Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-01 / 151. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2013. JÚLIUS 1., HÉTFŐ avató Öt éve város a „Balaton szíve” és most már városias is: több mint 350 millió forintból utcák, terek újultak meg, valamint a városháza, a közösségi ház és a kertmozi ZAMARDI: KIS VAROS NAGY SZÍVVEL MEGKÉRDEZTÜK Mi a szíve csücske? Kiss jenőné korábbi polgár- mester: - A Balaton Szíve tér és a városközpont a városhá­zával. A rendszerváltást köve­tően az akkori képviselő-tes­tület már tervezte á várossá válást, de még nem jött össze. A szomszédvita végén jelen­tős területek kerültek vissza Zamárdihoz, ez is hozzájá­rult, hogy öt éve valóra válha­tott. Szép az új tér a városhá­za előtt és a Balaton-part. benkő László, az Omega együttes billentyűse: - Az új központi tér és a városháza. Amikor idén először, a tavasz- szal Zamárdiba jöttem, elcso­dálkoztam azon, hogy milyen jelentősek a változások. Ősz- szel, amikor visszamentünk a nyaralóból, még „nem ezt a települést” hagytuk itt. Való­ban város lett Zamárdi, a kis- városias terekkel, a mutatós városháza-épülettel. erdősné matyikó Zsuzsanna alpolgármester: - A Filmesek fala a kertmoziban. Nem csak azért, mert a kialakítása so­rán megismerkedhettem olyan világhírű alkotókkal, mint Sza­bó István, vagy Koltay Lajos. Folytatni tervezzük, Zamárdi­hoz kötődő művészek kéznyo­mataival, most is felkerült már kettő ilyen is, Földessy Margité és Horváth Adrienné. Az újjávarázsolt város- központot és a megszépült városházát is szombaton avatták fel az öt esztendővel ezelőtt várossá nyilvánított Zamárdiban. Fónai Imre Kisgyermekek felvonulása fú­vószenekari kísérettel és sza­lagátvágás a megújult Rákó­czi utcában - szombaton reg­gel így kezdődött az estig tartó programsorozat Zamárdiban. Az Új Széchenyi Terv segítsé­gével uniós forrásból európai színvonal - összegezte a több, mint 350 millió forint értékű beruházás-sorozatot Csákovics Gyula polgármester.- Szinte napra pontosan öt éve a szakminisztérium épüle­tében nyolc új magyar város ve­zetője mutathatta be települé­sét; én is közöttük lehettem - emlékeztetett a zamárdi város­vezető. - A régészeti leletek bi­zonyítják, hogy Zamárdi terü­letén az őskortól éltek embe­rek; megtalálhatók kelta és ró­mai telepesek nyomai. Később az avarok hazája lett e táj; ma már bizton állíthatjuk, hogy a zamárdi a Kárpát-medence leg­nagyobb kiterjedésű és leggaz­dagabb leletanyagú avar ko­ri temetője. Nemcsak települé­sünk büszkesége, hanem való­di nemzeti kincsünk. Zamár­di első írásos említése Szent László király idejéből, 1082- ből való, Scamard néven. A tö­rök időkben elpusztult. A bete­lepítéseket Grassó Villebald ti­hanyi apát indította el 1735- ben, majd utóda, Lécs Ágoston folytatta. A Déli Vasút kiépülé­se, majd a vasúttól északra eső terület parcellázása után köz­kedvelt nyaralóhellyé vált. Nap­jainkban négyezer nyaralóin­gatlan található a városban. Öt éve, július elsején huszonhá­rom pályázó nagyközség közül nyolc kapott városi rangot, köz­tük Zamárdi. Köszönöm a kép­viselő-társaimnak, hogy velem együtt mertek nagyot álmodni. Megértették, hogy a városi cím­mel tartozunk a jövőnek. Csákovics Gyula szerint Za­márdi „a demokrácia megcsúfo­NNiMHi mm mmmm A központi tér és a városháza sem maradhatott ki a fejlesztések sorából; Zamárdi megújult arculattal várja a balatoni főszezont lását jelentő” szántódi leválást követő másfél évtizedes perle­kedés lezárása után, annak er­kölcsi győzteseként tudta tekin­tetét a jövő felé fordítani. - Ma a város a turizmus egyik felleg­vára, évi 300 ezer vendégéjsza­kát regisztrálunk, a vidéki Ma­gyarország legnagyobb rendez­vényére, a tavaly Európa leg­jobb fesztiváljának választott Balaton Soundra százezres tö­meg látogat el. S a fesztiválon keresztül sokan újra felfedez­ték a Balatont, a magyar tenger újra „trendi” lett, Zamárdi jó hí­rét pedig a rendezvény külföld­re is elvitte. A polgármester arról is be­szélt; a „Zamárdi a Balaton szí­ve” nem csak egyszerű szlogen, akit megérintett a hely szel­leme, az ezt jól tudja. A váro­si cím elnyerésével nyílt lehe­tőség arra, hogy uniós támoga­tás révén valóban a városi rang­hoz méltó lakókörnyezetet való­síthassanak meg. - Egy turiz­musból élő település esetében e beruházások a gazdasági po­tenciált erősítik. A Balaton-par- ton ugyanis nem gyárakat kell építeni, hanem a vonzerőt nö­velni. Zamárdi azt is bizonyí­totta: a válságban is tud fejlőd­ni. Nálunk folyamatosam nőtt a lakosság száma az elmúlt tíz évben. Kis város, nagy szívvel. Az ünnepség egyik díszvendé­ge, Werner Knopf, a németor­szági testvérváros, Malsch pol­gármestere azt mondta: e jelen­tős múltú településen a most át­adott fejlesztések a garanciái annak, hogy Zamárdinak a jö­vője is szép lesz. Magyar György , ügyvéd ugyanezt így öntötte szavak­ba: - Az én szívem Zamárdié, a Balaton szíve Zamárdi, a vá­ros szíve pedig az újjávarázsolt központja a városházával. A Balaton szíve: a városközpontra, a kertmozira, közterekre és a városházára fordították a 350 milliót A „zamárdi városközpont funk­cióbővítő integrált fejlesztése" pályázat során megvalósult pro­jektelemeket Dudás Anita jegy­ző, projektmenedzser sorolta. Balaton tér /.: napozóstég, kö­zösségi találkahely (9,1 millió forint). BALATON TÉR II.: Balaton Szíve tér, közepén balatoni kőből egy „lyukas szív" szobor, hátterében a tihanyi panorámával (8,6 mil­lió forint). KERTMOZI: TELJES felújítás (18,9 millió forint). Lyukas szív balatoni kőből, tihanyi panorámával KÖZÖSSÉGI HÁZ: külső és belső felújítás, új öltözővel (32,8 mil­lió forint). városháza: külső homlokzat megújítása, tetőcsere, nagyte­rem multifunkcióssá tétele (76,3 millió forint). RÁKÓCZI UTCA és Szabadság tér átépítése: 153,7 millió forint. KÖZMŰFEJLESZTÉS: 17,2 millió forint. a projekt része volt még többek között virágosítás, településtiszta­sági akció, egy üzlet homlokzat­felújítása a környezethez illően. Az oldal megjelenését a Zamárdi Önkormányzat támogatta Itt volt az első kagán fejedelmi székhely avarok Költő László: „A Kárpát-medence egyik birodalmi központja lehetett ez a hely” Díszpolgárok és Filmesek fala a kertmoziban leletek A Rippl-Rónai megyei hatáskörű múzeum munkatár­sai rendezték be azt a vitrint, mely az avar kori leleteket mu­tatja be. A kiállítás egyik kü­lönlegessége az az összecsuk­ható szék, mely néhány éve egy olaszországi bemutató szenzá­ciójának számított.- Több mint 2400 sír került napvilágra, és még legalább ugyanennyit rejthet a föld - mondta szombaton Költő Lász­ló régész, nyugalmazott múze­umigazgató. - Ez alapján való­ban a Kárpát-medence legna­gyobb eddig megtalált avar ko­ri temetője. Feltárása 1972-ben kezdődött Zamárdi új település- részének kialakításakor, a köz­ség hathatós támogatásával. A munkát Bakay Kornél kezdte, a dandárját Bárdos Edith végez­te, az utóbbi időben pedig Mol­nár István. Egyes feltételezések szerint nemcsak hogy az egyik legjelentősebb avar lelőhely, de ez lehetett a első kagán fejedel­mi székhely is; ez persze szak­mai körökben még vitatéma. A leletek mindenképpen azt bi­zonyítják, hogy már a magyar berendezkedés előtt is a Kár­pát-medence egyik birodalmi központja lehetett ez a hely. Bár a sírok rablások áldozatául es­tek, ami fennmaradt, abból is leszűrhető, hogy az avar biro­dalom egy igen jelentős közös­sége élt itt. ■ Végre Zamárdiban láthatók az avar leletek, legalábbis néhány zamárdi büszkeségei Zamár­di két testvértelepülésének polgármestere is díszpolgári címet kapott szombaton: Ta­kács Gyula, Villány első embe­re, valamint Henry Suluja, a lengyelor­szági Ustrzyki Dől­ne polgármestere. A városháza meg­újult, többfunk­ciós nagytermében (kiállító­tér, házasságkötő- és tanács­terem) leplezték le a természe­tesen zamárdi nyaralótulajdo­nos Mecseki Hargita szobrász- művész domborművét, a Sze­relmes párt. Erre az alkalom­ra készült el a Zamárdi törté­nete képekben című kiadvány, Bernné Schneider Mária szer­kesztésében, Hirschmann At­tila közreműködésével. A helyiektől több, mint 2500 fényképet kaptak, ebből hat­száz fotó került a könyvbe. Szom­baton, a nap zárá­saként az ugyan­csak a projekt ré­szeként felújított, tavaly átadott ötvenkét éves kertmoziban felavatták a Fil­mesek falát, öt kéznyomattal: Szabó Istvánéval, Koltay Lajo­séval és Makk Károlyéval, to­vábbá a zamárdi kötődésű Föl­dessy Margit színésznőével, valamint Horváth Adrienn operatőrével. ■ Felavatták a fil­mesek falát az ötvenkét éves kertmoziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom