Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-10 / 83. szám

4 2013. ÁPRILIS 10., SZERDA Érték, értékrend, értékválság; megjelents Somogy első száma irodalom „Milyennek látja a mai magyar irodalom értékrend­jét és annak változásait?” - A fo­lyóirat ez évi első száma a szer­kesztőség által szervezett an­kétre épül. Vitaindítójában Po- mogáts Béla, a Somogy főmun­katársa így fogalmaz: „A mögöt­tünk maradt évtizedben több jel is utal arra, mintha megrendül­tek volna az irodalmi kultúrában (sohasem viták nélkül) elismert értékek... Nemzeti kultúránk, gondozása tekintetében ismét ér­tékválságról kell beszélnünk... A történelmi változások nyomán kibontakozó művelődéspolitikai stratégiák megkérdőjelezték a mindmáig érvényesnek tekintett irodalmi értékeket is, magát az >értékhierarchiát<”. Albert Gábor a Kánonok fog­ságáról ír: „Tudomásul kell ven­nünk, hogy forradalomban élünk... A forradalmakban a ká­non fegyver, mégpedig politikai fegyver, s a fegyvernek igen ke­vés köze van az értékhez. Az iga­zi kultúra nemcsak közösségi termék, de közösségépítő is egy­ben... ” Előítéletek és stigmák címmel Ács Margit Ady Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály és Kosztolányi Dezső példáját hozza fel: „Nem elég, ha kimond­juk: nekünk mind a négyen kel­lenek, mindahányan kellenek, akik kultúránkat gazdagították, az is kell, hogy levegyük róluk a méltatlan címkéket, s ha lehet, ne is tegyünk újakat rájuk.” ■ A Somogy őszinte és fon­tos véleményekkel, szem­pontokkal járul hozzá az irodalom értékválságáról folyó vitához Bertha Zoltán a betiltás és ki­tagadás brutális megnyilvánu­lásait sorra véve megállapítja: „A mindennemű kiegyensúlyo­zottság biztosan illúzió, s az ér­tékelésviszonyok nem is így mű­ködnek egy szerves és élő társa­dalomban, hanem rengeteg hul­lámzással, kitéréssel...” Láng Gusztáv úgy ítéli meg, hogy ma a posztmodemitás a globalizá­ció korának ideológiája. Ebben az ideológiában „jóval több a ta­gadás, mint az állítás." „Bármit mondjanak is fanyalgók - ír­ja Mák Ferenc - biztos vagyok benne, hogy most jött el az ide­je megmutatni irodalmunk, művészeti és művelődési éle­tünk igazi történetét.” Márkus Béla így látja: „Megszűnt ugyan a >nemzeti identitást sértő < mű­velődéspolitika, de messze az az idő is, amikor a politika még >ki- emelkedő fontosságot tulajdoní­tott az irodalomnakc”. Rigó Béla kompromisszumot ajánl: „Irodal­munk kincsestára folyamatosan gyarapszik, értékei már semmi­lyen kötelező kánonba nem fér­nek bele.” „Nem az az a probléma - vall­ja Rónay László -, hogy az érvé­nyesnek tekintett irodalmi érté­keket megkérdőjelezték, hanem inkább az, hogy átértelmezték az irodalmi érték fogalmát... Egyre szélesebb az árok, amely a két­féle értékszemléletet elválasztja, sőt szembeállítja” Vasy Géza sze­rint az 1990-ben még szilárd ká­non azóta folyamatosan válság­ban van. „Ez a válság azonban gyakorlatilag szakmai lenne, ha egyes valódi és önjelölt szakem­berek, publicisták és politikusok nem tennék az esztétikai kérdé­seket hitvitává...” ■ K. Cs. MEGYEI KÖRKÉP Falakon keresztül a műalkotásig ház a feladat Nagyméretű akrilképeket fest, de olykor vakolat a vászna az utcaművésznek Nagy, művész. Ferencz Dániel munkássága arra irá­nyul, jelzős szerkezet legyen e két szóból. A két méter magas, tehetséges alkalma­zott grafikus a kaposvári fotográfia szak hallgatója. A kísérletezéssel is kísérle­tezik. Utcaművész, könyv­tervezőnek készül, szobát is fest. Föléri a plafont. Balassa Tamás A Magyar Nemzeti Galériában (MNG) szerepelni, még ha cso­portos kiállításon is, ahogy Fe­rencz Dánielnek többedmagá- val sikerült tavaly, dicsőség. Hiszen Barabással, Lotz-cal, Munkácsyval lógni egy falon nem semmi. De bizony a festő­óriások közül kinek volt mun­kája a budai csapadékcsator­na-rendszerben? A kérdés nem csak a művészet és a művészek kifejezési eszközeinek az el­múlt párszáz éves változásáról árul el sokat, de Ferencz Dáni­elről is. Aki nem sajnálta az időt, az energiát, a festéket, és telepingálta a betonfelületet az említett nem túl nemes nevű - ahogy a vizes-létesítményeket is nevezik - műtárgyon. Ferencz Dániel ugyanis sok más mellett az utcaművészetet is gyakorolja. Ez a gyűjtőfoga­lom (Street art) nem csak a mű­vek atmoszféráját, de abból kö­vetkezően a nyelvét, a stílusát is meghatározza. Sok minden belefér, egy közös bennük: a megmutatni vágyás. Lógni egy falon ugyanis manapság nem a legevidensebb módja a talál­kozásnak a közönséggel. Hi­szen tárlatlátogató kevés van, járókelő sok. Izgalmas a kér­dés persze, hogy mit érdemes üzenni a „nagyvilágként” kör­beírható célcsoportnak, és fő­ként miként érdemes. A köz­terek dekorálását ugyanis - 2010 vége óta akár egy évig Falra hát. A kaposvári hallgatók egykori Hang-Kép-udvara ma már csak kép, itt magyar hangja: Ferencz Dániel szőr a „lakatlan” METESZ-ud- varra költözik a projekt, de most még a Csokonai fogadó­hoz kötődő élményekről beszé­lünk. Egy máig ott látható, de nem az örökkévalónak készült alkotásról.- Kaotikus és stresszes vizs­gaidőszak volt, mint egyébként mindegyik - magyarázza fel­kavaró képi világú alkotásáról, egy tulajdonképpeni hatalmas táblakép egyik tagjáról Dániel. - A vizsgán a munkákat kipa­koljuk, és elég nagy közönség, közte (Iktatóink előtt kell meg­védenünk őket. Úgy általában nem szeretem a megméretése­ket, játszani imádok, de verse­nyezni nem. A Szentendrei Művészeti Is­kolában alkalmazott-grafikus­ként végzett kaposvári fotós­hallgató nemrég rendezhette meg első önálló kiállítását szü­lővárosában, Veszprémben, és a minap nyílt ugyancsak első alkalommal önálló kiállítása Budapesten. Az elmúlt évek­ben szaporodott meg a bemuta- kozási lehetőségeinek a sora, a terjedő szabadságvesztéssel is - a törvény bünteti. Az okozott kár mértékétől függetlenül.- Még az ugróiskola is bün­tetendő - említ szélsőséges példát Dániel mosolyogva. Mi-‘ előtt anyukákra és a gyere­kekre lecsapó és krétákat el­kobozó kommandósokat kép­zelnénk el, gondoljuk meg: ug­róiskolát festékszóróval a sé­tálóutcára felhelyező fiatalok­ra biztosan lecsapna a rendőr­ség. Teljes joggal valószínűleg, bár érezni az egészben a meg­ítélés szubjektív elemeit: med­dig tartalom és honnantól kosz a festék egy falfelületen? E ré­szint művészetfilozófiai, ré­szint várospolitikai kérdés fe- szegetését érdemes volna foly­tatni két okból: a graffiti hul- ladékvonalatának leépítése és az értékelőállítás előtérbe he­lyezése miatt. Bár Ferencz Dániellel meg­egyezünk, az impulzussze­gény, vizuális rágógumizáshoz szokott kortárs tudatok számá­ra üdítőek lehetnek a míves kültéri üzenetek és más tartal­mak. Ilyeneket egyes ipari lé­tesítményekben, betondzsun- gelekben intézményesen en­gednek. Kaposváron a „festői han- gulatfesztivál” idején a Hang-Kép-Udvar ad otthont a Street artnak - itt találko­zunk az egyetemi hallgatóval. Ez nem egy intézmény, illetve csak évente egyszer az, akkor a képzőművész és fotós hallga­tók veszik birtokba. Idén elő­Bringart programtól a book-ar- tig, a plakáttárlattól a murális (falfelületre készülő) művésze­ti projektekig számos rendéz- vényen megjelent. Falakon és paravánokon. Kikindától Barcelonáig, Sió­foktól Gárdonyig, és a budapes­ti MNG-ig, ahol az Újrafestett Valóság válogatott alkotói közé került be, Albert László kapos­vári alkotóval együtt, akinek jelenleg látható tárlata a kapos­vári Együdben. Ő maga a Csor­ba Mari Kávézójában havonta egyszer rendez tárlatot egyete­mi hallgatók munkáiból, ezek megmutatása és a közösségi terek színesítése a missziója. Manapság nagyméretű akril vásznakat fest legszívesebben. Ferencz Dániel útja a kísér­letezésé. Nézőpontokat, tech­nikákat keres, ötvöz és vál­toztat. A beltéri szobafesté­sek alkalmazott művészetét, akár mesefigurákon át is gya­korolja, de megalkudni nem akar: olyat vállal, amit később sem kell megbánnia. A kültéri munkákat már csak a Btk.-szi- gorítás miatt sem űzi illegáli­san. Szemben azokkal, akik Kaposváron a „kör, három­szög, négyzet” motívumaiból rajzolnak, ragasztanak, fújnak jó ideje „városképet”. Ezeket egy korábbi írásunkban pró­báltuk megfejteni, Dániel sze­rint nincs megfejtés, csak egy csoport ad magáról egyedi élet­jeleket. . ,Q| A graffitikről azt vallja, van­nak öncélúak és silányak, de akadnak minőségiek is. Amúgy olyannak kell lenni­ük, hogy leessen az ember ál­la tőlük. A figuralitás minden- hatóságának összességében nemigen látja értelmét a kép­zőművészetben, inkább a szin­te mindenütt ugyanazt jelentő szimbólumok használatát ked­veli. Például a házakat, melyek otthon vannak a képein, jó sok festhető fallal... Egyre több vizes szakember hiányzik verseny Az ország legjobb technikusai mérik össze tudásukat Barcson Katonákat exhumáltak Csurgó főterén Ifjú szakértők. Otthonosan mozognak a laboratóriumban Három napos környezetvédelmi és vízgazdálkodás szakmai ver­seny kezdődött kedden Barcson. Az országos szakma kiváló tanu­lója verseny kétfordulós: az első az adott modulokhoz tartozó írás­beli feladatok megoldásából állt, tizenhárom szakmai intézmény­ben. 71 százalékot kellett elérnie a döntősöknek, akik a Dráva Völ­gye Középiskolában találkoztak. Ide hat iskola tizennégy tanulója jutott, egy környezetvédelmi mé­réstechnikus, nyplc vízgazdálko­dó, négy természet- és környezet­védelmi technikus, a vízügyi te­rületen négy vízügyi technikus.- Ezekre a szakemberekre, a környezetvédelem és a vízgaz­dálkodás területén, főleg most van nagyon nagy szükség, ami­kor napi probléma a belvíz és ár­víz - tájékoztatott Wayda Imréné, a Nemzeti Agrárszaktanácsadá- si, Képzési és Vidékfejlesztési In­tézet igazgatóhelyettese. - Ezen a szakterületen dolgoznak majd azok a végzős tanulók is, akik most júniusban szerzik meg bizo­nyítványukat. És aki a versenyen eléri a 71 százalékot minden mo­dulból, nem kell vizsgáznia sem. A vizsgákon a szaktechnikus különböző elágazó feladatainak elméletét, gyakorlatát kell teljesít- nie a diákoknak, akik saját szak­területükön adnak számot tu­dásukról. Nagy hangsúlyt kap a gyakorlat: 180-200-240 perces, életszagú feladatokat kell végre­hajtani a laborban és terepen.- Az új képzési rendszerben új­ra visszaáll az általános környe­zetvédelmi technikus, amikor minden területéről, például leve­gőtisztaság, hulladékgazdálko­dás, természetvédelemről hasz­nos ismereteket kapnak - mond- 5 ja Gyuricza Gyuláné Nedelkovics jjj Judit a környezetvédelmi ver- * senybizottság elnöke. - Ők tulaj­donképpen hasznos vezetők le­hetnek a saját szakterületükön, gazdasági vagy államigazgatási területen. Közben a vizes szakemberek, mérnökök és technikusok is hi­ányszakmának számítanak.- Talán a technikusok azt ér­zik, hogy nehéz elhelyezkedniük, pedig ott is szép feladatok vannak- hangsúlyozza Szendrey Csaba a vízügyi versenybizottság elnöke.- A vizes mérnökök száma egy­re csökken, nehezen lehet most utánpótlást találni. Azt azonban valamennyien hozzáteszik: ez egy tanulós szak­ma, tehát aki ezt választja, ké­szüljön arra, hogy tanulni, logi­kát keresni, és tervezni kell. ■ Jeki Gabriella SOMOGYCSICSŐRA HELYEZIK a csurgói Széchenyi téren álló má­sodik világháborús Bolgár Hő­sök Emlékművét. A sírhelyet a napokban tárják fel. Funkcióbővítő, városrehabi­litációs fejlesztésben újítják fel Csurgó főterét, a projekt része­ként Somogycsicsóra helyezik át a II. világháborús bolgár emlék­művet, amely az itt elesett bol­gár katonák végső nyughelye is volt. A bolgár nagykövetség a terveket jóváhagyta, és a megál­lapodás értelmében Somogycsi- csóban új emlékmű épül. Az ex­humálást a Somogy Temetkezési Vállalat végzi, azt még nem tud­ni, az eredeti emlékmű tanúsága szerinti 68 katona maradványa közül, mennyit sikerül feltárni. A feltárás a kegyeleti tiszte­let legnagyobb betartása mellett folyik, így a sírhely környékét a munkák idejére el is kerítették. Információink szerint kedd dél­előtt már több mint húsz katona csontjait sikerült elszállítani, de egyéb katonai azonosítót, rang­jelzést nem találtak. ■ A megfejtés, hogy nincs megfejtés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom