Somogyi Hírlap, 2013. augusztus (24. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-13 / 188. szám
kozeüt^^^* BTTTTy^BB Meghalt Csatáry László A vádlott halála esetén a vele szemben folyó eljárást a bíróság megszünteti - közölte a Fővárosi Törvényszék hétfőn azzal kapcsolatban, hogy elhunyt a második világháborús bűntettekkel vádolt Csatáry László. „A Fővárosi Törvényszékre nem érkezett hivatalos bejelentés, hogy Cs. László elhunyt. Amint a bíróság hivatalos tudomással bír Cs. László haláláról, úgy haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket és megszünteti a terhelttel szemben indult eljárást”. ■ MTI Basescu: nem lesz autonóm térség Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben - vélekedett Traian Basescu román államfő hétfőn, a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján. Hozzátette: Budapest politikája nehézséget okoz a térség azon országainak, amelyekben magyar kisebbség él. Kijelentette, hogy Romániában nem fog semmilyen autonóm térség alakulni. ■ MTI Mugabe üzent: akasszák fel magukat RÓBERT MUGABE választási csalással vádolt zimbabwei elnök azt üzente bírálóinak, hogy akasszák fel magukat. Ellenfeleit nyugati kémeknek nevezte hétfőn az ország függetlenségéért harcolók emlékére rendezett ünnepségen. ■ MTI Kőbe vésette magát a Kim család HARMINCKILENC ÉV Óta most először módosította tíz alapelvét az észak-koreai állampárt, hogy szentesítse a Kim család dinasztikus utódlási szabályait, és hangsúlyozza Észak-Korea atomhatalmi státusát - írta a Csoszon II- bo dél-koreai lap. ■ MTI Csak két programot támogatnak akcióterv Újraszervezik az uniós pénzek elosztását - Lázár visszaszólt Csányinak LÁZÁR JÁNOS: „Nincs más választásom, mint tudomásul venni Csányi Sándor sajtóban tett, rám nézve lesajnáló, lenéző megjegyzését, hiszen mégiscsak ő az ország első számú uzsorása. Bárhogy is páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárd- jaival, tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet.” CSANYI SÁNDOR: „Nyilván valakinek az is ered mény, ha rám rosszat mondhat. Konkrétan Lázár úrra gondolok ...én nem ismerem ötszemélyesen annyira jól hogy meg tudjam állapítani, de nagyon tehetséges politikus, jó szervező. Láthatjuk, milyen jól elintézte a trafik-ügyet is, nem?" Lázár János államtitkár és Csányi Sándor OTP-vezér. Divatba jött, hogy sajtótájékoztatókon üzengetnek a másiknak Sürgősségi akcióterv megvalósításába kezd a kormány a még idén lehívható uniós pénzek lehívására, jóllehet 500 milliárd forint sorsáról még döntés sem született. Az NFÜ-t mostantól irányító Lázár János anyagi felelősséget róna a pénzeket bennhagyó tárcákra. Braunmüller Lajos „Innen szép nyerni” - jelentette ki Lázár János, a Miniszter- elnökséget vezető államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy átvette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítását. A politikus azután vette át új feladatát, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól augusztus 1-jén a fejlesztési ügyek felügyelete a Miniszterelnökséghez került. Lázár kijelentése annak szólt, hogy Magyarország tizenöt uniós fejlesztési programjából mindössze kettőt finanszíroz az Európai Unió. Igaz, egyik ezek közül a legfontosabb Lázár szerint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), ám a másik az NFÜ működtetésének saját programja. „Az épületet lehet működtetni, és a villany- számlákat fizetni, valamint a hatszáz dolgozó fizetését is van miből finanszírozni” - érzékeltette a másik program viszonylagos jelentéktelenségét a sajtóeseményen Lázár. A többi programban nem keletkezik költségvetési kötelezettség, ezek függő tételek lesznek a rendezésig - tette hozzá Lázár János. Az államtitkár kifejtette azt is: a Magyarországnak 2007 és 2013 között járó 8200 milliárd forintnyi uniós forrásból hozzávetőleg 500 milliárd sorsáról még nem született döntés sem. A kormány a veszteséget megelőzendő akciótervet kezdeményezett. „Ezekről még augusztus során döntést kell hozni” - jelentette ki Lázár. A Brüsszel által nem finanszírozott projektettel együtt ez akár 500-600 milliárd forintnyi forrásvesztést is eredményezhet. A kormánybiztos azt kérte, hogy augusztus 14-én legyen kormányülés, és ezen tárgyalják meg a Brüsszel által kifogásolt területek ügyét, és vegyék számba a lehetséges lépéseket. Lázár hozzátette: javasolni fogja, hogy amelyik tárcánál forrásvesztés következik be, annak azonos összegű legyen költségvetés-csökkenést kelljen elszenvednie 2014-ben. Lázár emellett jogszabály-módosítási csomagot is javasol a gyorsítás és egyszerűsítés érdekében. A hétéves uniós költségvetési ciklus utolsó hónapjaiban indult kármentési akcióval párhuzamosan új rendszer kiépítése is folyik, amelynek keretében elosztják majd január elsejétől az új uniós költség- vetési ciklusán érkező pénzeket. Míg 2007-től koncentrált, centralizált rendszerben zajlott a mintegy 8200 milliárd forintnyi forrás elosztása, az új rendszerben kiemelt szerepet kapnak a minisztériumok. A 2014 utáni szisztémában az uniós forrásokat a minisztériumok alá rendelik be, és az adott szervnél költik el a pénzeket, és egyben a források igénylése is innen indul. A minisztériumoknál folyik majd a fejlesztési források lehívásának szakmai előkészítése, és a miniszterelnökség igazítja majd az elképzeléseket a kormányzati elképzelésekhez, és itt születnek a vitás kérdésekben a döntések is. „Ha a Fidesz 2014-ben elnyeri a választók bizalmát, ebben a struktúrában folyik majd a fejlesztési pénzek elosztása” - tette hozzá Lázár. Az új rendszerben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több mint 600 dolgozójára számít a jövőben, „ha nem idehaza képviselik Brüsszel érdekeit, hanem fordítva”, és ha megértik: a „fejlesztéspolitika nem öncél, hanem közcél” - tette hozzá Lázár. Lázár János a Világgazdaság azon kérdésére, hogy az új költségvetési ciklusban mely célok élveznek majd prioritást, úgy felelt: a következő hét évben lehívható pénzek 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál majd, 40 százaléka pedig humán- és reálinfrastruktúrát. „Ezt néhány tárcavezető vitatta, de a kormány úgy véli, hogy a következő években lehívható forrásokat a gazdasági növekedés szolgálatába kell állítani” - fogalmazott Lázár, aki hozzátette: a pénzek elköltéséről még tartanak társadalmi vitát. Korábban más kérdésben is volt már ilyen. Az „első számú uzsorás” KEMÉNY SZÓPÁRBAJ folyik az utóbbi időben Lázár János, és az OTP vezérigazgatója között. Míg az államtitkár korábban többször félreérthetetlenül utalt Csányi Sándorra, és oligarchának nevezte őt, Csányi Sándor Lázárról kijelentette: „nagyon tehetséges politikus, jó szervező. Láthatjuk, milyen jól elintézte a trafik-ügyet is.” Lázár hétfőn erre úgy reagált: „Csányi Sándor az ország első számú uzsorása. Bárhogy is páváskodik a devizahitelesektől szerzett milliárdjai- val, természetesen meghunyászkodom, és tudomásul veszem, hogy ilyen-olyan jelzőkkel illet.” Kiszorulóban a többe kerülő kiscsoportos képzési forma felsőoktatás A munkáltatóval egyeztetett képzéssel jobban el tudnak helyezkedni a hallgatók „A végzett hallgatóink 25 százaléka egy hónapon belül, 62 százalékuk pedig egy és három hónap között talál magának állást” - áll a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) Karrier Centrumának felmérésben. „A jó elhelyezkedési adatok annak is köszönhetőek, hogy már a főiskola létrejöttekor és azóta is folyamatosan is megkérdezzük a munkáltatókat arról, hogy milyen hallgatókat szeretnének alkalmazni és erre épül az oktatásunk” - nyilatkozta lapunknak a BKF Karrier Centrumának vezetője. Major Szilvia elmondta, hogy elsősorban multinacionális cégeket kerestek meg, de a kkv-szektorral is megkérdeztek arról, hogy milyen az ideális pályakezdő. Gyakorlatra csak szigorúan éllenőrzött cégekhez küldik a hallgatókat, hogy olyan munkát végezzenek, amiből tényleg profitálhatnak. A válság előtt gyakornokaik 65 százalékának ajánlottak munkát a cégek a gyakorlati idő után, jelenleg minden harmadiknak kínálnak munkát. Most a turizmus területén tudnak a legsikeresebben elhelyezkedni a hallgatóik, nemcsak Magyarországon, hanem az itt lévő szálloda- láncok külföldi szállodáiban is. A BKF felmérése szerint a munkaadók pályakezdőkkel Állásbörze Budapesten - a legjobbat keresik, de mit ajánlanak? kapcsolatos elvárásai között a szociális kompetenciák szerepelnek az első öt helyen: kommunikációs készség, problémamegoldó képesség, csapatmunkára való alkalmazkodás, kreativitás, önállóság. Csak ezután következtek a szakmaiak: a nyelvismeret, a tanulási képesség, a szakmai ismeretek. A munkatapasztalatot, mint elvárást a munkaadók csupán 8 százaléka említette. Az elvárások között első helyen szerepelnek a társas készség, amelynek fejlesztésének leghatékonyabb módszere a tréningtechnika, amely csoportos jellegű tanulási forma. A hazai oktatásban azonban az egyre zsugorodó finanszírozás a csoportlétszámok növekedéséhez vezetett, a drágább, de a szociális készségek fejlesztését inkább segítő kiscsoportos, gyakorlati képzés rovására. A felmérés szerint a magyar felsőoktatás intézményeiben egyre ritkább a szóbeli vizsgáztatás, míg a tesztek elterjedőben vannak. Ez azonban az olyan tulajdonságoknak kedvez, mint a szorgalom, a monotónia-tűrés, a fegyelem, a feladattartás, a konformitás. Ám nem ad lehetőséget azon tulajdonságok megjelenésének, mint a versenyszellem, a kreativitás, a csapatmunka, a probléma-megoldás. ■ É. S. 1 t T