Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-17 / 192. szám
4 2013. AUGUSZTUS 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Kistestvérek nyugszanak a kiüti temetőben gárdonyi géza A kutató szerint édesapja, Ziegler Sándor a Sió-parti gőzmalomban kaphatott munkát Kisgyermekkorában két évig élt Balatonkilitin (ma Siófok városrésze) a százötven éve született Gárdonyi Géza. Két kistestvére is a kiüti temetőben nyugszik. Fónai Imre Czigler Teréz és Czigler Béla - áll az egyszerű vaskereszt fejfán. Rosszul, mert Ziegler Teréz és Ziegler Béla nyugszik valójában a kiüti temetőben; sírjuk pontos helyének beazonosítása még Heves Lajos siófok-ki- liti plébánossága idején (1972- 93) kezdődött. Az írások ugyanis feljegyezték: Ziegler Géza, a később Gárdonyi Géza néven ismertté lett író egy és három éves kora között Kilitiben élt, s az idő alatt veszítette el két testvérét. Gárdonyi Máté, a jelenlegi kiüti plébános (csak névazonosságról van szó - a szerző) feldolgozta a városrész, az egykori falu történetét, levéltárban is kutatott, s ő is csak megerősíthette helytörténeti kötetében a tényt, ami érdekes módon a helyben élők körében sem vált köztudottá. Dudás Károly, a kiüti hagyományok legfőbb őre (családjával weboldalt indított Balaton- kiliti gyermekei néven), a siófoki közterület-felügyelet korábbi vezetője kérdésünkre azt mondta: ő is csak néhány éve szerzett róla tudomást, hogy a Ziegler-testvérek sírja a városrész temetőjében van. Pedig - tette hozzá a helytörténet lelkes kutatója - természetesen ő maga is Kiütibe is járt iskolába, de tanulmányai idejében sem és későbbiekben sem volt ott téma a kiüti Gárdonyi-szál. - A sírt senki sem gondozta, egy helybéli hölgy vállalta ezt el önszorgalomból. Legutóbb már a Kilitiért Egyesület aktivistái tették rendbe a sírt és környezetét, s az a tervük, hogy a vaskeresztet egy szerény, mégis méltó síremlékkel váltják föl hamarosan. Beszéltünk a sír gondozását először felvállaló hölgygyei is, aki elmesélte: egy közlekedési szabálysértés kapcsán több órányi közcélú munkával szabadította ki a méteres gazból. Történt, hogy autójával egy rendőrautó előtt kanyarodott be az egyik szupermarket elé a „behajtani tilos” tábla ellenére. A rendőr megbüntette, a kiszabott ötezer forintot azonban nem fizette be, hanem „ledolgozta”; a Gárdonyi-testvérek sírjának rendbe tétele volt ez a közcélú munka. A Gárdonyi Géza néven ismertté lett író, pedagógus Ziegler Gézaként látta meg a napvilágot. Műveit előbb Gárdonyi Z. Géza néven írta alá, majd már a zé betű elhagyásával. Édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823- 1879) uradalmi gépész egyik hazai megbízása a szőlősgyö- röki gőzmalom megépítése és felszerelése volt. E munkája során ismerte meg, majd 1860. december 8-án feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát (1840-1926), parasztsorba süllyedt szőlősgyö- röki római katolikus kurtanemesek sarját. Frigyükből hét gyermek - egy leány és hat fiú - született: az első három közül kettő (Tera, 1861-1865 és Béla, 1865) nyugszik Kilitiben, Géza (1863-1922) volt a második. Hat testvére közül csupán két öccse érte meg a felnőttkort, hogy még fiatalon a sírba is hulljanak. A szőlősgyöröki gőzmalom elkészülte után Ziegler Sándor uradalmi gépészként, cséplőgépkezelőként és karbantartóként kereste kenyerét. Megalkuvásra képtelen, lázadó természetű ember lévén, munkaadói sehol nem tűrték meg hosszabb ideig, így gyakran kényszerült új munkahelyre szegődni és lakóhelyet váltani. Géza fiuk születésekor a Ziegler család tehát éppen a Ve- lencei-tó déli előterében, a Gárdonyhoz tartozó agárdpusztai Nádasdy-uradalomban élt, ahol a családfő uradalmi gépészként dolgozott. Ott sem sokat időztek azonban, az apa 1879-es haláláig összesen tizenhat településen fordult meg a család. 1864. április 24-étől a Somogy vármegyei Kilitin, 1866. szeptember 29-étől már a Fejér vármegyei Pátkán, majd Székesfehérváron éltek. A korabeli feljegyzések szerint 1859-ben még gőzmalom dolgozott Kilitiben. Dudás Károly úgy sejti, hogy a későbbi író-pedagógus édesapja is ott, a Sió-parti malomban kaphatott munkát. Két kistestvéVan, aki ápolja a testvérek sírját Kilitiben. Méltó síremléket szeretnének állítani a fémkeresztek helyett Göre Gábor a györöki főtéren karádon 1882-ben kapott segédtanítói állást Ziegler Géza és négy évet töltött előtt. Az én falum című novelláskötete a karádi éveket idézi. Az iskola falán 1924- ben avatták fel az emléktáblát, melyen az áll: „Gárdonyi Géza emlékének Somogyvármegye tanítósága". szőlősgyörökön a napokban tették közszemlére a főtéren egy helyi keramikusművész alkotását, aki Gárdonyi egyik népszerű hősének, Göre Gábornak az alakját formálta meg az író dédunokájának ötletére. Göre alakjához egyébként éppen a faluban szerzett ihletet Klotz Péter polgármester ugyanis azt mondta az ava- tón: Győré Gáspár egy jómódú gazdaember volt, Cságói bácsi pedig valamikor bíróként dolgozott Szőlősgyörökön. É két ember kettőséből találtak ki Gárdonyi Göre Gábort. A györöki ünnepségen az író dédunokája, Keller Péter is részt vett, aki kutatásokat végez dédnagyapja Szőlösgyörök- höz köthető történeteiről. a szőlősgyörökiek mindig számon tartották, hogy Gárdonyi édesanyja a falu szülötte volt A helyi általános iskola is Gárdonyi nevét viseli, de itt őrzik tajtékpipáját, és a rózsafűzért, melyet az író Rómából hozott. Gárdonyi Géza ezer szállal kötődik Somogyhoz Dudás Károly őrzi a falu múltját rét pedig az akkoribamgyakor- ta kitörő kolera- és pestisjárványok egyike vihette el. - Gárdonyi egy kicsit a miénk is lehetne - így Dudás. - A múltunk része ez is, méltatlanul elfeledve. Ha már egyszer Somogyi József, az ugyancsak a kiüti temetőben nyugvó 1848-as honvéd- tábornok emlékezetét „eltörölték” azzal, hogy elvették a helyi iskola nevéből, amikor az iskola önállósága megszűnt és a Széchenyihez csatolták. Dudás Károly elárulta: amióta napvilágot látott a Gárdonyi-szál, több olyan új kiüti közterület esetében is javasolta, hogy nevezzék el az Egri csillagok írójáról, melynél nem lett volna szükség lakcímváltoztatásokra, lévén hogy parkok, nem lakott területek. Javaslata azonban ez idáig nem talált egyetértésre. Első részegség: már a tizenötödik születésnap előtt alkohol Egy friss felmérés szerint a középiskolások kilencvenszázaléka már túl van az első nagy berúgáson Pécs Egy, a napokban publikált felmérés szerint jelentősen kitolódott a fiatalok első alkoholfogyasztása: a tizenhárom évesek elsöprő többsége ugyanis már túl van az első pohár sörön vagy boron. A felmérés arra is kitért, hogy minden harmadik középiskolás fiú évente ötnél többször részegedik le. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kutatása azt vizsgálta, hogy miközben az alkoholfogyasztás veszélyeire egyre több kampány hívja fel a figyelmet, a fiatalok ezzel valóban szembesülnek-e, vagy éppen ellenkezőleg, egyáltalán nem foglalkoznak vele. Nos, az eredmények azt mutatják, hogy a gyerekeket teljesen hidegen hagyják a felhívások: a szakemberek eredményei azt mutatják, hogy az alkohol fiatalkori kipróbálása elkerülhetetlen, legfeljebb az első fogyasztás idejét lehet kitolni valamelyest. A kutatás arra is kitért, hogy az első fogyasztás mihez kapcsolódik: a válaszadók negyven százaléka valamilyen ünnepen ivott először, egynegyedük pedig egy bulin kóstolt elsőként alkoholt. Az első részegségre sem kell sokat „várni”: a tanulók hatvan százalékánál nagyjából másfél évvel az első alkoholkóstolás után követkeA legfiatalabbak az alkoholt valamilyen energiaitallal kombinálják zett be. Előbbinél az átlag 13,4 év, utóbbié pedig 14,9. (A kutatók szerint ha valaki felnőttek társaságában iszik először, akkor mérsékletesség jellemzi - a bulikon viszont éppen ellenkezőleg történik.) Néhány évvel „feljebb” még aggasztóbb a helyzet: a felmérések szerint Magyarországon a 16 évesek 94 százaléka ivott már alkoholt, sőt, részeg is volt - ez az arány Európában 87 százalék. Havi rendszerességgel az európai tanulók 57, a magyarok 61 százaléka iszik, de míg Európában leginkább sört fogyasztanak, nálunk ekkor már a tömény ital a domináns. ■ F. Z. Energiaitallal feldobva? különösen a legfiatalabb generáció körében népszerű az (elsősorban tömény) alkohol kombinálása valamilyen energiaitallal. Ugyanakkor több kutatás is rávilágít arra, hogy ez a kombináció hatványozottabban veszélyes: az ilyet fogyasztók ugyanis sokkal részegebbek, mintha csak boroznának vagy söröznének. A probléma gyökere az, hogy az energiaitalban található koffein és egyéb stimulánsok miatt az alkohol hódító hatása csökkeni látszik - azaz a fogyasztó nem is érzi, hogy valójában mennyire részeg.
