Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-27 / 98. szám
HÍRSÁV Csökkenne a PB-gáz ára is 10 százalékkal folytatódik a rezsicsökken- tés. Június 1-től 10 százalékkal olcsóbb lehet a lakossági tartályos és vezetékes PB-gáz a tavaly december 31-i árakhoz képest. Az erről szóló képviselői önálló indítványt pénteken nyújtotta be Németh Szilárd (Fidesz) az Országgyűlésnek. ■ MTI Völner: kevesebb árut szállítanak a Dunán kevesebb árut szállítanak a Dunán, mint néhány esztendeje, de a gönyűi kikötő életképessé válhat - mondta a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat pénteki testületi ülésén tartott előadása után újságíróknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. ■ MTI Pályázat helyi televíziók digitális átállására A helyi, földfelszíni sugárzású televíziók digitális átállásához szükséges eszközeinek támogatására hirdeti meg új pályázatát 312 millió forintos keretösszeggel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa. A DIGI2013 pályázatot a Helyi Televíziók Országos Egyesületének kérésére indította el a média* tanács. ■ MTI Tűz ütött ki egy orosz pszichiátriai intézetben tűz ütött ki pénteken egy pszichiátriai intézetben Moszkva külvárosában, 38- an meghaltak, hárman túlélték a katasztrófát. ■ MTI Életfogytiglan egy terrorista vezérnek SÚLYOS BÖRTÖNBÜNTETÉSEKRE ítélt pénteken egy londoni bíróság 11 brit állampolgárságú terroristát, akik a vád szerint pokolgépes merényletsorozatra készültek Nagy-Britanniában. A birminghami csoport vezetőjét életfogytigra ítélték. ■ MTI Gyors döntést hiányoltak hókáosz Nyilvános a felmérés- kutatásokért 3,5 milliárd három évre < L A korábbi bejelentéseknek némileg ellentmond, hogy egy felmérés szerint a lakosság 44 százaléka elégedetlen volt a hóhelyzet kezelésével Főként az érdemi döntések gyorsabb meghozatalában kellene fejlődnie az illetékes szerveknek egy márciusi hókáoszhoz hasonló helyzetben - derül ki a rendkívüli hóhelyzettel kapcsolatos, most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból. Éber Sándor A lakosság 44,4 százaléka szerint a katasztrófavédelem nem kezelte jól a hóhelyzet okozta nehézségeket - áll egy áprilisban elvégzett felmérésben, amelyet most hozott nyilvánosságra a belügyminiszter. Pintér Sándor ezt az MSZP-s Harangozó Tamás írásbeli kérdésére tette meg. A belügyminiszter egyébként április 9-én az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt mondta azt erre a közvélemény-kutatásra hivatkozva, hogy akik a saját bőrükön érezték, tapasztalták a márciusi rendkívüli hóhelyzet nehézségeit, jónak vagy kiválónak ítélték meg a mentésben részt vevők tevékenységét. Március közepén hatalmas hófúvás volt Magyarországon. Az utakon, főként az Ml-es autópályán több ezer autó és kamion kényszerült több órás, egyesek akár több mint egy napos várakozásra a hóviszonyok miatt. Több mint 10 ezer embert kellett kimenekíteni, az ország északi és keleti részén több tízezer háztartásban napokig szünetelt az áramszolgáltatás. Pintér szerint sohanem látott hóviharon kellett úrrá lenniük, s hibáztatta a feleA Fidesz szellemi hátországának számító Századvég Alapítvány, a Strategopolis és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. konzorciuma a szerződésben többek között vállalta szakpolitikai tanulmányok készítését és tanácsok adását például a nemzetközi gazdaságfejlesztésben, a foglalkoztatáspolitikában, a környezetvédelemben, a vagyongazdálkodásban, az uniós lőtlenül útra indult autósokat is. A felmérésben a Századvég Alapítvány, a Strategopolis Kft. és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 811, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú embert kérdezett telefonon az úgynevezett CATI módszerrel, amelynek 3,8 százalékpontos a hibahatára. A megkérdezettek legnagyobb része, 36 százaléka szerint az illetékes szerveknek az érdemi döntések gyorsabb meghozatalában (kamionstop elrendelése, autópálya lezárása) kellene a legjobban fejlődniük egy kritikus, támogatások elosztásában és lehívásában, az innováció, a kultúr-, a szociál-, a médiapolitika, az informatika területén. Mélyinterjúkat, tematikus közvélemény-kutatásokat, nemzetközi összehasonlító elemzéseket, személyes tanácsadást is vállaltak például az állampapírpiac helyzetéről, a nemzeti szerencsejáték-stratégiáról, a határon túli magyarok kérdéséről. a hókáoszhoz hasonló helyzet kezelésében. A válaszadók 25,8 százaléka szerint a tömegtájékoztatásban kellene fejlődni, 13,8 százalék szerint pedig a bevethető járműparkot kellene fejleszteni. A munkaerő felkészítését, kiképzését 11,1 százalék tartotta elsődlegesen fontosnak, míg 5,6 százalék valamennyi állami szerv bevonását szorgalmazta. Az említett három céggel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyébként 2011 végén készített szerződést különféle kutatások megrendelésével kapcsolatban egy közbeszerzési eljárás után. Ezek alapján 2012 december 31-ig legfeljebb 996,713 millió forintot határoztak meg. Az idei évre egy 413,426 millió forintos keret van, ezt az idén megemelhetik még 173,355 millió forinttal. 2014-ben a három cégnek 323,484 millió forintos szerződési kerete van, és ezt lehet még megemelni többlet igények felmerülése esetén 187,8 millió forinttal. Mindösszesen mintegy 3,5 milliárd forint értékű a kontraktus. Mélyinterjúk és tanácsadások Nem hozzák nyilvánosságra a földbérletekről szóló vizsgálatot kérdés „hol és mikor lesz a mezőgazdasági bizottság tagjai, a parlamenti képviselők és a széles közvélemény számára is hozzáférhető a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) Felügyelő Bizottságának az a jelentése, amely az állami földbérleti rendszer átfogó vizsgálatát és annak eredményeit ösz- szegzi?” - ezt a kérdést tette fel Ángyán József a vidékfejlesztési miniszternek. A volt államtitkár pártbeli helyzetét jól mutatja, hogy fideszes képviselőként írásbeli kérdést intéz Fazekas Sándorhoz, mivel ezzel a lehetőséggel szinte kizárólag csak az ellenzéki képviselők szoktak élni. Ángyán azért mondott le államtitkárságáról, s került marginális helyzetbe a frakcióján belül, mert élesen bírálta a földbérleti szerződéseket. Fazekas válaszában közölte, hogy az NFA vizsgálatáról az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának Ellenőrző Albizottsága előtt beszámolt. A jelentés kivonatát az albizottság ülésén megjelenő képviselők, így Ángyán is kézhez kapta. A jelentést az NFA székházában a megfelelő jogszabályi feltételek betartása mellett személyesen is megtekintheti Ángyán. A válaszból az.derül ki, hogy.a jelentést nem hozzák nyilvánosságra. A Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy az állami földterületek bérbeadásával foglalkozó pályázat elbírálása során azért szenvedtek hátrányt, mert a kormánykörökben kegyvesztetté vált Ángyán a projekt egyik legfőbb szakmai támogatója volt. Sebestyén Róbert, az NFA elnöke szerint a pályáztatás jogszerű volt, és a nonprofit kft. nem meggyőző színvonalú pályázatokat nyújtott be. A tárca közölte, hogy a kishantosi mintagazdaság 2004 óta több mint 163 millió forint területalapú támogatást kapott, mindennek dacára jelentős bérleti díjhátralékot halmozott fel. ■ É. S. DAN-kampány a mezőgazdaságért műtrágyázás Gondot jelent a Föld növekvő népességének élelmiszer-ellátása Földművelés A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. és az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (Fertilizers Europe) a nitrát típusú műtrágyák felhasználásáról konferenciát szervezett Budapesten. A rendezvényen a Fertilizers Europe által a nitrát típusú műtrágyák népszerűsítésére indított DÁN (Directly Available Nitrogén - közvetlenül elérhető nitrogén) kampány ismertetése mellett szó esett a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, a jövőbeli tervekről, valamint a környezetbarát műtrágyázásról is. „A nitrogén a növények fejlődésének és növekedésének alapja, hiánya gátolja a növény fejlődését. Hazánk azonban nitrogén felhasználás tekintetében az uniós lista végén áll, ezért elengedhetetlen a talajvizsgálatra alapozott okszerű műtrágyázás alkalmazása” - emelte ki a konferencián Hoffmann Richárd a Kaposvári Egyetem adjunktusa. Ezért Szépe Ferenc a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője beszédében kiemelte, hogy a jövőben a támogatások odaítélésének feltételeként is szabhatják az optimális műtrágya felhasználást. Blazsek István, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Föld lakosságának 48 százaléka éhezne, ha nem használnának ásványi eredetű műtrágyákat. Előadásában a nitrogén alapú műtrágyák közvetlen és közvetett előnyeit tárta fel az egyéb műtrágyákkal szemben, hangsúlyozva az előbbiek környezetkímélő jellegét. A Föld növekvő népességének élelmiszer ellátása nem oldható meg korszerű műtrágyák alkalmazása nélkül. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslései szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,1 milliárdot, így tehát a jelenlegi szinthez képest 70 százalékkal növelni kell az élelmiszer-előállítást. Ez pedig csupán a korszerű műtrágyázás növelésével látszik megoldhatónak. A műtrágyázás területén azonban Magyarország elmarad az európai átlagtól, noha hazánkban a művelt területek 40 százalékán nagyon gyenge, illetve gyenge a nitrogén tápanyag ellátottság. A mezőgazdaságba vont talajok úgynevezett nitrogénmérlege a nulla érték közelében áll, ezért még inkább szükséges a talajok szakszerű tápanyag visszapótlása. A minőség optimalizálása mellett csak környezetbarát műtrágya használata jöhet szóba. ■ AS ■ A műtrágyázás terén hazánk elmarad az európai átlagtól Orbán Viktor miniszterelnököt helyi magyarok köszöntötték tegnap a 11. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolánál Beregszászon. A kormányfő elvi megállapodást írt alá a főiskola támogatásáról. Beszédében hangsúlyozta: a nyolc ország területén élő magyar nemzetnek dolgozik az idő. * ^ . NF KOZELET*
