Somogyi Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-26 / 225. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2013. SZEPTEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Milliárdos tartozások az állami intézményeknél ► Folytatás az 1. oldalról A költségvetési szervek tar­tozásállománya augusztus végén 98,4 milliárd forint - volt. Júliushoz képest 4,8 milliárddal nőtt az összeg, amiből 1,3 milliárdot az au­gusztusban állami fenntar­tásba került három egész­ségügyi intézmény, közte a nagyatádi kórház jellemző­en áruszállítási és közüzemi tartozása tett ki. Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás összege 11,8 milliárd, aminek nagy többsége a kor­mányhivataloknál jelentkezik. A hátralék döntően az ingat­lanügyi szakigazgatási szer­vek által beszedett, de még to­vább nem utalt bevételekből adódik. Az idén 6,07 milliárd- ból gazdálkodó somogyi kor­mányhivatal adósságából 866 millió tartozik ebben a körbe, míg egy-egy milliós az önkor­mányzati és a közüzemi, 24 milliós az áruszállítási hátra­lék. Somogybán a teljes adós­ság minősített része 818 milli­ós. A régióban a baranyai kor­mányhivatal egymilliárdos, a tolnai 174 milliós tartozással zárta az augusztust. A felsőoktatási intézmé­nyek tartozása 20,7 milliárd forint, ennek fele a betegellá­tást is végző négy egyetemé. Közülük a régióban a tudo­mányegyetem halmozta fel a legnagyobb tartozást 5,6 mil­liárd összegben, aminek a fe­le minősített. A pécsiek költ­ségvetése emellett hatvan- milliárdos. A 8,9 milliárdos büdzsével gazdálkodó kapos­vári universitas adósságának több mint fele, 643 millió fo­rint került a két hónapon tú­li kategóriába, a tartozás itt is döntően áruszállítási. A teljes tartozásállo­mány kétharmadát a gyógyí­tó-megelőző ellátást végző szakintézetek tartozása te­szi ki. A kórházak 56,8 mil­liárdos adósság-listáját a sza­bolcsiak vezetik 3,5 milliárd­dal, a dél-dunántúli régió­ban a szekszárdi megyei kór­ház az éllovas 1,4 milliárd­dal (7,8 milliárdos költség- vetés mellett). A Kaposi Mór tizenhárom milliárdos bü­dzséje mellett arányaiban jó­val kisebb teher a 688 milli­ós tartozás. ■ Balassa T. Mínuszban milliárdos a Klebelsberg is A klebelsberg Intézmény­fenntartó Központ tartozása augusztus végén 1,2 milliárd forint volt, ami csak látszólag sok: az ország legnagyobb közfoglalkoztatója, isko­la-fenntartója 423 milliárd fölött diszponál. a nagyobb kórházak közül a Heim Pál 1,1 milliárdos adós­ságot halmozott föl, míg a Pé- terfy utcai kórház ennek ép­pen a háromszorosát. A Gott- segen kardiológiai intézetet egymilliárdos kifizetetlen számla nyomasztja, s majd­nem ugyanennyi a Corvinus egyetem minősített, a költség-- vetés három és fél százalékát meghaladó, hatvan napon tú­li kötelezettsége is. Az első lépés a rivalda felé Ötvenből harminc gyerek boldogan hagyhatta el a Roxínházat, a társulat a héten tartotta, immár ötödik éve, a felvételi vizsgáját az utánpótláscsoportjába. Négy és tizenhat év közötti gyerekek - vagy szüleik - gondolták, hogy megpróbálnak bekerülni az országosan ismert társulatba, s hatvan százalékukban láttak is fantáziát a roxínházasok. Akik a próbálkozók mozgás- és ritmuskészségére voltak kíváncsiak, és a hangi adottságaikra, a valós tánc- és énektudás nem volt alapfeltétel, az utánpótláscsoport éppen a képzésről szól. Az utánpótláscsoportba bekerültek közül a legügyesebbek és legtehetségesebbek akár a társulat gyerekdarabjaiban is szerepet kaphatnak. Addig rengeteg gyakorlás vár rájuk: hetente két­szer táncpróbán, egyszer színjátszó-foglalkozáson kell részt venniük, nem beszélve az énekórákról. Akik mégsem kapnak szerepet, vigasztalódhatnak, hogy egy remek közösséghez tartoznak A kutatók éjszakáján a családtörténetek rejtelmeibe kalauzol a levéltár egy hanyag bába miatt is megszakadhat a családja felgöngyölítése Az utóbbi évtizedek levéltári ta­pasztalatai alapján elmondható, a kutatási témák között az egyik legnépszerűbb irány a család­történet-kutatás. Éppen ezért választotta a Kutatók éjszaká­ja program témájául a család-' fa-kutatást a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy megyei Levél­tára: az intézmény munkatár­sai pénteken este a neves helyi családok és személyiségek do­kumentumainak segítségével a gyakorlatban is bemutatják a családfakutatás fortélyait, vala­mint a családtörténet-írás nem egyszer igen reprezentatív vagy éppen muzeális kiadványait is.- Minden típusú családkuta­tás elengedhetetlen és legmeg­bízhatóbb forrása az anyakönyv - tájékoztatott Csóti Csaba, a me­gyei levéltár levéltárosa -, mely a születés, a házasságkötés és a haláleset nyilvántartására szol­gál. Magyarországon a római katolikus egyházban az 1611- es nagyszombati zsinat intézke­dett az anyakönyvek vezetésé­ről, 1827-ben pedig elrendelték az egyházi anyakönyvek két pél­dányban történő vezetését, ezek másodpéldányait őrzik a terüle­tileg illetékes levéltárakban. Az állami anyakönyvezést 1894- ben vezették be, s azóta csak az állami anyakönyvek minősül­nek közhitelű nyilvántartásnak. Természetesen az általános kutatásokon túl a levéltárban le­hetőség nyílik a nemesi „kutya­bőrök” fellelésére is, már persze, ha a család valóban rendelkezett nemességgel. Az egykori, me­gyei nemeseket külön összeírá­sokban tartották nyilván.- A családtörténeti kutatások kiindulópontja általában a száj- hagyomány - tette hozzá Bősze Sándor, a levéltár igazgatója -, és bizony az emlékezet sokszor még a legközelebbi rokonság­gal kapcsolatban is megcsalja az embert. Éppen ezért a család­fa-kutatás hosszadalmas, buk­tatókkal teli tevékenység, mely türelmet és kitartást igényel, s még így is sokszor bizonytalan a végkimenetel. Ritka ugyanis az olyan família, mely több gene­ráción keresztül egy helyen élt, így előbb-utóbb minden kutató szembesül vele, hogy egy ősről azon kívül, hogy léteznie kellett valamikor, semmit sem sikerül kideríteni. Az átlagember ősei felkutatásánál szerencsés eset­ben 250-300 évet tud feltárni az anyakönyvek segítségével, ám ez függ a tapasztalataitól, nyelv- és kézírás ismeretétől, olyan ob­jektív tényezőktől, mikor kezd­ték, milyen pontosan vezették az anyakönyveket, mennyit köl­tözött a família, változtatta-e a nevét, vallását.- Viszont a múltban előfor­dult - magyarázta Vonyó Anita, a levéltár kutatótermének veze­tője -, hogy az újszülöttet nem je­gyezték be az anyakönyvbe, mi­vel a falu vagy tanya távol volt a plébániatemplomtól, a csecsemő esetleg fejletlennek bizonyult, rá­adásul nagy hó volt. A bába per­sze megkeresztelte, ám utólag ezt nem dokumentálták. S ilyenkor hiába az igyekezet, az addig sike­resen felgöngyölített családi szál megszakad... ■ Vas A. A Mátés-Zsigrai-páros nyerte a modellversenyt corso A lány roncsderbizik is, a fiú pedig kilenc éve néptáncol, s komolynak értékelik kapcsolatukat Mátés Lili és Zsigrai Kriszti-, án nyerte a kaposvári Corsó Bevásárlóközpont és a Somo­gyi Hírlap-Sonline.hu modell­versenyét. Az igali leány tizen­három, a göllei fiú pedig tizen­öt éves, de már kilenc hónap­ja együtt járnak. Komoly kap­csolat az övék - állítják egybe­hangzóan.- A kaposvári Honvéd utcai tagiskolában ismerkedtünk | meg, de én azóta már elballag­tam, most marketinget tanulok a Széchenyi középiskolában, s szakács szeretnék majd lenni - árulta el Krisztián. Majd kér­désünkre hozzátette: - Gyak­ran szoktam a Corsóban vásá­rolni. Mátés Lili és Zsigrai Krisztián gyorsan föloldódott a fotózáson, ők nyertek- Azon a napon, amikor a fo­tózás volt, cipőket nézegettünk - idézte föl Lili, aki már nyolca­dik éve roncsderbizik. - Anyu és apu is roncsderbizett, kár hogy Kaposváron nincs pálya, csak Marcaliban, és még Zala megyébe járunk át. Egyébként én röplabdáztam, fociztam és atlétizáltam is, utóbbi sikeres­sége miatt a csapattársaimmal együtt szerepeltem már a So­mogyi Hírlapban. Krisztiánnak is van komoly hobbija, ő ugyanis már kilence­dik esztendeje néptáncol, illet­ve motorozik. Közös érdeklődé­si területük például a Forma 1, s gyakran böngészik együtt a Sonline.hu oldalait. A Facebook-on ismerkedtek meg, s mostani sikerüket is a Fa- cebook-nak köszönhetik. Mint­egy százzal szavaztak rájuk töb­ben, mint a második helyezett­re. A fényképezkedést gördülé­kenynek minősítették, fotóripor­terünk, Baranyai Gerda gyor­san fóloldotta bennük a gátláso­kat. Kék festménykeretet válasz­tottak maguknak, mert - mint Krisztián mondta -, ennek színe ment legjobban a farmerükhöz. Kováts Csaba, a TS produkció képviselője és Czene Attila, la­punk felelős szerkesztője adta át a fiataloknak az első helyezé­sért járó 30 ezer forintos aján­dékcsomagot, amit a bevásárló- központ üzletei adtak össze. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom