Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-17 / 192. szám

3 2013. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Milliárdos bukás a szántókon somogy Kiszáradt a kukorica, egyes gazdaságok tízmilliós kiesést szenvednek el Lesújtó látvány. A szárazság miatt 20 százalékkal csökken a terméshozam Bejelentések a biztosítótársasághoz ► Folytatás az 1. oldalról- Rengeteg helyen tragikus az összkép, úgy tűnik, számos tér­ségben megismétlődik a múlt évi aszály, s annak következmé­nye - tette hozzá Ács József, a mezőgazdasági termelők érdek- védelmi szövetségének megyei elnöke. Nagyjából 110 ezer hektáron termesztenek tengerit Somogy­bán. Nagybocskai Tamás nyu­galmazott nagyatádi vízügyi szakember kifejtette: térségen­ként változó a helyzet. A Drá- va-menti öntéstalajokon, ahol jobb vízgazdálkodású talajok találhatóak, kedvezőbb állapot­ban fejlődik a kukorica. Sok he­lyen viszont már visszafordítha­tatlan a kiszáradás. A júliusi hő­ség után az augusztus csapadék- mentes volt: Atád vonzáskörze­tében csupán 2,5 milliméter eső itatta a szántót.- Nagy gond, ha a szállítószö­vetek beszáradtak, ezért számos gazdaságban kényszersilózás- sal próbálják megmenteni a ter­mést - jegyezte meg. - Igen sok függ az adott fajtától is. A rövid tenyészidejűek sínylették meg leginkább az aszályt, a hosszabb tenyészidejű és jó tápanyag-ellá- tottságú talajon nevelt növények még beérhetnek. Súlyos problémának tartja, hogy nem csak a talaj vízkész­lete merült ki, hanem légköri aszály is megfigyelhető. Nincs hajnali pára, azaz a növények nem tudnak felfrissülni, az el- száradási folyamat tovább tart. Tóth István, a mezőgazdasági termelők és szövetkezők szerve­zetének országos titkára lapunk­nak elmondta: a kár nagyságá­ról egyelőre nincs pontos adat, ám a termés nagysága egészen bizonyosan sok helyen csalódást okoz. Szakemberek júliusban ar­ra számítottak, hogy az országo­san még 8 millió tonna kukorica terem, sokak szerint már az is jó lenne, ha 6,5-7 millió tonna len­ne a termés. A toponári gazda­ságban 600 hektáron termesz­tenek kukoricát, az eddigi 9 ton­nás átlaghozam ma már csak szép álom, a szárazság számlá­jára több tízmilliós kiesést írhat­nak a cég vezetői.- Minden nap romlik a hely­zet - értékelt Czeferner József, a nagybajomi mezőgazdasági zrt. elnöke. - Négyszázötven hektá­ron van kukoricánk, néhány he­te hektáronként még nyolc ton­na körüli átlagterméssel kalku­láltunk, ám az azóta eltelt idő­szak kedvezőtlen változást ho­zott. Pillanatnyilag csak öt ton­nás hozamra van kilátás, ám ha a jósolt esőt nem kapja meg a föld, akár ez alá is eshet a ter­mésmennyiség. Akárcsak a kukorica ára, melynek tonnájáért 40-42 ezer forintot kaphatnak a termelők, ám a nagybajomi szakember szerint ha az árhullámzás to­vább tart, ennél gyengébben is fizethet majd a tengeri. Összeha­sonlításként: tavaly csaknem 55- 60 ezer forintot is megadtak egy tonna terményért a felvásárlók, ugyanakkor a gazdák termelé­si költségei átlag 10 százalékkal emelkedtek. A szűkös bevétel, s a növekvő kiadások nyomán a kistérségben nagyjából öt ton­nás hozamra van szükség, hogy nulla körüli eredményt érjenek somogyból az elsőfélévben 70 mezőgazdasági kárbejelentés ér­kezett a Generáli Biztosítóhoz, összesen 65 millió forintértékben döntően jégverés miatt - tájékoz­tatott Hajas Gábor vagyonbiztosí­tási üzletágvezető. Eddig a búza-, a repce- és az árpa termésben ke­letkezettkárok után térített a biz­tosító. A kukoricában és a napra­forgóban keletkezett kárt 50 mil­lióforintra becsüli. el a termelők. Észak-Somogyban is hasonló helyzet tapasztalható: Lengyeltóti környékén több mint 1000 hektáron termelnek kuko­ricát, tudtuk meg Szente Miklós agrárkamarai szaktanácsadótól. Amíg seregnyi kisgazdaságban gyakran 8-10 tonnás átlagho­zammal büszkélkedtek, ezúttal a kiesés elérheti a 20-30 száza­lékot is. Buzsák közelében más­kor hektáronként 6-8, míg Tóti térségében 8-9 tonna kukoricát szoktak betakarítani, kora ősz­szel egészen bizonyosan szeré­nyebb eredményekkel szembe­sül a családi- és társas vállalko­zások zöme.- A kukoricánál helyenként 20-30 százalék lehet a hozamki­esés, a napraforgónál 10 száza­lékot jósolnak a termelők, míg a gyümölcsök közül elsősorban a dió, az alma és a szilva sínylette meg az aszályt - összegzett pén­teken Gombos Sándor, a nemze­ti agrárkamara somogyi elnöke. - A kárfelvétel hamarosan meg­indulhat. Exportban bíznak a terme­lők: az egyik somogyi termény­felvásárló cégnél közölték: kuko­ricából rekordtermés várható az Egyesült Államokban és Fran­ciaországban, melyre a tőzsdék is reagálnak. Hazánkban 6-6,5 tonnás átlaghozamra van kilá­tás, ám szakemberek szerint a belföldi termésmennyiség nem befolyásolja az exportárakat. A somogyi társaság eddig 30 ezer tonna kukoricát vásárolt meg, összességében 150 ezer tonnára kívánnak szerződést kötni. Az üzlet értéke elérheti az 5-6 milliárd forintot. ■ Harsányi Miklós Most aztán áldás a nagyobb testvér a háznál évkezdő tanszervásár Az elsősök szülei aligha ússzák meg tizenötezer forint alatt a beszerzést- Temperát tudok adni 306 fo­rintért, 791-ért, de 1010-ért is - mondja az eladónő a kaposvári írószerboltban, komoly dilem­ma elé állítva a pult előtt egyre tanácstalanabbul ácsorgó asz- szonyt és lányát. Az anya kezében papír, rajta az iskola által az évkezdéshez szükséges beszereznivalókkal: sok családban nem akarják az utolsó pillanatra hagyni a tan­szervásárlást, így már bő két héttel a tanévkezdés előtt fel- kerekednek, hogy bevásárolja­nak. Anyagilag biztosan nem jár­nak rosszabbul, mint akik még várnak a beszerző körúttal, ugyanis a tanszerekre speci­alizálódott boltok, valamint a hipermarketek már augusztus elején akciósán kínálják az is­kolások számára elengedhetet­len kellékeket. Melyeket azon­ban érdemes alaposan meg­vizsgálni, az alacsonyabb ár ugyanis nem feltétlenül jelent olcsóbbat - a minőség mellett nem ritkán a mennyiséggel is manipulálnak a gyártók.- Végigjártunk már néhány boltot - állítja Komor Ferencné -, s a tapasztalat azt mutatja, ha egy helyen vesz meg mindent az ember, nagyjából ugyanany- nyit fizet mindenütt. Az egyik helyen a füzeten lehet spórolni, másutt a tollakon, a harmadik helyen a táskán. A bőség zavara. Van miből válogatni az írószerboltokban, spórolni pedig egyre nehezebb, mert ami bejön az egyik akción, az elmegy másra Ha tehát valakinek van ide­je és energiája, s végigjárja az összes szóba jöhető üzletet, né­hány ezer forinttal csökkenteni tudja a kiadásait. A rutinosabb vásárlók viszont tudják, nem feltétlenül érdemes mindenből a legolcsóbbat megvenni. Az akci­ósnak tűnő füzetben ugyanis ál­talában kevesebb a lap, ráadásul olyan vékony, hogy négy-öt olda­lon keresztül átlátszik az írás. A kedvezményes árúnak tűnő zsírkréta pillanatok alatt dara­bokra törik, a golyóstoll a mene­ténél kilazul, a radír törlés he­lyett csak maszatol.- Tessék nyugodtan kipróbál­ni a tollakat, azért tettük oda a lapokat - tereli az állványhoz az újabb vevőt Neiczer Rita, az egyik belvárosi üzlet vezetője, aztán segít megfelelő filckészle­tet, ceruzákat és vonalzót is ke­resni a családnak. A famíliák közül azok házi­kasszája sínyli meg leginkább az évkezdést, akiknek gyere­ke most kezdi az általános is­kolát, hiszen nekik - ha csak nincs a közelmúltban elsős na­gyobb testvér - mindenből újat kell venniük. S a cech ilyen­kor, bármennyire is válogatnak, könnyen 15 ezer forint fölé kú­szik, pedig ekkor beérték a leg­olcsóbb, három-négyezer forin­tos hátitáskával. Melyből húsz­ezerért is akad: amellett, hogy láthatóan tartósabbak, mint ha­todába kerülő társuk, sokkal di­vatosabbak is, hiszen a jelenleg legmenőbb futballklubok vagy rajzfilmek figuráival díszítet­tek - a dizájnt már a legkiseb­beknél meg kell fizetni. Hason­lóképpen mélyebben a pénztár­cába kell nyúlni, ha valaki nem egyszerű füzetet, hanem színes, mintás borítósat választ.- Néhány éve szinte csak az ilyet vitték - mondja a belváro­si üzlet vezetője -, ma viszont in­kább az egyszerűbbet, s vesznek rá borítót. A drágábbakat a kö­zépiskolások keresik, nekik ke­vesebb is elég, így jobban elbírja a családi büdzsé a divatozást. De ők inkább augusztus végén, sőt, gyakran szeptember elején, az első tanítási héten jönnek, ami­kor kiderül, melyik tantárgyhoz milyen füzetet kér a tanár. A legolcsóbban amúgy az idő­sebb általános iskolások szü­lei ússzák meg a tanszervá­sárlást, hiszen a hetedikesek- nek-nyolcadikosoknak igazából csak néhány füzetre van szük­ségük, esetleg a korábban el- vásott-kifogyott írószerszámok pótlására - a kasszánál így há­rom-négyezer forintnál nem is kell többet otthagyniuk. Az is­kolakezdő nebulók szülei, akik viszont azt szeretnék, ha gyer­mekük mindenből a legjobbat kapja, harminc-negyvenezerig is feltornászhatják a cechet. ■ Vas A. JEGYZET A minőség túlél, boldogít valami történik ezekben a napokban Kaposváron, ami­re - s ebben nincs semmi túl­zás - az egész vüág felfigyelt. Legalábbis az a része, amely érdeklődik a zene iránt. Né­hány év alatt egyfajta főváros­sá nőtte ki magát Somogy me­gye székhelye, amire mind­annyian büszkék lehetünk. A leghíresebb hírügynökség tavaly így írt a Kaposfestről: „Kaposvár - ez a festői délnyu­gati magyar város - ugyan hí­resebb a festőiről, mint a zené­szeiről, de augusztusban a ka­marazenei univerzum egyik legfényesebb csillaga volt.” tegnap a Kapós Hotel előtt ve­zetett utam, s föntről, az egyik szobából hegedűszó hallat­szott. De milyen?! Pedig vala­ki csak gyakorolt. Én azért is hagytam abba több mint tíz évnyi hegedülés után, mert beláttam: tehetség és megfe­lelő szorgalom híján nem lép­hetek át egy határt. Amin Ka­posváron ezekben a napokban lépten-nyomon könnyen átug­ranak a világ számos szegle­téből ide sereglett zenészek. Egyre többünk örömére. csak a mai programból sze­mezgetve is látványos a kíná­lat. Vásáry Tamás zongoramű­vész-karmester arra is emlé­kezik, milyen tanácsokat adott neki egykor Kodály Zoltán. Karády Katalint idézi meg Ka­pocs Zsóka, lesz blues Babos Gyulával, Falusi Mariannái és Bolykiékkal, előadnak Brahm- sot, Bachot és Schubertét, s Kaposváron tartják a Tabako- va szvit magyar ősbemutató­ját. Nem csoda, hogy minden előadásra zsúfolásig megtel­nek a koncerttermek, s a pro­dukciókat hatalmas ováció fo­gadja - izgalmasak, sokszínű­ek, s teljesen átadják magukat a muzsikának a művészek. A legjobb hír, amit ezekben a napokban hallhattunk: jö­vőre is lesz pénz a fesztiválra, amely 2009-ben a gazdasági válság kezdetén jött a világra. Példát mutatva más területek­nek is: az igazán jó minőség túlél, sőt boldogít. Újraéledt a néptánc: díj Békési Margitnak ELISMERÉS Vida József Ván­dordíját kapott Békési Margit, aki sokat tett Somogy Megye néptánc művészetéért. A bar­csi Boróka Senior Táncegyüt­tes vezetője elmondta: megha­tódott, hiszen olyan, a szak­májában nagy nevek után kaphatta negyedikként az is­merést, mint Hász Mihály és Bódis Mária, a Somogy Tánc- együttes alapítói, vagy Sza­bados Péter egykori kaposvá­ri polgármester. Hozzátette: a Boróka Seniornak köszönhe­ti az „újraéledését” is nyugdíj után, amikor két éve felléptek a jubileumi műsorban, és úgy döntöttek, elég fiatalok, hogy tovább táncoljanak. ■ J.G. CZENE ATTILA

Next

/
Oldalképek
Tartalom