Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-28 / 251. szám
6 BELFÖLD - EURÓPAI UNIÓ 2013. OKTÓBER 28., HÉTFŐ Várni kell még egy darabig Magyarország felminősítésere adósság Negatív kilátást hagyott érvényben Magyarország befektetésre nem ajánlott, „BB/B” adósminősítésének margóján a Standard & Poor’s hitelminősítő, vagyis egyharmados esélye van az osztályzat rontásának. Az S&P szerint a kormány ugyan csökkentette a költség- vetési deficitet, ám mindez rontotta a növekedési kilátásokat. A hitelminősítő közölte, hogy leminősítheti az országot, ha gyengülnek a növekedési kilátások, vagy romlana a költ- j ségvetés finanszírozásának helyzete. Az S&P nem várja, hogy a magyar államadósság folyamatosan csökkenne. Prognózisuk szerint az évtized közepéig 74 százalékon stabilizálódik a GDP-arányos ráta. A kormány ugyanakkor azzal érvel, hogy csökkenő pályára állították az adósságot. Orbán Gábor, a Nemzet- gazdasági Minisztérium államtitkára pénteki sajtó- tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az adósságráta három év alatt több mint 4 százalék- ponttal mérséklődött. „Az idei év második negyedévében 81,1 százalék volt az ország GDP-arányos adósságrátája” - hangsúlyozta az államtitkár. A hitelminősítő felidézte, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon közel teljes átvétele (ami a visszafizetett 230 milliárdos reálhozamot levonva a GDP mintegy 10 százaléka) csökkentette jelentősen az állam terhit. Már kevesebb mint 220 milliárd forintnyi eszköz maradt a nyugdíjvagyonból. Orbán Gábor szerint a „fenntartható adósságcsökkentés” miatt nem lesz szükség arra, hogy az S&P rontsa az ország adósbesorolását. Az államtitkár úgy látja, komoly esélye van annak, hogy az hitelminősítő levegye a negatív kilátást. A kormányzat a túlzottdefi- cit-eljárás megszüntetése után azt várta, hogy a hitelminősítők javítják majd Magyarország adósbesorolását - hiszen 3 százalék alá került a hiány -, ám egyelőre úgy tűnik, hogy az S&P részéről ez rövid távon j nem várható. Az S&P szerint gyengült az intézményi fékek és ellensúlyok rendszere. ■ VG Lehallgatásról szólt a csúcs Brüsszel Megállapították: azonnali megoldás kell a menekültügyben Dávid Cameron brit kormányfő és Angéla Merkel német kancellár az EU-csúcson. Cameron azokat bírálja, akik kiszivárogtatnak információkat Angéla Merkel vélelmezett lehallgatásának ügye uralta az EU soros csúcstalálkozóját, ahol kiderült az is: ebben a kérdésben sem tudnak egyezségre jutni az európai vezetők. Gyükeri Mercédesz Titkosszolgálati együttműködést szorgalmaztak az Egyesült Államokkal az Európai Unió tagországainak vezetői a múlt heti találkozójukon. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések lebonyolítására Francois HoUande francia államfőt és Angéla Merkel német kancellárt kérték fel a huszonnyolcak vezetői. Nem ez tűnik a legkeményebb kiállásnak Washington hírszerzési módszereivel szemben, ám a brüsszeli csúcs résztvevői egyáltalán nem voltak könnyű helyzetben. Miközben Párizs és Berlin hangosan tiltakozott amiatt, hogy a Barack Obama demokrata elnök feltétlen támogatójának számító Angéla Merkel kancellár mobiltelefonját is lehallgathatta az amerikai hírszerzés, az Egyesült Államok elítélésében távolról sem volt egyetértés a 28 tagország között. Az Európai Bizottság nyilvánvalóan érdekelt a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatásában, ám ennél is markánsabb volt Dávid Cameron brit miniszterelnök kiállása: a konzervatív politikus azokat bírálta, akik nyüvánosságra hozták az amerikai hírszerzési gyakorlatról szóló bizalmas információkat. A konzervatív kormányfő szerint a bizalmas információk kiszivárgása miatt Nagy-Britannia és más országok számára is nehezebb lesz megvédeni polgáraikat azoktól, akik családokat akarnak „felrobbantani”. Cameron arról nem beszélt, érintettek-e a most felvetett ügyekben a brit hatóságok, ugyanakkor világossá tette, bármilyen kétoldalú megállapodás születik az Egyesült Államokkal, ahhoz országa nem fog csatlakozni, hiszen ők már együttműködnek. A lehallgatási botrány nem csak arra volt jó, hogy megint felhívja a figyelmet London különállására, de arra is, hogy háttérbe szorítsa a brüsszeli csúcs eredeti témáit, amelyek egyelőre még a transzatlanti problémáknál is kevésbé tűnnek megoldhatónak. Ilyen az uniós menekültpolitika kérdése, amely az elmúlt hetek tragédiái nyomán került ismét a figyelem középpontjába. A szíriai polgár- háború és az Arab Tavaszt követő észak-afrikai politikai zűrzavar miatt erősödő bevándorlás vélhetően nem új probléma az európai vezetők számára, ám a három héttel ezelőtt Lampe- dusa partjainál történt, több mint 300 áldozatot követelő hajóbaleset kellett ahhoz, hogy csúcsszinten is megállapítsák: határozott és azonnali cselekvésre van szükség. (Szombaton az olasz parti őrség újabb 137 afrikai menekültet mentett ki a Földközi-tengeren, Szicília közelében, negyven gyerek volt köztük.) Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnök és Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke közölte: az állam- és korDer Spiegel: Angéla Merkel régóta célpont 2002 óta figyelték az amerikai hatóságok Angéla Merkel telefonját, és az ellenőrzendő személyek listáján még ebben az évben is megtalálható volt a 2005 óta Németország élén álló politikus neve - írja legfrissebb számában a Dér Spiegel. A lapnak arról nincs információja, ez pontosan milyen megfigyelést jelent - elképzelhető, hogy lehallgatták, ám az is lehet, hogy csak a mobil- telefonban tárolt kontaktlistához fértek hozzá. a the new york times szombati számában pedig azt írta, hogy Barack Obama elnök semmit sem tudott Angéla Merkel telefonjának feltételezettmegfigyeléséről. A lap forrásokat nem nevezett meg ehhez a kijelentéshez. mányfők decemberi ülésükön térnek vissza az operatív döntésekre, a bizottság pedig addigra jelentést terjeszt az állam- és kormányfők elé az ezzel foglalkozó munkacsoport munkájának eredményeiről. Ami ebből konkrétum lehet, az az európai határrendészeti és határellenőrzési rendszer, az Eurosur. Szóba került az unió jelenleg legégetőbb gazdasági-társadalmi problémája, a fiatalkorúak munkanélkülisége is. Ezzel kapcsolatban Van Rompuy azt emelte ki, hogy az ennek visszaszorítása érdekében létrehozott uniós kezdeményezésnek - a 2014-2020-as költségvetésben 8 milliárd eurót különítettek el erre a célra - januárra működőképesnek kell lennie. Az EU-csúccsal kapcsolatosan a történelmi jelzőt leginkább a november végén Vilniusban tartandó Keleti Partnerség csúcstalálkozó érdemelte ki. „Elérhető közelségbe került” ugyanis, hogy Ukrajnával itt megköti az unió a szabadkereskedelmi és társulási megállapodást. Briisz- szel ennek érdekében azt várja el - emelte ki Jósé Manuel Barroso -, hogy Kijev megoldást találjon a szelektív, politikai indíttatású igazságszolgáltatás megszüntetésére, itt is kiemelten Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyére. „Az ukrán vezetés tudja, mit kell tennie” - közölte Hermán Van Rompuy. HÍRSÁV Bukarest bírálja a kanadai kormányt nem írja alá Bukarest az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, ha Ottawa nem szünteti meg a vízumkötelezettséget a román állampolgárokkal szemben - közölte Washingtonban Titus Corlatean külügyminiszter. Hozzátette: csak a csehekhez hasonló elbírálást várnak el. A csehekkel szembeni vízumkötelezettség megszüntetésére Stephen Harper kanadai miniszterelnök az egyezmény aláírásakor, október közepén tett ígéretet. ■ EUOBSERVER Kilábalás előtt a brit gazdaság gyorsult a brit gazdaság növekedési üteme az idei harmadik negyedévben, ám teljesítménye még mindig nem érte el a pénzügyi válság előtti csúcsot - közölte pénteken a brit statisztikai hivatal (ONS). A részleges adatokból számított előzetes becslés alapján a brit hazai össztermék (GDP) 0,8 százalékkal - 2010 második negyedéve óta a legmagasabb ütemben - emelkedett negyedéves összevetésben július és szeptember között. A második negyedévi növekedés 0,7 százalék volt. Az eddig végrehajtott 375 milliárd fontos pénzinjekcióval a Bank of England az éves brit GDP-érték 20 százalékánál több likviditást juttatott a gazdaságba. ■ MTI Románia: egy magyar a tíz leggazdagabb között a nagyváradi Teszári Zoltán az egyedüli magyar nemzetiségű romániai üzletember a tíz leggazdagabb román toplistáján, amelyet a Forbes Románia magazin tett közzé pénteken. Az ötszáz legvagyonosabb román üzletember rangsorát közzétevő folyóirat szerint a leggazdagabbak vagyona összesen csaknem 20 milliárd eurót tesz ki, ami 1,6 milliárd euróval kevesebb a tavalyinál. Az első helyen Ioan Niculae, az Interagro cégcsoport tulajdonosa áll, akinek vagyonát 1,1 milliárd euróra becsülték. ■ MTI Nehéz hetek jönnek Csehországban, elhúzódhat a válság választás A szociáldemokraták nyertek, de mindössze a voksok egyötödét kapták meg - 60 százalékos volt a részvétel A szocáldemokraták nyerték a csehországi előre hozott képviselőházi választásokat, ám sok örömük egyelőre nem lehet benne, annak ellenére, hogy hét év után először alakíthatnak kormányt. A győzelem ugyanis mindössze 20,45 százalékos támogatást jelentett a Bohus- lav Sobotka által vezetett CSSD számára, márpedig a politikus korábban azt szerette volna, ha egyedül alakíthat kormányt, amelyet kívülről támogatnak a kommunisták. A KSCM a voksok 14,91 százalékát szerezte meg, vagyis a két szervezetnek együtt is csak 83 képviselője lesz a parlament 200 tagú alsóházában. Sobotkának tehát koalíciós partner után kell néznie, s ez nem lesz egyszerű feladat. Igaz, a pártelnök a szombati urnazárás után már arról beszélt, az ODS-en és a TOP 09-en kívül minden párttal egyeztetne a kormányalakításról. A választás meglepetésének számító, Andrej Babis milliárdos által alapított ANO erre - a korábbi ellenkezéseit félredobva - nyitott is lenne. A kereszténydemokraták azonban - az egyházi kárpótlás kérdésében fennálló ellentétek miatt - húzódoznak, bár Pavel Belohrádek pártelnök maga is úgy nyilatkozott, a kormányban legalább három párt együttműködése szükséges a Sobotka meg fog izzadni a kormányalakításért stabil többséghez. A döntés tehát egyelőre Andrej Babis kezében van. Nem véletlen, hogy az alig hatvanszázalékos részvétellel lezajlott választás után a cseh köztelevízió által megkérdezettek 80 százaléka úgy látja, a voksolás nem oldotta meg a belpolitikai válságot. Egy erős kormány pedig mindenképpen javára válna a tízmilliós országnak, amelynek egyszerre kell megküzdenie a gazdasági problémákkal és a politikai életbe is begyűrűző korrupcióval, amely az előző kormányfő bukását hozta el. Petr Necas még júniusban kényszerült lemondásra, miután kiderült, kabinetfőnöke (egyben szeretője) a kormány megszorító csomagját ellenző képviselőknek ajánlott fel a parlamenti posztért állami cégekben vezető állásokat. ■ VG Párt Százalék Mandátum Z 1. Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 20,45 50 'UJ 2. Igen (ANO) 18,65 47 3. Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 14,91 26 Cj 4. Polgári Demokratikus Párt (ODS) 7,72 16 JjJÍ 5. Virradat (Úsvit) 6,88 14 ^ 6. Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt 6,78 14 FORRÁS: MTI K 'l
