Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-13 / 188. szám
2013. AUGUSZTUS 13., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Búcsú a valutaalaptól pénz Az MNB után a kormány is visszafizette az IMF-nek a hitelt Itt volt az IMF irodája Budapesten. Az épület előtti kompozíció jelképes is lehet: ennyivel tartozik az ország a Nemzetközi Valutaalapnak Eljárást indíthat az orosz főügyészség Navainij ellen kampány Illegális pénzekkel is fedezi a választási kampányát Alekszej Navainij - állította tegnap Moszkvában a főügyészség. Navainij, akit néhány hete öt év börtönre ítéltek, de még az első fokú, nem jogerős ítélet előtt a moszkvai főpolgármesterválasztás egyik hivatalos jelöltje lett, tagadta a vádakat. A főügyészség közleményében tudatta, hogy egy internetes portálon keresztül Naval- nijnak és választási stábjának 46 országból több mint 300 vállalkozás és magánszemély küldött már különböző összegeket, amelyek nagyságáról azonban nem adtak információt. Az orosz törvények szerint tilos külföldi adományokat felhasználni a kampányban, sőt, egy új rendelet szerint csak azok lehettek jelöltek, akik bizonyították, hogy nem rendelkeznek semmilyen külföldi bankszámlával, részvénnyel, egyéb pénzeszközzel. A főügyészség kilátásba helyezte, hogy büntetőeljárást kezdeményeznek, amely végső esetben azzal járhat, hogy Navalnijt kizárhatják a jelöltek közül. Alekszej Navainij Vlagyimir Putyin államfő egyik leghar- ciasabb és legkövetkezetesebb kritizálója. Egyike annak a hat főpolgármester-jelöltnek, aki szeptember 8-án ringbe száll az egyik legfontosabb oroszországi posztért. Navainij tegnap a Facebookon azt írta, hogy az utolsó kampányrubellal is el tudnak számolni, ezek az ösz- szegek a Szberbankban vezetett számlájukra érkeznek, és minden egyes tranzakció ellenőrizhető. Más kérdés, hogy szerinte is egyre nagyobb a tábora Oroszországon kívül is, ám tőlük semmiféle adományt nem fogadnak el. A 37 éves politikus később az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva már élesebben fogalmazott, közölte: a hatalom mindent elkövet azért, hogy ellehetetlenítse, de nem adja fel a harcot. Navainij ellen az volt a vád, hogy 2009-ben több mint 10 ezer köbméter fát sikkasztott el egy állami fafeldolgozó cégtől, amelynek tanácsadója volt, és ezzel 400 ezer eurónak (117 millió forintnak) megfelelő anyagi kárt okozott. ■ VG A Magyar Nemzeti Bank után a kormány is visz- szafizette a Nemzetközi Valutaalapnak a 2008-ban felvett hitelt. Pedig volt olyan időszak az elmúlt években, amikor úgy tűnt, hogy IMF- védőhálóra szükségünk lesz. Hornyák József Orbán Viktor kormánya 2010- es hivatalba lépése után szinte azonnal megszakította az IMF-programot, és saját gazdaságpolitikai irányvonalba kezdett. Mostanra azt is elérték, hogy egy „fillérrel” se tartozzon Magyarország a Nemzetközi Valutaalapnak, hiszen a kormány előtörlesztette a 2008-ban felvett hitel fennmaradt részét. A visszafizetéshez a korábban fel nem használt IMF-hitelt, az idei dollárkötvény-kibocsátás egy részét, valamint az új, a lakosságnak szánt euró alapú állam- kötvényekből befolyt pénzt is használta a kormány. Az NGM lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy a piaci viszonyok függvényében elképzelhető újabb devizakötvény-kibocsátás idén. Az IMF kérésének megfelelően három devizanemben törlesztette a kabinet a 2,15 milliárd eurós részletet. „A végtörlesztéshez 1,7 milliárd dollárt, 570 millió eurót és 255 millió fontot utalt át az Államadósság Kezelő Központ” - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az előtörlesztés nem csak azért jön jól a kormánynak, mert elmondhatja, hogy ha- zaküldtük az IMF-et, és nem tartozunk nekik, hanem azért is, mert az Alaptörvény adósságszabálya szerint évről évre csökkennie kell az adósságrátának, amíg el nem érjük a GDP 50 százalékát. A hitel visszafizetésével több mint 2 százalékponttal mérséklődik a GDP-arányos államadósság, vagyis nagyban segíti a kormányt, hogy eloszlassa azokat a spekulációkat, hogy megszegné a csökkentő adósságpálya szabályát. Az adósságpálya mérséklésével kapcsolatos aggodalmakat részben az váltotta A régió többi országának szorosabb kapcsolata van az IMF-fel. Románia például július végén kötött 4 milliárd eurós elővigyázatossági hitelkeretet a valutaalappal. Az ország vállalta, hogy folytatja a szerkezeti átalakításokat. Lengyelországnak 2010ki, hogy a tavaly év végi 79,2 százalékról 82,4-re emelkedett az adósság az első negyedévben. Ebben szerepe volt annak, hogy az év közben lejáró adósságokra puffért képeztek. Idén egyébként is vissza kellett volna fizetni 1,8 milliárd eurónyi IMF-hitelt, vagyis jövőre csupán 350 millió maradt volna. Az NGM közleménye szerint „a korábbi kötvénykibocsátás, továbbá a hitelpiaci válság hatására kiépített kormányzati tartalék együttes összege lehetővé tette az IMF-hitel teljes ősz- szegének előtörlesztését”. Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy „tavaly és idén is sikerült a piacról finanszírozni a költségvetést, így nincs szükség finanszírozási oldalról az IMF-re”. Volt azonban olyan időszak az elfúl van rugalmas hitelkerete, és az évtized közepéig fennállhat az együttműködés az IMF-fel. Lengyelország a piaci források mellett például világbanki hitelekkel is finanszírozhatja adósságát, hogy optimalizálja a költségeket. múlt években, amikor úgy tűnt, hogy újra megállapodunk az IMF-fel. 2011 november közepén a Matolcsy György vezette NGM bejelentette, hogy a valutaalaphoz fordulunk egy pénzügyi védőhálóért. A több mint egy évig tartó huzavona azonban nem vezetett el a megegyezésig. Az IMF-tárgyalások újrakezdésével a kormány nem tudta megakadályozni azt, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek ne minősítsék le a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” kategóriába az országot. A kabinetnek nem kellett elfogadnia végül a szoros ellenőrzéssel járó készenléti hitelkeretet, amit 2008-ban is kapott az ország, mert a piac nem kényszerítette ki a megállapodást. A feszült pillanatokban - például 2012 január elején, amikor a forint 324-es szint felett új történelmi mélypontra zuhant az euróval szemben - a kormány elköteleződést mutatott, ám végül mindig kitáncolt a megegyezés alól. Az EU-nak nem fizetjük visz- sza korábban a 2008-as hitelt. „Az EU-tól felvett hitel esetében a konstrukció teljesen eltér az IMF-hitelétől így ebben az esetben a szerződés nem ad lehetőséget az előtörlesztésre” - válaszolta lapunknak az NGM. HÍRSÁV Csökkent a román éves infláció ROMÁNIÁBAN JÚLIUSBAN 4,41 százalékra lassult az éves infláció, a legalacsonyabb ütemre az elmúlt egy évben - közölte a román statisztikai intézet hétfőn. A fogyasztói árak 0,34 százalékkal csökkentek júliusban az előző hónaphoz képest. Júniusban az éves infláció 5,37 százalék volt. A hetedik hónapban az élelmiszerek ára 1,62 százalékkal csökkent, a nem élelmiszerek ugyanakkor 0,48 százalékkal drágultak, a szolgáltatások pedig 0,28 százalékkal kerültek többe. Az év első hét hónapjában a havi átlag inflációs ráta 0,2 százalék volt a tavalyi hasonló időszakban jegyzett 0,3 százalékhoz képest. ■ MTI Adócsaló görög cégek ellen a kormány ez Év július 25. és augusztus 5. között a görög hatóságok 1465 vállalatnál végeztek helyszíni ellenőrzést, és közülük 731 cégnél megállapították, hogy megszegték az adószabályokat. Görögországra nyomást gyakorol az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap annak érdekében, hogy javítsa az adóbeszedést és fellépjen az adócsalókkal szemben. Ám az athéni kormány erőfeszítései ellenére az adócsalás továbbra is súlyos probléma Görögországban. Evia és Szkirosz szigeteken volt a legnagyobb a felfedezett adócsalások száma, az ellenőrzött cégek 85 százalékánál állapították meg, hogy nem tartották be az adószabályokat. ■ VG A vártnál lassabban nőtt a japán GDP A vártnál alacsonyabb ütemben nőtt a japán GDP a második negyedévben - közölte hétfőn a japán kormány gazdasági és társadalmi kutató intézete (ESRI). Az április-júniusi negyedévben az éves japán GDP 2,6 százalékkal emelkedett, a 3,6 százalékos piaci várakozások helyett. Az első negyedévi éves GDP-növekedést az ESRI 4,1 százalékról 3,8 százalékra csökkentette. ■ MTI A régióban népszerűbb az IMF Dávid Cameron a kerékpárosok pártján forradalom Majdnem 150 millió fontos fejlesztési program 2015 végéig Csökkentek a bérek az Egyesült Királyságban Kerékpáros forradalmat hirdet Dávid Cameron brit miniszter- elnök, ám ennek nem mindenki örül. Cameron bejelentette, hogy 77 millió fontért kíván kerékpárutakat építtetni nyolc városban, amelyek között London most nem szerepel, mondván, ott már sok minden tettek a bicajosokért. A majdnem 30 milliárd forintnyi összeg Manchester, Leeds, Birmingham, Newcastle, Bristol, Cambridge, Oxford és Norwich között oszlana meg különböző arányban. Plusz 17 millió fontot arra szánnának, hogy kerékpárosoknak alakítsanak ki parkokat. A több városban a helyi önkormányzatok bevonásával finanszírozott program 2015 végéig 148 millió fontba kerülne. A kormánynak rá kell még bólintania a beruházásokra, ezért Cameron őket is lelkesíteni igyekezett, mondván: a Londoni Olimpián és Paralimpián, valamint az idei Tour de Francé versenyen elért sikerek bizonyítják, hogy Angliában sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy kerékpáros nép legyen az angol. Az első kommentárokban felhívják a kormányfő figyelmét, hogy éppen ő faragott le a közlekedés fejlesztésére szánt összegekből. Londonban eleve sokan kritizálják, hogy a kerekeseknek túl sok jogot adtak. ■ VG 2 •C b Dávid Cameron a városi kerékpárkölcsönző-hálózatot is bővítené az átlagos brit órabér 2010 közepe óta 5,5 százalékkal csökkent, ez a negyedik legrosszabb adat a 28 uniós tagállam között. Az egész Európai Unión belül az átlagos bérek ebben az időszakban 0,7 százalékkal mérséklődtek. Csupán Görögországban, Portugáliában és Hollandiában csökkentek ennél nagyobb mértékben az órabérek. Ezzel szemben a német órabérek ugyanebben az időszakban 2,7 százalékkal növekedtek. Még Franciaországban 0,4 százalékkal nőtt a dolgozók keresete. Ugyanakkor több más uniós országban is kisebb mértékben csökkentek a bérek, mint az Egyesült Királyságban. így Spanyolországban a csökkenés 3,3 százalék volt ugyanebben az időszakban, Cipruson pedig 3 százalék. A BBC News szerint 2009-ben a brit közszférában egy dolgozó órabére 16,60 font volt, és 2011-ben ez csökkent 15,80 fontra. A magánszektorban az órabér 2009-ben 15,10 font volt, 2011-ben pedig csak 13,60 font. ■ VG ■ Több európai uniós országban jóval kisebb mértékben estek a fizetések f r
