Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
SZEBB AZ ELET, DE NEHEZEBB A magyar családok életkörülményei jobbak lettek az elmúlt évtizedben, és a lakáskörülményeik is javultak. A háztartások életszínvonala ugyanakkor csökkent. A többség csak élelmiszerre és lakásfenntartásra tud költeni, egyre több a fiatalok közül is a munkanélküli. Fábos Erika Nagyobb és komfortosabb lakásokban egyre nehezebben élünk - ez derül ki abból a kiadványból, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a háztartások életkörülményeiről készített a népszámlálás adatai alapján. Eszerint egyre felszereltebbek, ugyanakkor egyre kisebbek és drágábban fenntarthatok a háztartások. A magyar népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása 2011 óta jelentősen változott: növekedett a gazdaságilag aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma és aránya is. Jelentősen csökkent ugyanakkor az inaktív keresők, döntően a nyugdíjasok és a gyermekellátási támogatásokat igénybe vevők, valamint az eltartott népesség részaránya. Vörös Csabáné, a KSH szakértője azt mondja: a gazdaságilag aktívak kormegoszlása is jelentősen módosult: lényegesen csökkent a 30 év alatti fiatalok száma, az 55 éven felülieké pedig több mint két és félszerese a tíz évvel korábbinak. Az aktív népesség növekedésének hátterében a korösszetétel változása áll. A nyugdíj- korhatár emelkedése azt eredményezte, hogy a 2001. évivel szemben még a munkaerőpiacon van az 55-59 éves nők és a 60. évüket éppen betöltött férfiak jó része. Ez a nagy létszámú korcsoport jelentősen hozzájárult az aktív népesség számának emelkedéséhez. Ugyanakkor a 30 év alatti, jóval kisebb létszámú korosztályban folytatódott az 1990-es években már jól látható tendencia: a tanulási idő kitolódásával a korábbinál jóval kisebb részük és később jelenik meg a munkaerőpiacon. Az inaktív keresők száma és aránya a 2001. évi kiugróan magas értékhez képest több mint 10 százalékkal csökkent. A nyugdíjkorhatár és az aktív időszak kitolódása csökkentette a nyugdíjasok számát, a gyermekellátási támogatásban részesülők aránya pedig a folyamatosan csökkenő születésszámmal párhuzamosan esett vissza jelentősen. Vörös Csabáné azt mondta, csaknem 250 ezerrel kevesebb a gyermekkorú, az ország minden tizedik lakosa 70 éves vagy idősebb. A háztartások is kisebbek lettek. Száz háztartásra 236 személy jut, 2001-ben még 257. A 2001-ig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb. Négy évtizeddel Ritka a többgenerációs család. Néhány évtized múlva komoly réteg lesz. aki mivel gyermektelen, idős korában sem számíthat a családja támogatására. ezelőtt minden hatodik, 2011- ben már minden harmadik háztartásban csak egy személy élt. Az egyedülállók száma 1 millió 317 ezer fő. Tíz évvel ezelőtt az egyedülállók 7 százaléka járt a harmincas éveiben, 2011-ben részarányuk 13 százalékra nőtt, a férfiak körében eléri a 20 százalékot. A fővárosban különösen magas a nem családháztartások, azon belül pedig az egyedülállók aránya. Budapesten a háztartások 41 százalékában egy személy él. A legnagyobb mértékben, 49 százalékkal az élettársi kapcsolatok száma emelkedett 2001-hez képest. Napjainkban ez a legnépszerűbb együttélési forma. Pongrátz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutató- intézetének igazgatóhelyettese azt mondja: a társadalom egészére is kedvezőtlenül hat, hogy egyre több az egyszemélyes háztartás, vagyis a tartós kapcsolat nélkül élő ember. Hiszen míg korábban az egyedülállók többsége idős, özvegy nő Egy szülő, gyerekkel 1970-2011 Év Háztartások száma 1970 246940 1980 299958 1990 410 601 2001 412 635 2011 528 162 FORRÁS: KSH Háztartások megoszlása háztartástagok száma szerint, 1970-2011 Év 1 2 3 4 5 6 személyes 1970 17.5 25,7 23,9 18,9 8,5 3,4 1980 19.6 28,1 22,3 19,5 6,9 2,4 1990 24,3 29,0 20,6 18,0 5,6 1,6 2001 26,2 28,8 19,7 16,5 5,9 1,9 2011 32,1 29,3 19,3 12,7 4,6 1,4 FORRÁS: KSH volt, ma már sok a fiatal, ami szintén negatív irányban befolyásolja a házasságkötések számát és a gyermekvállalást és a népesség hosszú távú alakulását is. „Az elmúlt tíz év alatt 30 százalékkal nőtt és minden korcsoportban emelkedett az egyedülállók száma - mondta Pongrátz Tiborné. - Ráadásul az is tapasztalható, hogy a fiatalok tovább élnek együtt a szüleikkel, tehát valószínűsíthető, hogy még több az egyedülálló, mint amennyit a statisztikából kiolvashatunk. Ennek már nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is hosszú távú következményei lesznek és lélektanilag is nagyon rosz- szul hat, hogy ennyire magányos a többség. Néhány évtized múlva komoly réteg lesz, aki mivel gyermektelen, idős korában sem számíthat a családja támogatására, sem fizikai, sem érzelmi szempontból.” Pongrátz Tiborné szerint az, hogy ennyi az egyszülős háztartás, amiatt van, hogy az élettársi kapcsolatok még „bomlékonyabbak”, mint a házasságok. A házasságoknak 46, az élettársi kapcsolatoknak 70 százaléka bomlik fel. A gyerekek negyven százaléka már házasságon kívüli kapcsolatból születik Magyarországon. Az ebből származó bizonytalanság és a jövőkép hiánya pedig éppen úgy kihat a gyermekvállalási kedvre, mint az, hogy a fiatalok gazdasági aktivitása - a munkaerő-piaci helyzet miatt - is csökkent az elmúlt tíz évben. Ez magyarázza, hogy a 30 éves nők fele, a 35 évesek negyede gyermektelen, ami ugyancsak negatív rekord. Ez azért is fontos, mert minél kisebb egy háztartás, annál nagyobb az egy főre jutó fogyasztás. A legfrissebb háztartás-mo- nitoringok alapján az látható, hogy ma körülbelül másfélszer annyi háztartás tartozik az egy főre jutó jövedelme alapján a legkisebb jövedelmi sávba, mint ahány 2005-ben. Összességében a háztartások egy főre Háztartások összetétele 1970-2011 Év Családháztartásban élő Egyedülálló 1970 9200123 590207 1980 9374114 730741 1990 8 855 878 945 973 2001 8 697 606 1013 889 2011 8113 808 1317138 jutó jövedelme 2009-hez képest 13,5 százalékkal növekedett, de az infláció miatt reálértéken ez alig volt érezhető. Tovább nőtt a különbség a legnagyobb és legkisebb egy főre jutó átlagos háztartási jövedelmek között. Míg 2009-ben az egymáshoz viszonyított arányuk 7.2 volt, 2012-re ez a szám 9-re növekedett. Győrffy Márton független elemző azt mondta: nem változott az a tendencia sem, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások arányaiban többet költenek élelmiszerre, mint a magasabb életszínvonalon élők. Minél szegényebb egy ország, a lakosság annál nagyobb részét költi a jövedelmének alapvető dolgokra. A magyar lakosság átlagosan a jövedelmének 23 százalékát költi élelmiszerre, ami magas arány. Ráadásul, a legalacsonyabb jövedelmű csoportoknál ez 40 százalék is lehet, ezért érinti érzékenyebben őket minden áremelkedés, míg a legfelsőbb jövedelmi csoportokat, ahol csak 10-15 százalék kell az ennivalóra. Amerikában és Nyugat-Európában is 10-15 százalék, ami azt jelenti, hogy ott egy nagyobb mértékű árdrágulást is kevésbé éreznek meg a háztartások. Az elmúlt nyolc évben folyamatosan nőtt a lakásfenntartással kapcsolatos kiadások aránya is. A vezetékes gáz drágult a leginkább: 108.2 százalékkal kerül többe. 15-szörös árak és bérek 21 év alatt ha az 1990-es évet vesszük bázisnak, akkor a KSH számai alapján az elmúlt 22 év alatt 14,5-szeresére drágult az élet Magyarországon. A bruttó átlagkereset 1990-ben a minimálbér közel háromszorosa volt, vagyis 13 446 forint, a 2011-es év átlagában azonban már ettől elmaradt: a 78 ezer forintos minimálbér mellett az átlagkereset 213 094 forint volt. Az eltelt években tehát az átlagos bruttó bér Magyarországon a 15-szörö- sére emelkedett. 1990-ben a létminimum 7053forint volt egy aktív korú felnőtt esetében, 2011-ben pedig 83 941 forint. még többre megyünk, ha azt vizsgáljuk, a fizetések mekkora részét kell kiadni ugyanazokra a termékekre. Ha az árak emelkedését, az átlagos nettó keresethez képest vizsgáljuk, kiderül: mégsem drámai a változás. A legtöbb termékből tíz éve nagyjából ugyanannyit, vagy egy kicsit kevesebbet vehettünk a keresetünkből, mint most. A kenyér ára például 21 forint volt és 637 kilogramm jött ki az átlagbérből, ma 758 kilót lehetne venni belőle. A SERTÉSHÚSÉRT 150 forintot kértek 1990-ben. Akkor 90 kilót, ma 150-et lehetne belőle vásárolni. az energiaárakra ugyanez már nem mondható el. 1990 óta és az elmúlt tíz évben is jelentősen nőttek, főleg ezért marad másra kevesebb a pénzünkből. Igaz, például a 95-ös benzinből, amikor 37 forintba került literje, 363 litert lehetett venni az átlag- keresetből, ma pedig 500 litert, hiába kerül sokkal többe. az elmúlt években a fogyasztói szokások is jelentősen megváltoztak. A KSH adatai szerint szinte minden élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk, mint húsz éve. Sertéshúsból tíz kilóval csökkent az éves átlagfogyasztás, tejből öt literrel, tojásból száz darabbal, marhahúsból öt kilóval eszünk kevesebbet, mint húsz éve, de például sörből a korábbi 105 literrel szemben, ma csupán 66 liter fogy. A fogyasztás a 90-es évek közepén esett vissza leginkább, folyamatosan az olcsóbb áruféleségek irányába rendeződik. Az áram ma 63,5 százalékkal drágább, mint tíz évvel ezelőtt, a távhő pedig 77,5 százalékkal drágult ugyanennyi idő alatt. Ez nemcsak ránézésre, de a fizetésekhez viszonyítva is komoly drágulás: tíz évvel ezelőtt az egy főre jutó kiadásnak átlagosan 18-19 százaléka ment el lakásfenntartásra és háztartási energiára, addig ma ez az arány 23 százalék. Ez azt jelenti, hogy a fizetésünknek közel a negyedét költjük átlagban a rezsire. Emiatt természetesen a hátralékok is emelkedtek. Tavaly már több mint 140 ezer háztartás volt érintett valamilyen korlátozásban - nem véletlen tehát, hogy a kormányzat éppen a rezsivel kapcsolatos kiadásokat vette célba. A HÉT TÉMÁJA 2013. OKTÓBER 20., VASÁRNAP 4 statisztika Egyre több az egyszemélyes háztartás, egyre kevesebb a születés. A lakások nagyobbak és komfortosabbak, de kevesebb épült, mint bármikor. Az életkörülmények javulnak, de az életszínvonal csökken. A háztartások rezsire és élelmiszerre költik el a legtöbb pénzt.
