Somogyi Hírlap, 2013. május (24. évfolyam, 101-125. szám)
2013-05-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
A HÉT TEMAJA 2013. MÁJUS 26., VASARNAP ebtenyésztők Nem csak a magyar kutyák, tenyésztőik is elismertek nemzetközi szinten. Ám amíg itthon százezer forintnál többet nem adnak egy kölyökért, külföldön a háromszorosát is kifizetik érte. Kétmillió kutya van hazánkban, egyre több a kóbor állat VILÁGHÍRESEK, MÉGIS KUTYA VILÁG VAN A hét végén egy magyar bobtail lett a világ legszebb kutyája. Nem csak ez a fajta világhíres azok közül, amelyeket Magyarországon tenyésztenek: tacskóban, újfoundlandiban, magyar vizslában és puliban is világszerte hazai tenyészeteket böngésznek a leendő gazdik, ha igazán jó kutyát akarnak. A külföldiek meg tudják fizetni az árát, a hazai kereslet azonban kicsi a törzskönyvezett kölykökre. Fábos Erika A múlt hétvégén a világ nagykutyái találkoztak Budapesten. A fővárosban rendezték meg a Kutya Világkiállítást, amelyre hetven országból 18 ezer kutyát neveztek be. A legnagyobb hazai siker az volt a versenyen, hogy egy magyar tenyészetből származó óangol juhászt, ismertebb nevén bobtailt választottak a világ legszebb kutyájának. Szetmár István tenyésztő, aki húsz éve úgy keveredett a versenyzés és tenyésztés világába, hogy sétáltatás közben megdicsérték az akkori kutyáját, arra a legbüszkébb, hogy tavaly Angliában is Jimmyt választották a legjobb kutyának, pedig ott van a fajta őshazája. Nem csak ez a fajta, de a magyar kutyások is híresek a világban. Több olyan fajta van, amelyekből a legszebbeket nálunk tenyésztik. Magyar világbajnok tacskó és többféle terrier is volt már, de vadászkutyából és természetesen az ősi magyar fajtákból szintén itthon vannak a legjobb ebeket. Ahogy a magyar újfoundlan- diak is világraszólóak. Nincs olyan vezető tenyészet, ahol ne lenne Soós Attiláék kutyáiból. „Az általunk tenyésztett kutyák több mint 130 bajnoki címet szereztek a világ minden táján - mondta az újfound- landi-tenyésztő. - Természetesen mindegyikre egyformán büszkék vagyunk. A legcsodálatosabb érzés azonban mindig az, amikor ezer újfoundlandi közül a mi kutyánkat találják a legszebbnek Amerikában. Ez azért nagy szó, mert a tengerentúlon igazi kultusza van ennek a fajtának.” Az, hogy egy kutya rengeteg díjat nyer, inkább a tenyésztők számára fontos. Átlagember nem fizeti meg azt, hogy híres szülőktől származik a kedvence. Inkább az számára a fontos, hogy egészséges kutyát kapjon, lehetőleg minél kevesebb pénzért. Az, hogy milyen kutyafajtát választunk, attól is függ, hogy mi éppen a divat. Ezt a televíziós sorozatok, egy-egy kutyás film, vagy világsztár erősen befolyásolhatja. Amikor például a Facebook-alapító pulit vásárolt, hirtelen megnőtt az eladások száma, de Paris Hilton csivavája is divatot teremtett, ahogy a Mén in Black beszélő mopszija is. Hetven országból 18 ezer kutya versengett a múlt héten Budapesten. A magyar tenyésztők világszerte elismertek, ám piacuk alig van „A törzskönyvezési adatokból látjuk, hogy mely fajták a legnépszerűbbek adott évben - mondta Korózs András. - Most a kisebb testű, olcsón tartható társasági kutyák, a csivava, a francia buldog, a mopsz és a westie a népszerű fajta, ebből veszik a legtöbbet. A tenyésztett kutyák közül a német juhász az, amely évtizedek óta vezeti a listákat.” Mogyorósi István harminc éve tenyészti és képzi is a német juhászokat. Azt mondja, azért ennyire népszerűek, mert minden korosztályhoz kiválóan alkalmazkodnak és nagyon sokféle célra lehet tartani őket. Házőrzésre, családi kutyának ugyanúgy kiváló ez a fajta, mint a különböző szolgálatokra: rendőr, vakvezető vagy jelző-kereső feladatokra. „Egy kutyát megfeleően kiképezni 3-4 évbe is beletelik - mondta Mogyorósi István. - Éppen ezért nem csoda, hogy egy képzett kutyáért 300 ezer forintot is elkérnek. Egy kölyök ára, jó tenyészetből úgy 80-150 ezer forint között van, itthon de külföldön a duplája is lehet.” Míg évekkel ezelőtt a harci kutyák és bulterrierek nagyon népszerűek voltak, manapság már leáldozóban vannak ezek a fajták Magyarországon. Ebben bizonyára a kutyás támadások is közrejátszottak, pedig a hozzáértők szerint nem a fajtán, hanem azon múlik minden, hogyan tartják és tanítják a kutyát. Zsóri Zsolt kuvaszok képzésével és tenyésztésével foglalkozik. Azt mondja ez a fajta arról híres, hogy kiváló őrző-védő feladatokra, de még így is lehet belőle, barátságos családi kedvenc. „Ma már egyértelműen mondhatjuk, hogy nem veszélyes fajták vannak, hanem veszélyes egyedek - mondta Zsóri Zsolt. - Nyilvánvalóan az alapvető természetéből kifordítani egy kutyát sem lehet, de az, hogy mennyire lesz együttműködő és barátságos csak a szocializáción és azon múlik, mennyit foglalkoznak vele, hogyan nevelik a fogékony időszakában. A végső, felnőtt viselkedése 30 százalékban a genetikáján múlik, de 70 százalékát a törődés jelenti.” Korózs András azt mondta: a kutyatenyésztés és a kutyatartás is sok lemondással jár. A kutya ugyanis egy olyan élőlény, amelyik nagyon érzékeny a környezetére. Ha nem törődnek vele, vagy ha nem hozzáértéssel foglalkoznak vele, több lehet vele a gond, mint A világ legszebb kutyája egy magyar bobtail egy magyar bobtail nyerte el a világ legszebb kutyája címet a budapesti Kutya Világkiállításon. A tekintélyes címet elnyert eb tenyésztője Szetmár István, tulajdonosa Koroknai József és Vörös Zsuzsanna. „jimmy lényegében minden percét velünk tölti, de mi így is hoztuk el: tudtuk, versenyezni szeretnénk, de vele tényleg szerelem volt első látásra. Semmit sem kényszerítettünk rá, 6 olyan, mint egy profi modell: egyszerűen imád szerepelni”- meséli Vörös Zsuzsanna olimpiai bajnok öttusázó, Jimmy egyik gazdája. Ő és párja, Koroknai József nemcsak óvja és szeretgeti Jimmyt, de mindent meg is tesznek azért, hogy a kutyájuknak egészséges és boldog kutyaélete lehessen. „itt él velünk egy lakásban, megvan a kis helye, ahová bármikor, ha úgy gondolja, visszavonulhat, de leginkább velünk szeret lenni, a mi közelünkben. Nagyon kell vigyáznunk, hogy tiszta és rendezett legyen, hogy nyugodtan játszhasson, rohangálhasson kedvére. Hiába a tiszta környezet, hetente egyszer el kell menni a kutyakozmetikába, ott a kényes, könnyen piszkolódó részeket megmossák, szőrét átfésülik. Emellett Jimmy még profi kutyatápot is kap, amiben benne van minden olyan nyomelem, ásványi anyag és vitamin, amire szervezetének szüksége van”- sorolja a teendőket Zsuzsa. Az egykori olimpiai bajnok öttusázó ugyan egyszer-egyszer kiviszi magával Jimmyt a sportpályára, megy vele egy-két kört, de különösebb edzésre nincs szüksége, hogy bajnoki formában legyen. Top 10 fajta Magyarországon 1. német juhászkutya______________ 2. francia bulldog ________________ 3. a ngol bulldog_________________ 4. v orkshire terrier_______________ 5. rövidszőrú magyar vizsla__________ 6. tacskók____________________ 7. amerikai staffordshire terrier________ 8. c hihuahua__________________ 9. boxer_____________________ 10. g oidén retriever______________ FO RRÁS: MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE Drága mulatság a kedvenc _________Művelet__________Költség! Ft) Els ő oltás (6 hetesen)_________3000-10000 Második oltás (8 hetesen) 3000-10000 Oltás havonta (hatszor)________3000-10000 Oltás ( vesiettség ellen)________3000-10000 Féregtelenítés_________4___________1000 Kal cium________________________■ 600 Tá p (havonta 5 kg)____________8000-15000 Vitam in_______________ 1000 Chlp ________________________3500 Eg észségügyi szűrővizsgálatok 5000-20000 Törzskönyv________________________5500 Vörös Zsuzsa díjnyertes bobtailje, Jimmy imádja a szereplést Az ebtenyésztés története a tervszerű kutyatenyésztés a 19. században kezdődött, az első ebtenyésztő egyesület 1873- ban jött létre Nagy-Britanniá- ban. Genetikailag három csoportot különböztetünk meg, a hibrid, a korcs és a fajtiszta egyedeket, az utóbbiak a törzskönyvi rendszerben vannak nyilvántartva. MAGYARORSZÁGON BÁRKI foglalkozhat kutyatenyésztéssel. A tenyésztő részéről nincs szükség előzetes tanulmányokra, azonban a kutyákat el kell vinni a tenyészszemlére, ahol megállapítják, hogy a példány alkal- mas-e tenyésztésre és ha igen, kiállítják számára a tenyészthető minősítést. Itt megnézik, hogy a kutya a fajtasztenderd- nek megfelelő-e, illetve kötelező szűrővizsgálatokon vesz részt, ahol megvizsgálják, hogy egész- séges-e. Magyarországon fajtánként változó, de átlagosan 4-5 tenyészszemlét tartanak évente. Hazánkban 100-120fajtát tenyésztenek, kétezer tenyésztő van és évente húszezer kutyát törzskönyveznek. az öröm. Felelősséggel jár tehát, hogy egy család mekkora körültekintéssel dönt arról, milyen kutyát választ. Magyarországon egyre kevesebben keresik a jó tenyészetből származó kölyköket. Sokan választanak menhelyről állatot maguknak és inkább a kistestű kutyákat keresik, ha vásárlásról van szó. Magyarországról a legtöbb kutya Németországba, Amerikába és Japánba kerül külföldi gazdához. A hazai kereslet azonban az elmúlt évek alatt any- nyira visszaesett, hogy csak a nagyon divatos fajtákat tudják eladni itthon az önköltségi ár felett a tenyésztők. „Egy kis kutya költsége, törzskönyvvel, oltásokkal, etetéssel együtt úgy 50 ezer forint körül van - mondta Korózs András. - Ezt a pénzt lehet elkérni érte, ennél többet, 80-100 ezer forintot csak a divatosabbakért fizetnek itthon, miközben külföldön 800-1000 eurót is adnak érte. A hazai piac gyakorlatilag összeomlott. Kevesebb a tenyésztő és a jó minőségű, kiváló egészségű kiskutya is. A mostani kiállításra például háromezer kutya érkezett itthonról, ennek a duplája szokott lenni, a házigazda országoknál. Ez abból is adódik, hogy a tenyésztés költségei nagyon megemelkedtek, de a válság óta a kereslet is nagyon lecsökkent.” Magyarországon kétmillió kutya él, közülük 250 ezer lehet kóbor állat. Az év elejétől ezt pontosan is meg lehetne mondani, mivel a négy hónaposnál idősebb ebek csak elektronikus transzponderrel, azaz mikrochippel megjelölve tarthatók. Ez azonban, mivel kiadással jár, az ország szegényebb régióiban gondot jelent. Sok kutya ezért került utcára, pedig a legtöbb hazai állatmenhely pedig már eddig is túlzsúfolva működött. 4
