Somogyi Hírlap, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-09 / 158. szám

2013. JÚLIUS 9., KEDD MEGYEI KORKÉP 3 Bőrünkön érezzük a lemaradást somogy Tartósított régiós munkanélküliség; kettészakadt gazdaságilag az ország Leépítés, fóldfónfutóvá vált dolgozók, anyagilag lenul­lázott családok: szakértők szerint Somogybán kevés a munkahely, a magas munka- nélküliség az egyik legna­gyobb kerrékötője a gazdasá­gi fejlődésnek. Harsányi Miklós- Az ország két egymástól elkü­lönülő részre tagolódik - derült ki a Központi Statisztikai Hiva­tal hétfőn közzétett 2012-es, a népesség gazdasági aktivitást is összegző tanulmányából. Kö- zép-Magyarország, Közép-Du- nántúl és Nyugat-Dunántúl ak­tivitási aránya (59-61 százalék) lényegesen magasabb az átla­gosnál (57 százalék), Dél-Dunán- túlé, Észak-Magyarországé és az alföldi régióké pedig annál jóval alacsonyabb (52-55 százalék). E tekintetben az utóbbi évtizedben sem történt változás. Keszthe­lyi László, a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének so­mogyi alelnöke úgy látja: a régi­ók és megyék közötti gazdasági különbségek egyre élesebben ki­rajzolódnak. Somogybán az épí­tőipar krízise régóta tart, de ne­héz időket él át a mezőgazdaság is. A tőkehiánytól szenvedő cé­gek pedig az utóbbi időszakban sorra küldték el a dolgozókat.- Ha a kis- és középvállalkozói kört megcélzó hitelezés belen­dül, akkor talán fordul a kocka - mondta a gazdasági szakértő. - Másik lényeges feladat a lánctar­tozás mérséklése, melyre ugyan történtek kísérletek, de a problé­ma még messze nem szűnt meg. Közmunkából nem élhet egy egész ország. A tisztességes megélhetés egyre több ember számára elérhetetlen Ha a mostaninál több lesz a beru­házás, s ebbe alvállalkozók soka­sága bekapcsolódhat, akkor egé­szen bizonyosan a mostaninál jó­val több embernek lesz állása. A KSH összefoglalójában rá­mutat: Magyarországon 2012- ben átlagosan 3 millió 878 ezer fő számított foglalkoztatottnak, a 2011. évinél 1,7 százalékkal több és lényegében ugyanannyi, mint a gazdasági válság kezde­ti évében (2008) volt. 2011.-2012. között Közép-Magyarországon, Észak-Alfóldön és Nyugat-Du- nántúlon átlag felett (2,3-3 száza­lékkal), Dél- Alföldön és Dél-Du- nántúlon az alatti ütemben (0,6- 1,4 százalékkal) nőtt a foglalkoz­tatottak száma. Viszonylag jelen­tős bővülést két gazdaságilag ke­vésbé fejlett megyében, Nógrád- ban és Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben mértek. Dél-Dunántúlön So­mogy, a Dél-Alfóldön Bács-Kis- kun megyében is átlag feletti ütemben emelkedett a foglalkoz­tatottak száma. - Azért sajnos korántsem annyi új munkahely jött létre, mint amennyire szük­ség lenne - hangsúlyozta Garbe- ra István, a Gyakorlati Képzőhe­lyek Országos Szövetségének kö­zelmúltban megválasztott orszá­gos elnöke. - Az ipar sok helyütt elavult, a mezőgazdaság a megye méretéhez, lehetőségeihez ké­pest pedig még mindig kevés em­bernek ad megélhetést. Mindent a piac határoz meg, így az embe­rek jövedelmét is. Ha több mun­kahely lenne, akkor több pénzt költhetne a lakosság, s az így be­áramló összeg élénkíthetné a he­lyi gazdaságot. Csiszár Ferenc, aki egy 17 munkásnak megélhetést bizto­sító agrár- és építőipari cég ve­zetője, rámutatott: akkor javul­nak a foglalkoztatási mutatók, ha az építőipar magára talál. Az is sokat javíthat a helyzeten, ha a szigorú előírásokat kissé élet­szerűbbé tennék. Manapság egy két személyes vállalkozásra is épp olyan szabályok vonatkoz­nak, mint a nagy multikra, mi­közben gazdasági lehetőségeiket nem lehet egy lapon említeni. - A városban élőknek sem köny- nyű, ám a kisfalvakban élő fia­talok elhelyezkedési esélye gya­korta még rosszabb - hangoz­tatta Kovács János, a munkás- tanácsok megyei szövetségének elnöke. A legtöbb somogyi falu­ban alig van üres munkahely, rá­adásul a vidékiek munkaerőpia­ci esélyét csökkenti az ingázás. Sztanyi Tibor, Kaposfő polgár- mestere arról beszélt: most olyan gazdasági társaság alapításán gondolkodnak, amely hosszabb távon is esélyt ad a munkára az alacsony képesítésű, vidéken élők számára.- A feszítő gazdasági gond össztársadalmi problémává nőt­te ki magát, utalt a munkanél­küliségre Orbán István, a Ma­gyar Gyermek- és Ifjúsági Szö­vetség elnöke. - Az emberi kap­csolatok' meglazulnak, a csalá­dok szétesnek, a munkanélkü­li szülők' gyermekei sokszor na­gyon nehéz anyagi körülmények között nőnek fel - vont mérleget. - Ezek mind velejárói a munka- nélküliségnek. Eltitkolták a bankok a kockázatot? devizahitel Visszajár a pénz az adósoknak - olvassa ki Léhmann a Kúria-ítéletből Léhmann György: megszegték a tájékoztatási kötelezettségüket Verekedés a siófoki diszkó, göigetegi kocsma előtt éjszaka Verekedést provokál­tak ki huszonéves fiatalok va­sárnap éjszaka Siófokon, a Pe­tőfi sétányon egy diszkó előtt. A Siófoki Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya csoportosan elkövetett garázdaság megala­pozott gyanúja miatt indított el­járást. Három fiatalt elállítot­tak, mindhármukat gyanúsí­tottként hallgatták ki. A Nagyatádi Rendőrkapitány­ság munkatársainak egy gör- getegi és egy pogányszentpéte- ri kocsmánál kellett intézkedni­ük. Mindkét esetben garázda­ság megalapozott gyanúja mi­att indítottak eljárást. Vasár­nap éjszaka egy 22 éves lábo- di férfi előzetes szóváltást kö­vetően Görgetegen, a Fő utcán lévő presszó előtt ököllel meg­ütött egy 20 éves rinyaszentki- rályi férfit. A lábodi férfit előállí­tották a Nagyatádi Rendőrkapi­tányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki. Ugyanazon a na­pon szintén verekedés miatt kel­lett intézkedniük az egyenruhá­soknak. Egy apa és fia egy po- gányszentpéteri presszóban du­lakodni kezdett, majd miután az üzemeltető felszólítására kimen­tek a kocsmából, a teraszon es­tek neki az egyik vendégnek. A sértettet földre lökték és ököllel ütötték a fejét. A 47 éves apát és 19 éves fiát előállították, majd gyanúsítottként hallgatták ki mindkettőjüket. ■ ►Folytatás az 1. oldalról A devizahitelek kamata alacso­nyabb a forinthitelekénél, mivel az említett devizák irányadó ka­matszintje (az adott ország nem­zeti bankjának alapkamata) ala­csonyabb a forint irányadó kama­tánál (a Magyar Nemzeti Bank alapkamata). Mivel a hitelre ál­talában forintban van szükség, Ön a banktól devizahitel esetén | is forintban kapja a hitelössze- | get, melyet forintban is kell majd | törlesztenie...Ha Ön a devizahi- I telt forintban törleszti, akkor szá­molnia kell az árfolyamkocká­zattal. A törlesztőrészlet ugyanis devizában van meghatározva és azt számolják át forintra. Ezért, ha változik az adott deviza forint­ban kifejezett árfolyama, akkor változik a törlesztőrészlet is.” A PSZÁF a kamatkockázatra is fel­hívta a figyelmet: „Kamatkocká­zata minden hitelnek van, devi­zahitelnél ez azt jelenti, hogy ha az adott deviza irányadó kamata emelkedik, akkor emiatt nőhet a devizahitel kamata is...Ha a ka­matszint változatlan és az árfo­lyam sem gyengül, akkor a ha­vi törlesztőrészlet sem változik. Ha azonban a kamat 1,5 száza­lékponttal emelkedik, a forintár- folyam pedig 15 százalékot esik, akkor a törlesztőrészlet már 26 százalékkal magasabb lesz, azaz több, mint a negyedével nő. ” Vi­lágos. És a figyelmeztetés a hitel­felvevőknek: „Tekintettel a devi­zahitelek kockázataira, számol­jon úgy, hogy jövedelme minden különösebb gond nélkül fedeze­tet nyújtson az esetlegesen meg­emelkedő törlesztőrészletekre is. A hitelfelvételkor számszerű tájé­koztatást is kérjen arról, hogy bi­zonyos forintárfolyam-gyengü­lés esetén hogyan változna a tör­lesztőrészlet. A hitelnyújtó törvényi köteles­sége felhívni ügyfelei figyelmét a forint jövőbeni árfolyamválto­zásának kockázataira, az úgy­nevezett kockázatfeltáró nyilat­kozat segítségével...Gondoljon a holnapra is, ami ma kedvező, nem biztos, hogy hosszú távon az is marad!”- Ezt a tájékoztatási kötele­zettségüket szerintem a bankok szándékosan megszegték, e he­lyett tisztességtelen szerződési feltétellel biztosították saját ma­guk számára azt a jogot, hogy az adósok számára ellenőrizhetet­len módon úgy emelhették a tör­lesztőrészlet összegét, ahogy ne­kik csak tetszett - így Léhmann György. - Figyelemre méltó: a 2008. évi 2,2 százalékos svájci- frank-alapkamat 2009-re 0,2 szá­zalékra csökkent. Hol érvénye­sült ez a törlesztőrészlet-változás- ban? És mikor kapják vissza az adósok azt a pénzt, amit emiatt szedett be tőlük a bank, jogtala­nul? Most, a Kúria múlt heti ítéle­te után azt mondom, minden ko­rábbinál jobb esély van rá, hogy belátható időn belül... Az emlegetett és a tüntetők által kifogásolt Kúria-döntés ugyan csak a svájci frank vé­teli és eladási árfolyama közöt­ti árfolyamréssel foglalkozott (és nem nyilvánította semmis­nek az egész szerződést), de ki­mondta: mindazok a devizában nyilvántartott kölcsönszerződé­sek, melyekben költségként az adósra terhelték az árfolyamrés­nek megfelelő forintösszeget úgy, hogy az árfolyamrés mértékét a szerződésben nem határozták meg, érvénytelenek. - Álláspon­tom szerint ugyan a Kúriának valamennyi tisztességtelen szer­ződési feltételt vizsgálni kellett volna a rendelkezésére álló ira­tok alapján, de legalább meghatá­rozta konkrétan azt is: a deviza- vételi és eladási árfolyam közötti eltérés egy százalék. S a Kúria az összegszerűséggel kapcsolatos eljárás folytatását is elrendelte, az érvényessé nyilvánítás foly­tán ellenszolgáltatás nélkül ma­radó szolgáltatás visszatérítése végett - magyarázza a több száz devizapert vivő siófoki jogász. - Azt vélelmezem, hogy ezek után elegendő alappal terjeszthető elő kereseti kérelem minden vi­tás szerződési pont rendezésé­re, s végső soron egy olyan szer­ződéshez juthatunk, amilyet ere­detileg a bankoknak az egyedi­leg meg nem tárgyalt szerződési feltételek alapján illett volna elké­szíteni. S végre lehet kötelezni a bankokat arra, hogy a törvényte­lenül követelt pénzösszeget jutas­sák vissza az adósoknak. ■ Fónai Imre JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE A nyomor piaci értéke a világ vezető gazdasági em­berei a globális szegénység felszámolásáról beszélnek, miután 1990-ben a Föld né­pességének 43 százaléka élt mélyszegénységben, 2010- ben viszont már csak 21 szá­zaléka. Azért nem árt ponto­sítani, az a mélyszegény, aki naponta 1,25 dollárnál (mint­egy 280 forintnál) kevesebb pénzből tengeti életét. Azt hi­szem, mi magyarok nem pa­naszkodhatunk, mert a szá­mok szerint legfeljebb közép­szegények vagyunk. az értéket magyarra le­fordítva ugyanis a mélysze­gény ember havi 9 ezer fo­rintnál kevesebbet költ, egy négy fős család esetében ez havi 35 ezer forintot jelent. Et­től pedig messze állunk, s azt gondolom, a szocialistáknak sincs igazuk, miszerint még a KSH is azt titkolja, hogy a II. világháború óta pillanatnyi­lag a legrosszabb szegénységi adatokkal rendelkezünk. de azért akadnak intő jelek, amint a gazdagság hegyét megcélozva most egy jóko­ra völgyön haladunk keresz­tül. Mert például megkérdez­ném, miért nyílnak minden­felé egymás hegyén-hát^u. új­ra turkálók? Miért lopják el vasúti sorompók fémeleme­it, vagy az öntöttvas biztonsá­gi távtartót a magasfeszültsé­gű villanyoszlopokról? Miért járnak szervezett csoportok haszonjárművekkel szerte a nagyvárosokban lerúgott gé­peket begyűjteni, hogy a táro­lókban, garázsokban szétnéz­ve egy hét múlva illegálisan is visszatérjenek? s hogy lehet-e védekezni va­lamiképp a megélhetési lopá­sokkal szemben? Szomszé­dom legalábbis ötletes megol­dást talált ki rá. Házbővítésé­hez az út mellé felhalmozott építőanyag-halomra kitett egy táblát ezzel a tolvajriasztó fel­irattal: Itt nemzeti dohány­bolt épül! SZEGÉNYNEK MÁSNAPRA el­tűnt mind a négy vasgeren­dája. Többmilliós bírság vár a vétkesekre tűzkár Az aratással összefüg­gő tűz kialakulásának megelő­zése érdekében a megyei ka­tasztrófavédelmi kirendelt­ség supervisori ellenőrzéseket szervez, melyen több hatóság munkatársa is jelen van. Leg­utóbb egy magyaratádi agrár- vállalkozásnál vizsgálódtak: ellenőrizték a betakarításban résztvevő erőgépek elektromos vezetékeinek állapotát, a mun­kagépek földelését is. A szank­ciók kapcsán jelezték: aki tűz­védelmi előírás megszegésével tüzet idézett elő, s az oltásban tűzoltói beavatkozásra is szük­ség van, azt 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő tűzvédel­mi bírsággal sújtják. ■ H. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom