Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

8 INTERJÚ 2013. OKTÓBER 13., VASÁRNAP léhmann györgy A devizahiteles perekben eljáró ügyvéd szerint csak áttörte a falat, az még nem dőlt le. 700 ügye van, amit néha maga is sokall. Nem ingyen dolgozik, de pénze csak akkor lesz a munkájából, ha nyer. Beismeri: túlfejlett az igazságérzete és néha túl nyersen fogalmaz. „A FAGYI MOST VISSZANYALT” Léhmann György, siófoki ügyvéd lánya hét végi esküvőjének jobban örült, mint annak, hogy immár jogerősen is pert nyert egy devizahiteles ügyben, egy újabb bank ellen. Szerinte fellélegezni is korai még és nem szabadna a bankokra hagyni az ügy megoldását. Fábos Erika- Először úgy szóltak a hírek, hogy „összeborította” a deviza­hiteles szerződéseket, aztán meg arról írtak, hogy nem borí­tott össze semmit. Mi az, amit elért?- Mondjuk úgy, fejreállt a szerződés, mert a szempontunk­ból legfontosabb pontot érvény­telenítette a Pécsi és a Szegedi ítélőtábla. Ez az Európai Bíróság eddigi állásfoglalásaival is össz­hangban van. Azt mondja ki ugyanis az ítélet, hogy perbeli ügyfeleimnek mindösszesen olyan összegű törlesztőrészletet kell fizetniük, mint amennyit a szerződés megkötésének idő­pontjában fizettek.- Mi volt az érvelés lényege?- Az, hogy a kölcsönszerző­désnek az a feltétele érvényte­len, miszerint „a hiteldíj - tehát nem a törlesztőrészlet, hanem a kamat és a költségek - változó mértékűek, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan meg­változtatni.” A bíróság szerint, a szerződés semmilyen mérték­ben nem rendelkezik ugyanis arról, hogy a módosításra okot adó tételek változását a hitele­zők hogyan tudják ellenőrizni és figyelembe venni. Ebben a tekintetben tehát az adóso­kat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartják. Fontos tehát, hogy nem az egész szerződés, csak ez a pontja érvénytelen.- Az adósoknak nem az lenne érdeke, hogy semmisek legye­nek a szeződések?- Nagyon nem, ezt csak a bankok erőltetik ebbe az irányba. Az értelmetlen fo­rintosítás is erről szól. Akkor ugyanis új szerződéseket kel­lene kötni, amit megint a ban­kok diktálnának és kényszerí­tenének ki hasonlóan mocskos feltételekkel.- Azt mondja, hogy fizessenek az adósok?- Fizetni kell. Ingyen nincs semmi és ők hitelt vettek fel. Még azt sem mondom soha, hogy annyit kéne visszafizet­ni, mint amennyit felvettek. A tojásért is többet fizetünk ma a piacon, mint öt éve. Vilá­gos, hogy az árfolyamingado­zással kalkulálni kell annak, aki ilyen hitelt vesz fel. De, ahogy arra a PSZÁF annak ide­jén felhívta a figyelmet a sváj­ci frankos hiteleknél, az ottani alapkamat változása is drágít­hatja a terméket. A fagyi most visszanyalt: ugyanis Svájcban az alapkamat 2008-ban 2-2,2 százalék volt, 2009 óta pedig 0,2 százalékra csökkent. Ha a bankok és a PSZÁF betartják a szavukat és a szerződést, akkor kamatot alig kellett volna fizetnie az ügyfeleknek.- Miért fontos ez?- Azért, mert azt a logikát, amit hajtogatok a tisztességte­len banki magatartásról, vég­re alátámasztja ez az ítélet. Ez ugyanis kimondja, hogy azok a pontok hiányoznak a szer­ződésből, amelyek a módosí­tások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék. Még az egyoldalú szerződésmódosítás jogát sem kifogásolom, akkor, ha a feltételek tisztességesek és egyértelműek. Nem azok. Ha a bankok és a PSZÁF betartják a szavukat és a a szerződést, ak­kor kamatot alig kellett volna fizetnie az ügyfeleknek. Ehhez képest eddig csak a kamatot fizethették, ami valamilyen érthetetlen oknál fogva nem csökkent, hanem folyamato­san, drasztikusan emelkedett. A bíróság éppen ezek miatt a tisztázatlanságok és tisztesség­telen ködösítések miatt hozta ezt az ítéletet.- Akkor most már minden devi­zás megnyugodhat?- Dehogy nyugodhat. Ma­gyarországon nincs precedens értéke egy ilyen ítéletnek. Csak azért lehet megnyugodni, mert ezek szerint jogállamban élünk.- Azt olvastam, hogy 700 devi­zahiteles ügyfele van.- Ez igaz.- Hogy lehet képviselni egyszer­re ennyi embert?- Úgy, hogy előfordul, hogy csikorog a gépezet és akadozok itt-ott. Egyébként pedig elkészí­tettem az álláspontom alapján egy sablont és minden ügyre azt alkalmazom. Másrészt nem járok tárgyalásra sem, írásban bizonyítok.- Ön ingyen vállalta ezeket az ügyeket?- Munkadíjat nem kérek az ügyfelektől és ingyen válla­lom a pert is, azzal a kikötés­sel, hogy nyertes per esetén az a perköltség, amit a bíróság a vesztes féltől követel, engem illessen. Ezen felül, levelezési költségre kérek ötezer forintot ügyenként és azt makacsul be is hajtom.- Az utcán demonstrálókról mi a véleménye?- Egy ilyen hitvány eljárás­nak nem szabad feltartott kéz­zel megadni magunkat. Megér­tem őket és drukkolok is min­den devizahitelesnek, de még ha ugyanazt mondjuk is, nem egy nyelven beszélünk.- Ezek szerint ön a tisztességes ügyvéd prototípusa.- Az ember igyekszik, hogy ahol a tudása szerint tud, se­gíthessen az embertársain. Nem most kezdtem és nem azért csinálom, hogy megis­merjenek az utcán, vagy sze­repeljek a tévében. 1983-ban volt az első ilyen ügyem. Ak­kor kezembe került egy szak­értői vélemény, ami arról szólt, hogy olyan elemekből épültek a tízemeletes panelházak Sió­fokon, amiből csak négyeme­letes házakat szabadott volna építeni. Gépésztechnikus az eredeti végzettségem, tudtam, ez mit jelent, bíróságra vittem az ügyet. Több mint ezer ilyen lakás volt. Mindegyik pert megnyertem és 40-60 ezer fo­rint kártérítést kaptak a csalá­dok. Akkoriban az elég komoly összeg volt. Azt sem a munka­díjért csináltam.- Hogyan lett gépészből ügy­véd?- Majdnem heccből. Akkori­ban is folyton okoskodtam, az­tán annyit ugrattak vele a kol­légák, hogy elmehetnék ügy­védnek, hogy tényleg úgy lett. Az a Vékás Lajos professzor felvételiztetett, aki most a Polgári Törvénykönyv módo­sításait kidolgozó bizottságot vezeti.- Kilátástalan ügyeket is elő­szeretettel vállal: indított már pert a DRV ellen a túl magas vízdíj miatt, egy tisztességtele­nül magas munkadíjért dolgozó ügyvéd ellen a vörösiszap-ka- tasztrófa után, vagy amikor Ön szerint egy cég becsapta a siófoki önkormányzatot és tisztességtelenül akart a köz­vagyonon gazdagodni. Vannak azért „normális”, szokványos perei is?- Persze. Három gyermeket tisztességesen felneveltünk: én is elvégeztem az átlag ügyek rám eső részét. De nem csak pénzből él az ember. Biztosan furcsa, hogy éppen egy jogász embernek túlfejlett az igazság­érzete, de azért előfordul. Civil­kurázsinak hívják ezt.- A közjegyzői kamara be is pe­relte. Megbüntették végül?- Figyelmeztetésben része­sültem, mert nem voltam elég tisztetettudó, amikor megfo­galmaztam a mondanivalómat. Azt mondtam - tisztességesen fogom fogalmazni -, hogy ők is közreműködői voltak a tisztes­ségtelen szerződéskötéseknek. Van úgy, hogy túl egyértel­műen mondom ki, amit gon­dolok, ebből akad néha bajom. Aktuálisan egy bíró perelt be, mert azt mondtam, hogy hamis adatokra hivatkozott a tárgya­láson.- Ügyvéd kollégákat is keresett maga mellé, akik hasonló felté­telekkel segítenek. Talált?- Senkit. El sem hiszik, hogy sikerrel lehet felvenni a harcot a bankokkal. Egy ügyvédi ka­marai vezető egyenesen el is tanácsolta a kollégákat az ilyen ügyektől.- Pertársaságot alakítani nem lenne egyszerűbb?- Nagyon rossz taktika len­ne. Úgy minden sokkal körül­ményesebb, mint egyedileg. Ha például egy érintett kiszáll, ne adja isten meghal, félbeszakad az ügy, mert amíg egy hagyaté­ki eljárás le nem zárul, felfüg­gesztik a pert. Ezért mondom mindig, hogy a valódi megoldás- hiszen hatalmas mennyiségű ügyről van szó - a közérdekű per indítása lenne. Erre szintén ösztönzött többször az Európai Bíróság. Ráadásul annak pre­cedens értéke is lenne és egy­szer kéne végigjátszani. Ilyet viszont nem indíthat bárki, csak a PSZÁF, a minisztériu­mok, ügyészség, jegyzők vagy a fogyasztóvédelem.- Mit gondol, sor kerül erre?- Azt nem tudhatom, de a bajba jutott adósok érdeke leg­jobban ezt kívánná.- A kormány november elsejéig adott határidőt a bankoknak, hogy megoldják a helyzetet. Mit gondol, lesz megoldás?- Biztosan, hiszen ez len­ne az érdekük, de az eddigi gyakorlat alapján nem hiszek benne, hogy tisztességes felté­teleket diktálnának. Az adósok véleményem szerint nem járná­nak jól.- Az adósmentés egy ideje a politikai szintjén is az egyik fon­tos téma. Elég sok tapasztalat­tal rendelkezik: a kormány kért szakértői segítséget Öntől?- A kormány nem kért, de furcsa is lenne, ha teszem fel, egy Léhmann Gyuri mondaná meg mit tegyenek, amikor a minisztériumban nálam ezer­szer okosabb, tanultabb embe­rek ülnek. Jobban tudják ná­lam, mit tehetnének, ebben biz­tos vagyok. Azért Orbán Viktor Névjegy LÉHMANN GYÖRGY 1947.08.27-én született Buda­pesten. 1965-ben gépésztechnikusként végzett 1972-ben az ELTE jogi karán végzett 1975-től Siófokon ügyvéd nős, három gyermeke, hat unokája van. hobbija a sakk és a kertész­kedés. miniszterelnök úrnak elküld­tem egy szerződésmintát és a szakmai véleményemet arról, legegyszerűbben hogyan le­hetne ezeket az egyeszségeket kijavítani úgy, hogy senki ne járjon rosszul, de mindenki ki­vegye a részét ennek az áldat­lan állapotnak a rendezéséből.- Szóval úgy gondolja, a kor­mánynak ebbe bele kell avat­koznia?- Faramuci helyzet, az biztos. Mivel civil jogról van szó, nem tartozik rá. De a károsultak ér­dekében, úgy érzem, meg kel­lene tennie, mert katasztrófa- helyzet van és több keresniva­lója van a helyzet tisztességes és hiteles megoldásában, mint a bankoknak, akik érintettek. Ha patthelyzet alakul ki, akár úgy is érdemes lenne beavat­koznia, hogy törvényt alkot.- Ismert lett mostanában. Van olyan párt, amelyik megkeres­te, hogy a választáson képvisel­je őket?- Ezen már túlvagyunk, a Jobbik színeiben indultam- párton kívüliként - 2010- ben, de csak harmadik lettem a körzetben. Akkor és azóta is kiderült párszor, hogy nem lennék jó pártkatona, úgyhogy már nem is keresnének, de én is távol tartom magam tőlük. Ugyan jobboldali gondolkodá­sú ember voltam és maradok is mindig, egyetlen pártnak sem vagyok a tagja és nem is szeretnék.- Bankhitelt, gondolom, nem kapna könnyen mostanában.- Nem, de telhetetlen so­sem voltam. Ezek után el sem várnám, sőt pironkodnék, ha szeretnének a bankok. Meg­szoktam már, ha nyerek, ha ve­szítek, szidnak, ahogy tudnak, még a hasamon is ugrálnának, ha hagynám.- Mindenesetre, ha nem is a pénzintézeteknél, de ez az ön hete volt. Jól esik ez, elégtétetel?- Én csak egy közreműködő vagyok egy nagyon fontos ügy­ben, ami az egész ország hely­zetét befolyásolja. Ennyi ember sorsa ugyanis az egész ország helyzetét és hangulatát befolyá­solja. De ez a történet ettől még nem rólam szól és még csak ez a hét sem. A hét végén adtam férjhez a lányomat egy nagyon jóravaló emberhez. Ez az ő he­tük. Ebből a hétből ez a fontos, erre fogunk sokáig emlékezni. Azt, hogy én pert is nyertem ezen a héten, gyorsan el fogjuk felejteni. \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom