Somogyi Hírlap, 2013. június (24. évfolyam, 126-150. szám)

2013-06-12 / 135. szám

2013. JÚNIUS 12., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Balatonföldvár: továbbra is együtt maradnak a tizenhármak ► Folytatás az 1. oldalról Továbbra is fenntartják és mű­ködtetik például a labort és az or­vosi ügyeletet, a szociális ellátó rendszert, a család- és gyermek- jóléti szolgáltatást, a házi segít­ségnyújtást, az óvodai nevelést, a kistérségi televíziót. 300 mil­lió forintból épülhet ki a tizen­három települést összekötő ke- rékpárút-hálózat és másfél éves egészségfejlesztési program va­lósulhat meg. - Állami forrás, kistérségi normatíva nincsen már a továbbra is vállalt felada­tokhoz, mindent a társulás tele­püléseinek kell kigazdálkodni - tájékoztatott Holovits Huba bala- tonfóldvári polgármester. E közben megalakult a Bala­tonföldvár és Környéke Pénz­ügyi Végrehajtási Társulás is. Az országban másodikként, tíz éve megalakult szerveződés az új önkormányzati törvény alap­ján átalakult jogi személyisé­gű társulássá. Ma Somogybán ez az egyetlen ilyen együttmű­ködés, és különlegessége, hogy működése három járás terüle­tén, huszonhárom településre terjed ki Boglártól Balatonszaba- din át Kányáig. A végrehajtási feladatokat e településeken Föld­vár jegyzője látja el. A társulás elnökének Holovits Hubát, Bala­tonföldvár polgármesterét, alel- nököknek Mészáros Miklóst és Kenéz Istvánt, Balatonboglár és Balatonlelle polgármesterét vá­lasztották. ■ F. I. Keresettek a balatoni villák élénkülés Sokan befektetésnek vásárolják meg a nyaralókat Nagy várakozásokkal tekint mindenki az idei szezon elé a Balatonnál ► Folytatás az 1. oldalról A szakemberek szerint az árak nem változtak érdemben, bár a déli parton a fonyódi kistérség­ben valamivel emelkedtek: egyes statisztikák szerint a térségben 329 ezer forint a négyzetméte­renkénti ár - a második legdrá­gábbnak pedig a siófoki kistérség számít -, ami magasabb, mint a budapesti lakások 236 ezer forin­tos átlag négyzetméterára.- Erről én is olvastam, de szerin­tem nem fedi a valóságot - állítot­ta Oláh Miklós, a kaposvári Ge­nius 99 ingatlanközvetítő tulaj­donosa. - Valóban megélénkült valamennyire a piac, de ezek az árak teljesen elmgaszkodottak. A tapasztalataink szerint legin­kább Fonyódtól nyugatra, Mária- fürdőn és fenyvesen az 5-8 millió közötti, felújításra szoruló nyara­lókat keresik. Melyekből rendkí­vül sok akad, Oláh Miklós sze­rint tízezres nagyságrendben lehet eladó ingatlant találni a tó déli partján. - Minden eladható, amit ár alatt kínálnak - magya­rázta -, ez azt jelenti, hogy előfor­dul, akár 30-50 százalékkal a né­hány évvel ezelőtti piaci ár alatt is lehet vásárolni. Balatonfeny- | vesen például tudok olyan nya­ralóról, melyet hárommillióért meg lehet venni, igaz, nagyjából ugyanennyit rá is kell költenie a majdani vevőnek. Akik a túlkínálat miatt megle­hetősen erős pozícióból indulhat­nak, így a meghirdetési árból 10­15 százalékot is le tudnak alkud­ni. Akik tartósan leköltöznének, a csendesebb helyeket keresik, a szabadságukra leutazók és a vil­la kiadásban bízók egyik elsődle­ges szempontja viszont, hogy kö­zel legyenek a vízhez. - A vásár­lók közül a legtöbben Budapestről és környékéről, Győrből, illetve Kelet-Magyarországról érkeznek - folytatta Oláh Miklós -, utóbbi­ak száma azóta nőtt meg, amióta Debrecenből és Nyíregyházáról sztrádán is elérhetik a tavat. Szabó Tamás Ottó hozzátet­te: természetesen Somogyból, de még Baranyából is több az érdek­lődő az átlagosnál. - Külföldről is akadnak vevők, de leginkább kint letelepedett magyarok akar­nak balatoni nyaralót - mondta -, igazi külhoni vásárlóval alig találkozni, az idén egyetlen né­metnek adtunk el egy villát. A magyar vásárlók közül két csoport emelkedik ki, az egyik a kisgyerekes, harmincas évei­nek elején járó família, a másik a 40-50-es középkorosztály, utób­bi tagjai jórészt azok közül kerül­nek ki, akiket pozíciójuknál fog­va elkerült a válság, s a nyomott árakat kihasználva befekteté­si célból vesznek balatoni ingat­lanokat, nem egyszer többet is. A kisgyerekesek viszont jóval szerényebb lehetőségekkel és igényekkel érkeznek, akárcsak a nyugdíj előtt állók, akik előbbi­ekhez hasonlóan az 5-8 milliós nyaralókat keresik. Az eladók is jól körülhatá­rolható csoportokra bonthatók. A devizahitel-válság a tóparti tu­lajdonosokat sem kímélte, ren­getegen próbálnak szabadulni a nyaralóktól, még ha nincs is hitel rajtuk, ám más ingatlanjuk tör­lesztő részleteinek fizetése gon­dot okoz számukra, s a víkend- ház eladásával próbálnak eny­híteni terheiken. Másfelől pedig elöregedett egy nyaralótulajdo­nos korosztály, mely számára az anyagi mellett fizikai terhet is je­lent a villa és kertjének fenntar­tása, így inkább megszabadulná­nak tőle. Rengetegen nem tudják fenntartani a villákat, így a kíná­lat sokszorosa a keresletnek. Hi­ába nő tehát az érdeklődés, a kö­zeli jövőben nem várható érdemi áremelkedés a piacon. ■ Vas András Akinek nem mesélnek, az később nem is olvas Tepvásban az élen a somogyiak statisztika A megye falvainak lakói a legnagyobb fogyasztók A kaposvári iskolások rendszeresen ihatnak a nagyszünetben poharas tejet ► Folytatás az 1. oldalról Gombos Péter, a Magyar Olvasás­társaság elnöke szerint a pedagó­gusok felelőssége tehát óriási, hi­szen olyan műveken keresztül szereznek igazi olvasásélménye­ket a fiatalok, amelyek hozzájuk szólnak. Ez pedig kétségkívül se­gíti olvasóvá válásukat. Amire a felmérés nemrégiben nyilvános­ságra került eredménye szerint kétszer akkor esélye van annak a fiatalnak, akinek gyerekkorá­ban meséltek a szülei. A Hevér- né Kanyó Andrea, Kiss Gábor és Gombos Péter által a 9-12. osztá­lyos középiskolások körében ké­szített felmérésből ugyanis kide­rült: akiknek rendszeresen me­séltek a szülei kicsi korukban, azoknak több mint 21 százalé­kuk havi egy könyvet olvas fel­nőtt korában. Akiknek viszont nem meséltek, azoknak csak­nem 22 százalékuk évi egyet sem, tehát gyakorlatilag nem ol­vasónak tekinthető. Gombos Pé­Az olvasás kutatása szegeden És Kecskeméten kívül csupán Kaposváron foglalkoznak komolyabban olvasáskutatással. A most kiértékelt felmérésben kö­zépiskolásokat kérdeztek az olva­sásról, az irodalomról, az olvasás és számítógéphasználat kapcso­latáról. 288 lány és 260fiú vála­szátértékelték. Korábban Sajtos­áé Csendes Gyöngyi és Nemesné Kiss Szilvia készített még Kapos­váron felmérést a funkcionális analfabetizmusról. tér szerint a felmérés érdekes ta­nulsága az is, hogy nem feltétle­nül az lesz olvasó, aki egyáltalán nem intemetezik. - Hanem az, aki mértékletesen teszi - mond­ta Gombos Péter -, ugyanakkor, aki napi négy óránál többet ül a gép előtt, annak négyszer akko­ra esélye van, hogy nem lesz ol­vasó ember. Nem csoda, hiszen nem is nagyon marad ideje ol­vasni. A megkérdezett fiúk nagy része, 18 százalékuk kevesebb mint évi egy könyvet olvas el, a lányok esetében jobb a helyzet, közülük húsz-húsz százalék ne­gyedévente, illetve havonta ol­vas el egy könyvet. Havi legalább négy könyvet viszont a fiúk ke­vesebb mint nyolc, a lányok ke­vesebb mint öt százaléka olvas el. A megkérdezett fiatalok több mint 44 százaléka szerint az ol­vasás rendkívül fontos, 30 száza­lékuk szerint jó, de nem minden­ki születik olvasónak, s csaknem húsz százalékuk szerint segít az érvényesülésben.* Márkus Kata Olvasni bárhol, bármikor jó Továbbra is nagyon népszerű italnak számít Magyarorszá­gon a tej, a többség hetente több alkalommal, átlagosan négy­szer is fogyasztja a GfK Hungá­ria felmérései alapján, melyek­ből kiderül, hogy az országban Somogybán és Baranyában, ezen belül is a falvakban élnek a legintenzívebb tejvásárlók, míg az italból a legkevesebb a fővárosi családokban fogy el. Tejet a statisztika alapján minden hazai háztartás vásá­rol, igaz ugyan, hogy valamivel - két százalékkal - kevesebbet, mint az előző évben. Egy átla­gos vásárló alkalmanként há­rom liternyit tesz a kosárba, s évente átlagban 31-szer vesz te­jet. A vásárlók jobban kedvelik a tartós tejet a frissnél, a ház­tartások háromnegyede előb­bit fogyasztja gyakrabban, de minden második család vesz frisset is, míg a kimértet a fa­míliák ötödé keresi. A zsírtarta­lom szempontjából a 1,5 száza­lékos a legnépszerűbb - 75 szá­zalékuk pakol ilyet a kosarába -, a 2,8 százalékost hatvan szá­zaléknyian választják. A felmérés alapján tovább nö­vekedett az ízesített tejek nép­szerűsége, egy esztendő alatt hat százalékkal emelkedett a megvásárolt mennyiségük. A hazai háztartások harmada vásárolt valamilyen ízesített terméket, melyekből átlagosan kilenc liter fogy egy évben csa­ládonként. A legkedveltebb íze­sítés a kakaós, melyet az ízesí­tett tejet vásárlók kétharmada veszi, ezt követi a kávé és a ma­dártej íz. Ahogyan a tejnél, úgy az ízesített tejek esetében is So­mogy és Baranya számít a leg­nagyobb fogyasztónak: a leg­gyakrabban a 30 év alatti házi­asszonyok és a 40-50 éves csa­ládanyák vásárolják. A jelentős hazai tejfogyasztás az ágazat bevételein is látszik: ahogy az elmúlt három-négy év­ben, úgy ebben az esztendőben is öt-tíz százalékos növekedést várnak a szakemberek - tavaly az ágazat árbevétele meghalad­ta a 220 milliárd forintot. Bő­vült a termelés is, mely jelen­leg 1,6-1,7 milliárd liter, mely­HIRDETÉS bői nagyjából másfél milliárd kerül piacra, s ebből 1,2 milli­árdnyit idehaza dolgoznak fel, a maradék pedig nyerstej-ex- port, mely kisebb része a kivi­telnek. Az export döntő részben késztermék, nagyjából 120 mil­liárd forint értékben, a legna­gyobb hányadot ebből a tartós tejek jelentik. A szakmai szer­vezetek természetesen a belföl­di piacot is meg szeretnék őriz­ni, s egy új modellel serkenteni kívánják a tejfogyasztást: a cél, hogy a jelenleg 155 literes évi átlagfogyasztás tíz év alatt két­százra emelkedjen. ■ A. V. Kaposvári tejüzem mintaboltja /■, Hajnii 11 n TI i m L Lilij 1 JEGYZET I VAS---- -----------1 ANDRÁS Ba nki körmagyar KEZEMBEN A fríSS hÓvégí banki elszámolás, próbálom kisilabizálni, miért, meny­nyit is fizettem, sorakoznak a tételek, s a végén meglepő­en nagy az összeg. Elő is ke­resem az egy évvel ezelőtti papírt, s hamar kiderül, ha­sonló pénzmozgásnál lénye­gesen kevesebb volt az el-, pontosabban a levonás. Per­sze azóta bejött a tranzakci­ós illeték, vagyis a csekkadó, mellyel kapcsolatban ugyan azt ígérte kormányfő és gaz­dasági miniszter, nem fogják eltűrni, hogy az ügyfelekkel fizettessék meg a bankok, valahogy mégis az emberek vállán landolt a teher. Persze várható volt, a telekomadó óta mindenki tudta, a szó el­szállt, a pénz ottmaradt. még ha nem is annyi, mint eredendően tervezték. A nemzeti bank még nyom­tatómeleg tanulmánya sze­rint a háztartásokra 80-90, a vállalatokra 90-95 százalék­ban közvetlenül vagy köz­vetve áthárított csekkadóból - mely átutalásnál, bank­kártyás fizetésnél két, kész­pénzfelvételnél három ezre­lék, azaz ezer forintonként húsz vagy harminc forint - májusig 38,8 milliárd forint folyt be a büdzsébe a terve­zett 82-höz képest, négy liö-' nap alatt az éves várakozás tizede, vagyis nehéz lenne sikertörténetről beszélni. váltani kell, mondja erre a Nemzetgazdasági Minisz­térium illetékese, mármint az ügyfél keresse meg azt a pénzintézetet és számlacso­magot, mely a legkedvezőbb a számára ebből a szempont­ból, s így minimalizálni tud­ja a terheket. A piaci árver­seny ugyanis akár lejjebb is szoríthatja az árakat, az ügyes ember négy-öt bank­váltással rengeteget spórol­hat. Már szó sincs tehát át- háríthatatlanságról, a kor­mányzati vasökölrázás lany­ha tanáccsá és bizodalommá szelídült. igazuk van: váltani kell... Visszalépett P. Erika védőügyvédje szita bence A másodfokú el­járásban már nem Bérlik Zol­tán képviseli P. Erikát. A Szi­ta Bence meggyilkolásáért el­ítélt asszony ügyvédje lapunk kérdésére elmondta: kiren­delt védőként neki Kaposvá­ron kellett ellátnia a jogi kép­viseletét, ám a Pécsi ítélőtáb­lán ez már nem kötelessége.- A feladatomat elvégeztem, a másodfokú eljárás során már egy másik, pécsi védőügyvéd dolga lesz P. Erika védelme - mondta Bérlik Zoltán. - Mi­vel kaposvári kirendelt védő­ként csak helyben kell eljár­nom, így éltem a lehetőség­gel, hogy ne vigyem tovább az ügyet. ■ Vas András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom