Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 23. szám

2013. JÚNIUS 23., VASÁRNAP GAZDASAG 7 Vége lesz-e a tao aranykorának? módosítás A szponzorálási kedvet növelné a kormányzat, javítanák a büdzsé egyenlegét Kisebb a kedvezménye a sportot a társaságiadó-ked- vezmény révén támogató cégeknek a törvény módosí­tása miatt, így csökkenhet a látvány-csapatsportok támogatása. Az állam a visz- szaeső sportszponzoráció nö­vekedését várja a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bevezetésétől. Éber Sándor „Jelentősen csökkentheti a lát­vány-csapatsportok támoga­tása iránti kedvet a társasági adó törvény módosítása, amely az eddigi kedvezményt 75 szá­zalékkal mérsékli” - közölte az RSM DTM Hungary Zrt. ad­ómenedzsere. Fajcsák Gábor szerint a valódi kormányzati szándék a 2013/14-es időszak­ra vonatkozó módosítás hiva­talos indoklásából nem állapít­ható meg, azonban figyelembe véve, hogy tavaly a sporttá­mogatások a társasági adóból származó bevételt mintegy 10 százalékkal csökkenthették, a jogszabály változtatásának a célja feltehetőleg a költségvetés egyenlegének a javítása. „A módosítás szerint kiegé­szítő sportfejlesztési támogatás jogcímen kell majd a támogatás 10 vagy 19 százalékos társasá­gi adókulccsal számított érté­kének legalább 75 százalékát HIRDETÉS szponzori szerződés keretében a sport további fejlesztésére for­dítani" - mondta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Sportgazdaságtani Ku­tató Központjának igazgatója. András Krisztina szerint az indoklásban megfogalmazott cél a támogató „többletbevéte­lének" csökkentése oly módon, hogy a támogatási hajlandóság fennmaradjon és a csökkenő szponzori támogatások növeke­dő tendenciába forduljanak át. A kedvezmény bevezetésével ugyanis több cég felhagyott a sport szponzorációjával, mivel a tao révén még adóelőnye is származott. A PwC szerint a kiegészítő támogatás a társasági adóalap meghatározása során nem mi­nősül elismert költségnek. így a módosítás a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a támogatás révén az adózó által korábban realizálható 10-19 százalékos társasági „adóelőny" legfeljebb 2,5-4,75 százalékra csökken. A kiegészítő támogatást szpon­zori szerződés keretében lehet majd megfizetni a szakszövet­ségeken keresztül, a támogatás összegéért cserébe ellenszol­gáltatásra jogosult a támogató. Fajcsák Gábor szerint a mó­dosítás hatásait nem lehet meg­becsülni, de felmerül, nem az ellenkező hatást, a sporttámo­gatások radikális csökkenését érik-e el a módosítással a jogal­kotók. A módosítás alkalmazá­si hatálya miatt verseny indul­hat a már elfogadott sportfej­lesztési programok támogatá­sáért. Az átmeneti időszakban komoly hátrányban lesznek az új programokat benyújtók, hi­szen a támogatók valószínűleg a régi, kedvezményesebben tá­mogatható programokat fogják keresni. A még nem lezárult sportprogramok meghosszab- bíthatóak, így ez az átmeneti rendelkezés akár évekre is be­betonozhatja a támogatást sze­rezni képes szervezetek körét. Érik a megállapodás A sportcélú támogatás első szakaszában 27 intézmény épí­tését határozták el - erről a kor­mányfő beszélt a héten. 2014-ig további 28 beruházást fognak átadni. Nyolc kézilabda, nyolc vízilabda és négy jégkorong- csarnok épül. A kormány a napokban dönt 16 másik sportági szakszövet­séggel kötendő megállapodás­ról. Ebbe a körbe tartozik az asztalitenisz, az atlétika, a bir­kózás, az evezés, a cselgáncs, a kajak-kenu, a kerékpársportok, a korcsolya, az ökölvívás, az öttusa, a röplabda, a sportlövé­szet, a tenisz, a torna, az úszás és a vívás. „Talán egyszerűbb lett volna felmérni a költségvetés teherbí­ró képességét, és húzni egy vo­nalat az egy évben maximáli­san kiadható adókedvezmény­re jogosító sporttámogatási iga­zolások tekintetében, ahogyan a színháztámogatások esetén is sikerült ezt megtenni" - han­goztatta Fajcsák Gábor. „A társaságiadó-kedvezmény megváltoztatásával a vállal­kozásokat akarják ösztönözni az utóbbi időben éppen a lát­vány-csapatsport támogatás hatására visszaeső sportsz- ponzorációra” - nyilatkozta la­punknak a Nemzeti Sport In­tézet (NSI). A szervezet szerint a támogatási rendszer úgy ala­kul át, hogy a támogató oldalán az adóelőny egy része is meg­marad, szemben azzal, ha a tao szerint számított és fizetendő adó egészét közvetlenül befi­zetné a költségvetésbe. Másfe­lől a kiegészítő támogatásért cserébe a szponzorált fél ellen­szolgáltatás nyújtására köteles, például támogató termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsí­tésére. Az NSI szerint így nö­vekedhet a szponzorációs kedv, ugyanis a korábbi változat sze­rint a látvány-csapatsport tá­mogatás nyújtásáért cserébe a cégek semmilyen ellenszolgál­tatás nyújtását nem várhatják el a támogatott szervezettől. Sőt, ilyen ellenszolgáltatás ese­tén a nyújtott támogatást ka­matokkal növelve vissza kell fizetni és az erre irányuló meg­állapodás semmis. További po­zitívum, hogy a finanszírozási idő nem feltétlen 1 évet jelent, és a következő év adóelőlege is csökkenthető. Az NSI szerint a támogatásból eddig kiszoru­ló kisegyesületek helyzetét is jelentősen javíthatja, hogy a források elosztásáról a szak- szövetségek döntenek majd az esélyegyenlőség és kompenzá­ciós elvek figyelembevételével. A kiegészítő támogatások­ból utánpótlás-nevelési prog­ramok, az amatőr sportszerve­zetek felkészítésével és verse­nyeztetésével összefüggő költ­ségek is támogathatók. _ Az autót külföldön is biztosítani kell pénzügyek A saját hibából bekövetkező balesetekre csak a casco nyújt fedezetet A gépjárművek megfelelő biztosítása nemcsak itthon, hanem a külföldi utazások során is megoldandó feladat. Ezért nyaralás előtt a jármű­vünket nemcsak műszaki, hanem biztosítási szempont­ból is érdemes felkészíte­nünk az utazásra. A külföldi utazás előtt értelem­szerűen felmerül a gépjármű­vünk biztosításának a kérdése is: egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy ha balesetet szenvedünk, netán kárt oko­zunk, ki téríti meg a saját és mások járműveiben keletkezett károkat. A gépjárművek biztosítá­sa kapcsán legtöbbünknek a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás (kgfb) jut eszébe. Nevéből is következik, hogy nem önkéntes, mert gépjármű a közúti forgalomban csak akkor vehet részt, ha üzemben tartója - aki legtöbb esetben azonos a tulajdonossal - érvényes gép­jármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. A kötelező gépjár­mű-felelősségbiztosítás a bizto­sított által a szerződésben meg­jelölt gépjármű üzemeltetésével mások vagyonában okozott károkra és személyi sérülések esetére nyújt fedezetet. A kgfb szerződés meglétének igazolása külföldön ugyanak­kor az itthon elfogadott módo­kon - csekkel, vagy igazolás­sal - nem mindig megoldható. Ezért a gépjárművel történő külföldre utazáskor minden esetben ajánlott az úgynevezett „nemzetközi zöldkártya” kivál­tása, amellyel bárhol igazolni tudjuk, hogy a jármű rendel­kezik biztosítással. Ez az iga­zolás a velünk szerződésben álló biztosítónál díjmentesen kiállítatható, sőt, egyes szolgál­tatók az éves igazolásunk mellé automatikusan megküldik ezt az okmányt is. Bár a zöldkár­tya megléte a legtöbb európai országban nem előírás, feltétle­nül érdemes kiváltani: közúti ellenőrzés során az egyébként a magyar igazolást elfogadó or­szágokban is előfordul, hogy ké­rik, és baleset esetén is jól jöhet, ha rendelkezünk nemzetközi igazolással. A jármű biztosításánál fon­tos figyelembe venni azt is, hogy a biztosító helytállására vonatkozó szabályok is orszá­gonként eltérőek lehetnek. A legfontosabb szabály az, hogy ha a biztosított a kárt más uni­ós tagállam területén okozta, vagy a nemzetközi zöldkár­tyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett­ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjár­mű-felelősségbiztosítási jog­szabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben megha­tározott helytállási kötelezett­ségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti or­szágban előírt mértéknél, a biz­tosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vál­lalt összeghatárok mértékéig áll fenn. Elindulás előtt ezért mindenképpen érdemes ezzel kapcsolatosan a Magyar Biz­tosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján tájékozódni. A kötelező biztosítás ugyan­akkor a saját magunknak oko­zott károkra sem itthon, sem külföldön nem nyújt fedezetet, illetve nem alkalmas a lopásból vagy elemi csapásokból eredő károk enyhítésére sem. Ilyen esetekre csak a casco biztosítás nyújthat fedezetet. Különösen fontos ez, amikor a gépkocsival külföldre utazunk, hiszen, ha ott okozunk balesetet, esetleg ellopják vagy feltörik autónkat, biztosítás híján igen kínos hely­zetbe kerülhetünk. A casco a saját gépjármű­vünket védő vagyonbiztosítás, amely a szerződésben megha­tározott káresemények bekö­vetkezésekor nyújt fedezetet. Ellentétben a kötelező gépjár- műfelelősség-biztosítással a casco megkötése nem kötelező. Cascót akkor és annak megfele­lően lehet kötni, ahogy ezt saját érdekünk kívánja, ugyanakkor a biztosító is elzárkózhat a szer­ződéskötéstől, ha úgy ítéli meg, hogy az autó túl öreg, rossz mű­szaki állapotú, ezért annak biz­tosítása túlságosan kockázatos lenne. Kifejezetten a casco biztosí­tás „sajátossága” az úgyneve­zett önrész, ami azt az összeget jelenti, melyet a járművet ért káresemény kapcsán minden esetben a biztosított fizet. Az önrészt két paraméter kombi­nációja alapán határozzák meg: százalékos értékben - választ­hatóan például a káresemény 10,20,30 százalékára -, illetve egy abszolút összeg, amelyek közül a biztosító mindig a ma­gasabbat vonja le. Minél maga­sabb az önrész, ahhoz mérten alacsonyabb a rendszeres díjfi­zetése mértéke. A casco díjának meghatá­rozásakor a biztosító - hason­lóan a kötelező biztosításhoz - más tényezőket is alapul vesz, így az autó korát, motorjának nagyságát, az autó kártörté­netét, illetve a gépjárműbe utólag beépített extra tartozé­kokat. Ez utóbbit külön kell bejelenteni, mert alapesetben a casco szériatartozékokra vonatkozik és az utólag besze­relt extrákra nem, vagy pót- díjfizetés feltételével. Casco biztosításnál természetesen a biztosító mindig mérlegelheti, hogy vállalja-e a szerződéskö­tést. Érdemes lehet a Magyar Au­tóklubhoz való csatlakozást is megfontolni, hiszen az számos segélyszolgáltatást, helyszíni hibaelhárítást kínál a bajbaju­tott autósoknak itthon és kül­földön egyaránt. Tartozhat saját asszisztencia az autóhoz is BIZONYOS AUTÓMÁRKÁK sok­szor egész Európára kiterjedő asszisztencia- és szervizháló­zattal rendelkeznek, ez a szol­gáltatás pedig különösen jól jöhet külföldön előforduló meghibásodás során. Ezért mindig tartsuk magunknál az asszisztencia szolgáltatás tele­fonszámát - a magyart és a külföldit egyaránt -, hiszen a műszaki meghibásodások nagy része lakhelyünktől távol következik be. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a díjmentes asszisztencia többnyire csak az autó garanciális időszaka alatt jár - annak lejártát köve­tően fizetni kell a szolgáltatá­sért -, és csak akkor hosszab­bítható meg, ha a járművön a garanciális időszak alatt már­kaszervizben végezték el az időszakos átvizsgálásokat. pV ................^ j Pénz ügyi www.penziranytu.hu i h a n v t u A Pénziránytü Alapítvány kezdeményezésére megvalósuló „Pénzügyi Iránytű Programot” támogatják: JÜILSL'L. Ssasasss" ClGON EB ®BU“.^SÜS @CIBMNK cíTí ERSTEÉ áj*™*"1 _■■■ INGJto db; MetLife | &otpbank ^ ^ imnmnsn IlKS**"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom