Somogyi Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

A hírességek között a szövetség röplabda A női válogatott ismét a sportágra irányította a figyelmet Az új női röplabda-válogatott, amely szép sikereket ért el az utóbbi időben A röplabda ismét reflektor- fénybe került. A női váloga­tott a világbajnoki selejtezők második akadályát is siker­rel vette Izraelben. Vad Dezső A házigazda, a svájci, a görög, a lett és a montenegrói csapattal szemben vívta ki a továbbjutást. Különösen értékes a házigaz­dák legyőzése, hiszen a magyar együttes az akarat diadalaként 0:2-es játszmaállásról fordított. A harmadik, januári fordulóban a horvát, a francia és a holland csapattal kerülnek szembe a magyarok, s ha nem is esélyesek az újabb továbbjutásra, de egye­lőre reménykednek... A valaha szebb napokat látott röplabda az utóbbi negyedszá­zadban egyre lejjebb zuhant. A változásokkal nem tudott lépést tartani. Olimpiai játékokon a fér­fiak csak egyszer 1964-ben, a nők Kotsisné, a legendává nőtt „Gabi néni” vezetésével három­szor (1972, 1976, 1980) szere­pelhettek. Európa-bajnokságra csak egyszer 1987-ben jutottak el. Az okokról érthetően sok szó esett. Egyes állami vállalatok, intézmények, fegyveres testü­letek kivonulásával, csapataik megszüntetésével, megfelelő tá­mogatás hiányával indokolják általában a tartós visszaesést, amiben azért a határok meg­nyitásával jó néhány élvonalbeli játékos távozása is közrejátszott. Gondoljunk csak Kántor Sán­dor pályafutására, aki külföldi játékosként lett a világ egyik legjobbja. így teljes mértékben egyetértünk Ludvig Zsolt véle­ményével, a szövetség fiatal, jól képzett, új szakmai igazgatója hasznosnak ítélné, ha a vissza­esés okait szakértő, mindenre kiterjedő, eddig hiányzó elem­zés tárná fel. Ha a visszaesés okait ponto­san nem is ismerjük, azt tudjuk- bár nehéz volt összeszámlálni- hogy 1990 óta, negatív rekord­ként hányán váltották egymást a szövetség elnöki székében, íme, a névsor: Dávid László, Zöl­di László, Bánhegyi Emil, Tatai Ilona, Meleghegyi Tamás, Buda György, Körösfői László, Szabó József, Tóth Tamás... Jelenleg a tavasszal meg­választott Poór Csaba, szegedi kommunikációs szakértő az el­nök, elsőszámú munkatársa a már említett Ludvig Zsolt szak­mai igazgató. Felesleges volna, ha most a sajnálatosan sűrűn változó elnö­kök, tisztségyiselők esetleges hi­báinak felmelegítésével bűnba­kot kívánnánk keresni. Marad­junk annyiban, hogy ezek a sze­mélycserék nem szolgálták, nem vitték előre a röplabda ügyét. Az új vezetés hosszú távra tervez. Miután a röplabda is bekerült a tizenhat kiemelt sportág közé,- minden részletre kiterjedő, hét évre szóló stratégiát, fejlesztési tervet állítottak össze. Ennek alapja, hogy a sportág mind a három szakágának előrehaladá­sával törődni kívánnak. A ha­gyományos teremjáték, az 1996 óta az olimpia műsorán szerep­lő, látványos strandröplabda és a paralimpiák programjának alapszámát jelentő, a fogyaté­kosok úgynevezett ülőröplabda játékának gondjait, fejlődését is szívükön viselik... A magyar röplabda a női csa­pat szereplésével előtérbe ke­rült, a szövetség pedig a héten jelentős elismerésben részesül. A Massachusetts állambeli Ho- lyoke városában található Volle- yball Hall of Fame-beli ünnep­ségen érdekelt. Október 16-án, szerdán a hírességek közé ik­tatják be ugyanis a ma már 220 nemzeti szövetséget tömörítő Nemzetközi Röplabda Szövetség tizennégy alapítóját, köztük a magyar szövetséget. (Az alapító szövetségek: a belga, a brazil, a csehszlovák, a görög, a francia, a holland, az olasz, a lengyel, a portugál, a román, az urugua­yi, az amerikai, a jugoszláv és a magyar.) A röplabdás híres­ségek között eddig két magyar kapott helyet, dr. Holvay Endre (2006 óta), a végrehajtó bizott­ság tekintélyes tagja és Kotsis Attiláné, Gabi néni (2010 óta) a női válogatott korábbi legendás szakvezetője. HÍREK Magyar győzelem a válogatott mérkőzésen footgolf a magyar csapat 376-346-ra legyőzte a belga együttest az első, nemzetek közötti footgolf-mérkőzé- sen. A történelmi össze­csapást a Footgolf Academy Sportegyesület szervezte budapesti bázisán. A 2009- ben Hollandiából indult sportágban a magyarok a nemzetközi élmezőnyhöz tartoznak. A játék lényege gyakorlatilag megegyezik a golféval, ám itt futball-lab­dát kell lábbal a lyukba juttatni, minél kevesebb kí­sérletből. Djokovics és Del Potro a döntőben tenisz Elsőként az első helyen kiemelt, világrang­lista-második szerb Novak Djokovics jutott a 6,2 millió dollár összdíjazású sanghaji férfi keménypályás tenisz­torna vasárnapi fináléjába, miután a szombati elődöntő­ben két játszmában, 1 óra 33 perc alatt legyőzte a francia Jo-Wilfried Tsongát. A má­sik ágon a világelső spanyol Rafael Nadal az argentin Juan Martin dél Potróval ta­lálkozik. Elődöntő: Djokovics (szerb, l.)-Tsonga (francia, 7.) 6:2,7:5, Nadal (spanyol, 2.)-Del Potro (argentin, 6.) 2:6,4:6. A futballisták tették fel a koronát az aranyérmükkel olimpia Negyvenöt éve, Mexikóvárosban 11 aranyérmet szereztek sportolóink az ötkarikás játékokon Az olimpiai bajnok magyar labdarúgó-válogatott a dobogón. Lakat Károly csapata a döntőben kiütötte a bolgárokat Negyvenöt éve kezdődött az 1968-as mexikói olimpia. A ma­gyar sport nagy sikerrel zárta az első - s mindmáig egyetlen - közép-amerikai ötkarikás nyári játékokat. A harminckét éremből tíz arany volt (s 10 ezüst, valamint 12 bronz), a megszerzett medá­liák számát tekintve az addigi második legjobb szereplést je­lentette a minden szempont­ból mindmáig csúcsot jelentő, 1952-es, helsinki játékok óta. Kulcsár Győző két olimpiai aranyérmet is szerzett (pár­bajtőr egyéniben, majd csapat­ban), egyébként is a vívók al­kották a legsikeresebb sportági küldöttséget, a maguk hét ér­mével. Két aranyérmet nyertek, s csak egy éremmel kevesebbet szereztek a fegyverforgatóknál a kajak-kenusok, akik közül először volt kajakos és kenus is a bajnokok között. 1956-ban, Melbourne-ben az Urányi, Fá­bián kajakkettős, négy évvel később a kenus Parti János győ­zött. A nehezen kimondható Xo- chimilco-tavon Hesz Mihályt avatták kajakkirályá, Tatai Tibor pedig megnyerte a kenu egyesek versenyét. A sportág hét versenyszámában hat ma­gyar érem született - csak Pfef- fer Anna nem tudott dobogóra kerülni a női egyesben, miu­tán érmes pozícióban haladva megbillent a hajója, s felborult, így sem tért haza érem nélkül: kettesben, a későbbi legendás edzővel, Fábiánná Rozsnyói Ka­talinnal második lett. Ugyancsak két aranyat sze­reztek az atléták, sokan emlé­keznek még az elnyűhetetlen Zsivótzky Gyula kalapácsvető aranyára, s a meglepetésszerző Németh Angéla gerelyhajítás­ban elért diadalára. Kettejükön kívül is kitettek magukért a dobóatléták, a kalapácsvető Lo­vász Lázár, a gerelyhajító Kul­csár Gergely és a diszkoszvető Kontsek Jolán is bronzérmes lett. Nagy meglepetést keltett Kiss Antal gyalogló ezüstje és Tóthné Kovács Annamária öt- próbázó bronza. A kötöttfogású birkózók kö­zül Kozma István megvédte tokiói elsőségét, s olimpiai baj­nok lett Varga János is. Bronz­érmet hozott haza Bajkó Károly (kötöttfogás) és Csatári Jóusef (szabadfogás). Aranyérmes lett a Balczó András, Móna István, Török Ferenc alkotta öttusacsa­pat, míg egyéniben a balszeren­csés nagy esélyest, Balczót 11 ponttal megelőzte a svéd Björn Ferm. Az öttusa királya aztán négy évvel későb, Münchenben mégis megnyerte az egyéni aranyat. A bronzot nyerő vízilabdázók nem védték meg tokiói elsősé­güket, a Lakat Károly dr. irá­nyította labdarúgók ellenben igen. A döntőben „vérzivata­ros”, de csak az első félidőben nehéz mérkőzésen győzték le a bolgárokat 4:l-re. Ez volt az első olimpia, ame­lyen egy hölgy gyújtotta meg a lángot, bizonyos Enriqueta Basilio. Ez volt az első olimpia, amelyen külön csapatban in­dult a két német állam, a fiata­labbak kedvéért: az akkori NDK és NSZK. Ez volt az első olimpia, amelyen, például atlétikában, főszerepet játszottak az afrika­iak. Ezen a játékokon forradal­masította a magasugrást a tech­nikájával Dick Fosbury, ezen ugrott évtizedeken keresztül megdönthetetlen világcsúcsot Bob Beámon, s ezen tüntettek a dobogón amerikai sprinterek a feketék jogaiért. Nem utolsó­sorban: ennek az olimpiának volt első számú csillaga a cseh Vera Caslavská, aki a negyedik aranyérme megnyerése után néhány nappal Mexikóváros­ban fogadott örök hűséget hon­fitársának, Jozef Odlozilnak. Cáslavská az eredményhirdeté­sek alatt többször is tiltakozott a szovjetek 1968-as csehszlová­kiai bevonulása miatt, ezért az­tán hazájában szinte száműze­tésben élt a rendszer felbomlá­sáig. ■ Dénes Tamás I í' SPORT"

Next

/
Oldalképek
Tartalom