Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-06 / 80. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2013. ÁPRILIS 6., SZOMBAT ■■■■■■■■■■■■■■■■ SaHHUBUHOOBi Festményen éi a szívét nyújtó romacsalád szegénység A Kürtöspusztán élők szerint már nincs olyan összetartás a faluban, mint régen A század elején még csak néhány roma család élt Kürtöspusztán. Ma a telepü­lés kilencven százaléka roma. Vigmond Erika Kardigánját fázósan összehúz­va siet át a kürtöspusztai utcán a szemközti házhoz az asszony.- Van tojás? - kérdezi a kapun innen, a kutyák csaholására ki­lépő házigazdát.- Most nincs. Hideg van, nem tojnak a tyúkok.- Te mit főzöl?- Fehérbabot egy kis csipké­dénél. Tegnap krumplifőzelék volt. Ha a mozgóboltos nem ad­na egy kis hitelt, éhen halnánk.- - Bizony, a havi 27 ezer forint semmire sem elég...- Ebből kellene az eleséget megvenni az állatoknak, vil­lanyt fizetni, gondoskodni arról, hogy a gyerekeknek mindennap meglegyen a kajája, tisztán men­jen el itthonról, s még sorolhat- nám...Mindent lehetetlen kihoz­ni. Horváth Katalinhoz és Feny­vesi Gyulánéhoz csatlakozva szőjük tovább a beszélgetés fo­nalát, a kürtöspusztai minden­napokra terelve a szót.- Összetartóak a kürtösi em­berek? - kérdeztük az asszonyo­kat.- Á, itt nem olyanok, mint más községben. Itt meg tudnák ölni egymást, ha azt látják, a másik­nak kicsit több van - legyint ke­serűen egyikük.- Sűrűn járnak ide a rendőrök is, sok probléma, a veszekedés. Jelentgetik egymást passzióból. Nem úgy van, mint régen: csa­lád a családtól, testvér a testvér­től eltávolodott már - folytatta a másik.- Mi lehet az oka?- Nagy a szegénység, de úgy gondolom, ez nem . csak itt van így, hanem máshol is. Nézem a tévét, van, ahol még nagyobb a szegénység, mint ezen a pusztán- így Horváth Katalin.- Akinek eddig volt pénze, most annak sincs...- folytatta Fenyvesi Gyuláné.- Víz, villany, gáz a települé­sen?- Villany van, fűteni, meg fá­val fűtünk. Leginkább úgy old­juk meg a tűzifát, hogy elme­gyünk az erdőbe kis száraz galy- lyat szedni, olyanokat, mint az ujjam, ami tényleg már a kutyá­nak se kell. A víz be van vezet­ve a faluba, de csak néhány ház kötött rá. Én a kútról oldom meg. Amíg kicsik voltak a gyerekek csapi vizet kaptak, de így, hogy már nagyobbak, semmi problé­ma nincs - mondta Horváth Ka­talin.- Én kúti vízzel főzök, sosém volt baj. Az nagyobb gond, ami­kor kiszáradnak a kutak, mint tavaly nyáron is. Ahol volt csa­pi víz, innen is-onnan is kértem egy-egy vödörrel főzéshez, mo­sáshoz, mindenhez. Gondolhat­ja, hogy nem volt egyszerű. Ar­ra viszont nincs pénzem, hogy rákössek - sajnálkozott Fenyve­si Gyuláné.- Miből élnek az emberek itt Kürtöspusztán?- A legtöbben segélyből, vagy közmunkából. Akinek van egy kis szerencséje, a környékbeli településeken, a még szerencsé­sebbek pedig a városokban - Ka­posváron, vagy Marcaliban ta­Romamisszió Kürtöspusztán dél-koreai És magyar meto­disták is munkálkodnak a kür­tösi cigányokért. kürtöspusztán az egykori is­kola épületét dél-koreai támo­gatással vásárolta meg és újí­totta fel a Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet. A roma­missziós központ 40 millió fo­rintból készült el Az avatón Shin SeongHak dél-koreai me­todista lelkész kiemelte: az anyagi segítség mellett a lelki támogatás is fontos a missziós munkához. kurdi zoltán kaposvári meto­dista lelkész pedig arról be­szélt: a magyarországi metodis­ta egyházzal is együttműködve egyházi és kulturális célú misz- sziós központként szeretnék a cigányságért folyó munka szol­gálatába állítani. ez 2009-ben történt, s a közös­ségi ház azóta is teljesíti külde­tését: foglalkoznak a gyerekek­kel, istentiszteleteket tartanak minden vasárnap, oktatás, tá­boroztatás, felvilágosító előadá­sok és egészségnapok helyszíne is. Kulturális misszó Kürtöspusztán. A program elindítói szerint ugyanis az anyagi segítség mellett a lelki is fontos Kürtös kincse a kápolna KÜRTÖSPUSZTA KÖZPONTJÁBAN, fa haranglábbal az oldalán, homlokzatán szarvascímert vi­selve emelkedik a Pusztatemp- lom-kápolna. A Bő nemzetség­nek terjedelmes birtokai voltak Somogybán, köztük Kürtös is. A nemzetséghez tartozó Kürtösi család építette a falu templo­mát, jellegzetes félköríves szen­téllyel és tégla alapú hajóval. Pusztakovácsi pusztái PUSZTAKOVÁCSIHOZ TIZENÖT kilométeres körben három tele­pülésrész tartozik, a falutól jó­val távolabb. Kölkedpuszta, Prószapuszta és Kürtöspuszta. Pusztakovácsi és Kürtöspuszta között fekszik Somogyfajsz, ami január elsejétől a kaposvári já­ráshoz tartozik. Pusztakovácsi viszont településrészeivel együtt a marcali járásban van. Kürtöspuszta központjában áll a Pusztatemplom-kápolna Megérinteni a lelket. Emlékezetes pilllanatok helyszíne a missziós központ Tiszta víz a kürtöspusztai pohárban Festmény a házfalon AZ EZREDFORDULÓN KÜrtÖspusz- ta nevét egy különleges kezdemé­nyezésről jegyezte meg az ország. Egy alapítvány vezetője, a már elhunyt Suta Lajos arra tette fel hátralévő életét, hogy roma tár­sainak jobbá tegye körülményeit. A Romák Felemelkedéséért Ala­pítvány először házakat épített itt a cigány családoknak, majd a település romos kultúrházát újí­totta fel. Sok társadalmi munkát is végeztek a romák ezért. A kul- túrház külső falára festett kép ma is hirdeti Suta Lajos tevékeny­ségét, Sántha Imre képzőművész , alkötásaként. Egy szívét nyújtó romacsaládot ábrázol... láltak állandó munkát, s úgy tu­dom, van néhány őstermelő is a faluban - sorolta Fenyvesi Gyu­láné.- Én egy kis kereset kiegészí­tésként kosárfonással, seprűkö­téssel is foglalkozom. Ha elvi­szem a szomszéd faluba, kapok egy kis főzni valót értük - tette hozzá Horváth Katalin.- Jó a közlekedés?- Pár embernek van csak sze­mélygépkocsija. Itt jobbára min­denki busszal jár, ha nincs a jegyre pénz, akkor biciklivel, vagy gyalog - mondta szinte egy­szerre a két asszony.- Gyalog? Kilométerekre van­nak a települések...- Iskolába nem. Két kis uno­kám van, akiket én nevelek: reg­gel negyed 8-kor jön a busz és viszi őket Pusztakovácsiba, dél­után negyed 4 körül hozza ha­MINISZTÉRIUMI FORRÁSBÓL ered az egészséges ivóvíz Kür­töspusztára 2008-ic a baj gyökere szó sze­rint a földben volt a településen. Vezetékes ivóvízhálózat híján ásott kutakból ittak a kürtös­pusztaiak, s kúti vízzel oldották mega házi vízellátást is. Szak- hatósági dokumentumok is rendszeresen bizonyították: ez a víz egészségtelen. Magas nitrát­tartalma miatt különösen a cse­csemőkre veszélyes, mert az ő szervezetükből még hiányzik az az enzim, ami ezt le tudná bon­tani, s így súlyos oxigénhiányt okoz. A KISGYERMEKES SZÜlŐk ezért ö szomszédos Somogyfajszra jár­tak vízért, vagy palackozott vi­zet vettek. A vízprobléma egé­szen minisztériumi ajtókig höm- pölygött és száz százalékban kormányzati beruházásként negyvenhárommillió forintból kiépítették a településrészen az ivóvízhálózatot. A három és fél kilométer veze­tékrendszer 2008 végére készült el. Megépült az ötvenöt köbmé­teres tüzivíztározó, három köz­kifolyó és néhány bekötőveze­ték, mint például a közösségi háznál. bár a felháborodás nagy volt az egészségtelen ivóvíz miatt, a kürtöspusztai családok egyhar- mada kötött csak rá a rendszer­re. Megélhetéskiegészítés kürtöspusztán élők nyolcvan százaléka foglalkozik csigagyűj­téssel. Hosszú évek óta, mikor szezonja van, mindig beállnak a csigagyűjtők sorába. A kürtösiek azt mondják: szegény embernek a száz forint körüli kilónkénti ár is kereset. Kosárfonással is töb­ben foglalkoznak a faluban, jel­lemzően saját maguk tanulták a mesterséget, mint például Káro­lyi Gyula is. Vele korábban a szomszédos somogyfajszi óvodá­ban találkoztunk, ahol gyakori vendég: hol kenyereskosarakkal, hol szennyestartóval, vagy éppen karkosárral érkezik. Mikor, mire van igény. za őket. A gyerekek nagy része Pusztakovácsiba jár, de vannak olyan kisgyerekek, akik a so­mogyfajszi iskolában tanulnak - mondta Horváth Katalin.- Az orvosi ellátást Osztopán- ból kapja a falu, bár én a fajszi- nál vagyok, mert annak az osz- topáni dombnak nem tudnék fel­menni. Bár nem a mienk a fajszi polgármester, aki odatartozik or­voshoz, mindig kihozatja példá­ul a gyógyszerét - mondta Feny­vesi Gyuláné.- A gyerekekhez, a terhesek­hez rendszeresen kijár Oszto- pánból a védőnő. A kovácsi pol­gármester is, amiben csak tud segédkezik. Ha el kell vinni a gyereket az orvoshoz, mindenki küldi az önkormányzati kocsit. Persze akadnak, akik képesek gyalog hét kilométeren babako­csiban végigtolni gyermeküket az útszélén Osztopánig, hogy or­voshoz vigyék. Vagy azért, mert így is- úgy is dolguk van a tele­pülésen, vagy mert nem tudnak az önkormányzati segítségről - vélekedett Horváth Katalin.- Nem lehet könnyű, hol Osz- topánba, hol Somogyfajszra, hol Puszakovácsiba jámL.Mi lehet­ne a jó megoldás?- Szanaszéjjel van ez a falu. Innen már csak elköltözni lehet- ne...hangzott az asszonyok egy­öntetű válasza, mielőtt elköszön­tek volna. Fotóriporter kollégám­mal együtt tovább indultunk, más véleményekre is kíváncsi­an. Az egyik háznál, illendő be­mutatkozás után, érdeklődé­sünkre azt mondták, nincs ott­hon a háziasszony, Kaposvárra utazott, a nagymamáját látogat­ja a kórházban, de telefonon rá­szólnak. így is történt, bár félre­érthették a bemutatkozást, mert a nyitott ajtón át a következő szű­rődött ki: gyere haza azonnal, mert itt van egy öregasszony és egy k...ott gyerek a "providensz- től"! Közben egy másik férfi jött ki a házból, s azt mondta: elmegy kocsival a távollévőért, mert csak három óra múlva tud ha­zajönni a busszal. Miután mind­kettőjüket felvilágosítottuk a té­vedésről, újabb telefonálást köve­tően közölték: nem tudni, mikor jön haza az asszony. Ebből is lát­szott: itt a bank nagy úr... Továbbindulva más kísérőnk akadt. Egyre több, utcán bóklá­szó kutya szegődött körénk, nyo­mukban egy idős asszonnyal.- Ez a sok kutya a magáé? Á, dehogy. Ki tudná őket el­tartani. Csak összejöttek a falu­ból - jött a felháborodott válasz, s a kutyák kíséretében befordult az egyik ház udvarába. A házi­gazdának sem tetszett a kutya- falka, mert dühös ordítással pró­bálta elkergetni azokat: - Taka­rodtok az udvaromból büdös dö­gök! A szemben lévő közösségi romamissziós háznál éppen az udvart takarította egy fiatalasz- szony, akitől beszélgetésbe ele­gyedve megtudtuk: bár közigaz­gatásilag Pusztakovácsinál van Kürtöspuszta, mégis az osztopá- ni plébániához tartozik. Az isko­lát, orvost is nézve, szerinte tel­jesen szétszórt település Kürtös­puszta, mintha nem lenne gaz­dája. - A szabad választás csi­nálta ezt - fogalmazta meg véle­ményét. - Jól működik a közössé­gi ház - mondta kérdésünkre né­hány házzal arrébb egy másik fi­atalasszony. - Múltkor is hoztak ruhákat osztásra. Az istentisz­teletek mellet a gyerekekkel is foglalkoznak, rajzolnak, a Bibli­áról beszélgetnek, nyáron tábo­rok működnek. Itt Kürtösön sze­rintem a lakosság fele gyerek, ta­lán, ha négy-öt idős van.-£ti a legnehezebb itt Kürtös­pusztán - faggattuk tovább az asszonyt. - Mint máshol, mun­kát találni. Én két hónapja va­gyok munkanélküli, az egyik marcali gyárban dolgoztam. A férjemnek közmunka akad. Négy gyereket neveltünk fel tisz­tességesen: az egyikük még ta­nul, a többiek szakmát szerez­tek - pedagógusként, asztalos­ként, kőművesként...Az is nehéz, hogy egyáltalán nem összetar­tóak a kürtösiek, pedig közösen sokkal több mindent lehetne el­érni, például jobban is kinézhet­ne ez a kis falu. Hiába: egy fecske nem csinál nyarat - legyintett lemondóan. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom