz­tatást választottuk, az annak a koncepciónak a része, hogy nem szeretnénk a tájat, a ter­mészeti környezetet teletűz­delni az urbanizációhoz köt­hető kellékekkel. Jelek segíte­nek az útvonalat bejárni - részletezte az igazgatóhelyet­tes avatójában. mintegy százan vállalkoztak arra, hogy az eltűnt puszták nyomába eredjenek. A túrázó­kat a mesztegnyői állomásról kisvasút vitte a Boronka-mel- léki Tájvédelmi Körzetbe. A kakpusztai végállomástól gyalogosan sétálva ismerhették mega terület természeti értéke­it, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálat tagjainak vezetésé­vel. Buchert Eszter az elnéptele­nedettpusztákból kiolvasható értékekre is felhívta a figyelmet, amikor az ember harmóniában együtt élt a tájjal. A régi nyo­mokból fellelhető ez az üzenet. Az egykori településeken átha­ladva a még meglévő házakkal, romokkal, feszületekkel is talál­kozhattak a túrázók. A régi tör­ténetek segítségével megeleve­nedtek az egykori puszták, ma erdős terület mindennapjai. A résztvevők a II. világháború nyomaival is találkozhattak a túra során. vigmond erika Bíróság eié állítják a kaposvári kilincstolvajokat vád A Kaposvári Járási Ügyész­ség kisebb értékre, dolog elle­ni erőszakkal, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra elköve­tett lopás és más bűncselekmény miatt emelt vádat két kaposvári férfi ellen. A duó januárban Ka­posváron a Honvéd, a Zárda, a Damjanich és a Somssich utcá­ban, a Zárda közben és a Nem- | zetőrsoron 17 házból lopott el aj- tónyitó-gombokat, kilincseket, szemétgyűjtő-tartály fogantyú­kat 54,8 ezer forint értékben. Az elsőrendű vádlott a Kisfaludy ut­ca egyik autóbusz-megálló bódé­jának lefeszegette fémrészeit, s két közlekedési jelzőtáblát is el­vitt 67 ezer forint értékben - mi­vel tetten érték, ez a kár megté­rült. Az ügyészség az elsőrendű vádlottra letöltendő, a másodren­dűre felfüggesztett szabadság- vesztést kért, s vagyonuk elkob­zását javasolta. ■ A. V. Vízóratolvajok ellen emeltek vádat a siófoki vádat emelt kisebb ér­tékre, dolog elleni erőszakkal el­követett lopás és más bűncselek­mények miatt a másod-és har­madrendű vádlott január 4-én éj­jel Siófokon 63 építési telken le­csavarozta a vízórákat, gömbcsa­pokat, majd eldugták az árokban, hogy azt az elsőrendű vádlott el­szállíthassa. A rendőrjárőr észre­vette őket így nem tudtak meglép­ni a zsákmánnyal. A tárgyalásuk­ra előzetesben váró vádlottakkal szemben a vádhatóság letöltendő szabadságvesztést kért A szegény ember bőipuskaja Marcaliban téka A Somogy Megyei Könyv­tári Szolgáltató Rendszer szer­vezésében a marcali Berzsenyi könyvtár vendége volt Sebes­tyén István, aki A szegény em­ber bőrpuskája címmel székely pajzán meséket és cifra törté­neteket mondott. A Garabonci­ás együttes zenés műsorral fo- ] gadta a gyerekeket. Könyvvá­sárt is tartottak, a téka leselej­tezett könyveiből. ■ V. E. Hadüzenet a rántott húsnak: étkekkel versenyeztek a diákok krúdy- és kálmán-napok A komponista szakácsnője is sztár volt az Egyesült Államokban tartott családi partikon Krúdy Gyula és Kálmán Im­re szobrát is koszorúzták Sió­fokon: a város kereskedelmi- és vendéglátó szakközépisko­lája Krúdy-napokat, a híres komponistáról elnevezett kul­turális központ Kálmán-napo- kat tartott. A középiskola rendezvényén Szamosi Lóránt TISZK-főigaz- gató azt hangsúlyozta: üdvöz­lendő, hogy a magyar gasztro­nómia „hadat üzent a rántott húsnak” és új irányokat keres; az ízek, a minőség és az egye­diség harmóniájára törekszik, a Krúdy iskola pedig névadó­jához méltó módon a minőségi gasztronómia és a kultúra ápo­lására. Balázs Árpád siófoki polgármester is arról beszélt: fontos, hogy az intézmény iránymutató legyen a vendég­látás területén. Witzmann Mi­hály, a megyei közgyűlés alel- nöke a piacképes tudás átadá­sára hívta fel a figyelmet. Krúdy Gyula halálának 80., születésének 135. évforduló­ján országos prózamondó ver­senyt rendeztek, az irodalmi színpad a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról cí­mű musicalt adta elő és persze nem hiányozhattak a szakmai megméretések sem: látvány­nak sem utolsó cukrász, sza­kács, pincér és díszcsomago­ló verseny állította feladat elé a diákokat. Kálmán Imre-operettbemutató Siófokon. A siker ezúttal sem maradt el A kulturális központban ezúttal A cirkuszhercegnőt ad­ták elő Kálmán Imre minden korban népszerű operettjeiből, a színpadok egy-egy ismert pri­madonnája, szubrettje és bon- vivánja (Kalocsai Zsuzsa, Osz- vald Marika és Virágh József) pedig régi nagy sikerű előadá­sokra és felejthetetlen művé­szekre emlékezett a kávéházi asztalnál. A Siófokon született komponistáról egyébként nem csak azt jegyezték föl az írások, hogy hallani sem akart a Csár­dáskirálynő péntek 13-i bemu­tatójáról (1915 novemberében), hanem azt is: szerette a bala­toni fogast, a bécsi sült csirkét. Abban, hogy a harmincas évek­ben felesége, Kálmán Vera a „régi Bécs” társasági életének meghatározó központjává tet­te a Kálmán-házat, nagy szere­pe volt a háztartásukat vezető magyar szakácsnőnek, Pervich Máriának, akinek pompás ét­keit szívesen fogyasztotta a tár­sasági élet krémje. Az Ansch- lusst követően 1938-ban Per­vich Mária is Kálmánékkal tar­tott az emigrációba. Az Egye­sült Államokban a család parti­jainak sztárja lett, pontosabban a főztje; Greta Garbó épp úgy ra­jongott érte, mint Clark Gabié, vagy a kor többi hollywoodi ce- lebritása. A szakácsnő egyéb­ként 102 évet élt meg. ■ Fónai Imre fi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom