Somogyi Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-06 / 80. szám

2013. ÁPRILIS 6., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Az oktatás és az egészségügy csak az államon belül kezelhető Életpályamodellhez pár kerestetik óra-művek Elhivatott hallgatók a kaposvári környezetismereti tanítási versenyen SIÓFOKI KONFERENCIA UnortO- dox egészségügy, a felsőokta­tás finanszírozása, közpénz­ügyek, egészségturizmus - ak­tuális témákat választott pén­teki konferenciájának helyszí­néül a Kaposvári Egyetem a campus Siófoki Oktatóközpont­jában. Egyúttal azt is megtud­hattuk, hogy a balatoni város intézményében hamarosan el­indulhatnak az első, diplomá­soknak szóló tanfolyamok. ■ Az oktatás és az egészség­ügy egyaránt lehet GDP-termelő tényező, csak ez nehezen akar be­kerülni a köztudatba Szávai Ferenc, a Kaposvá­ri Egyetem rektora megnyitó- beszédében a modern közgaz­daságtudomány atyjának tar­tott Adam Smith klasszikusát, a Nemzetek Gazdasága című könyvben megfogalmazottakat idézte, mely szerint az egész­ségügy és az oktatás az állam két fontos feladata, e két terüle­tet kizárólag csak az államház­tartáson belül lehet kezelni. Szávai Ferenc rektor úgy fo­galmazott: az oktatás és az egészségügy egyaránt lehet GDP-termelő tényező, csak ez nehezen akar bekerülni a köz­tudatba, hiszen leginkább úgy gondol mindeki ezekre a terü­letekre, mint amelyek inkább pénzt vesznek el, nem pedig adnak. Siófokon pénteken az is el­hangzott: a konferencia arra keresi a választ, hogy a köz­pénzeket hogyan lehet a lehe­tő legcélszerűbben és eredmé­nyesebben felhasználni. ■ Fónai Imre ► Folytatás az 1. oldalról . - A víz... - halkan csordogál a határozott, ám óvatos megol­dás Marcellától, aki kissé meg- szeppenten fogadja Szabó Má­tyás „kistanítóbácsi” kérdését a kaposvári tanítási versenyen. A környezetismeret-órán harma- dikasokkal dolgozik a debrece­ni református egyetem hallgató­ja, és már a kezdéssel magával ragadja a kicsiket, akik az eső kopogását utánozzák. Ezen az órán minden a vízről szól. Csak az elektronikus tábla nem: a mu­zsika csak nem akar megérkez­ni belőle, de a jelölt hamar túllen­dül ezen. Pillanatokon belül cso­portokban dolgoznak a nebulók, és képben-szóban egyre többet tudnak meg az éltető elemről. Mátyásnak csak a szemein lát­szik némi kialvatlanság, de az adrenalinnal jól ellensúlyozza, hogy alig aludhatott előző este. Egy komplett versenyórát meg- tervezni-kigondolni, és persze előadni, emberes feladat. De senki sem véletlenül került a kaposvári Gyakorló ideiglenes katedrájára. Az őszi első fordu­lóban egy tervezetet kellett írni, a kiválasztottak a következőben videóra rögzített tanítással jut­hattak tovább, míg végül a leg­jobb hatba kerültek. A Kaposvári Egyetem hallgatója, Kovács Ale­xandra már túl van a megpróbál­tatáson. - Egy óra jutott alvásra, de nem bánom, mert minden ösz- szejött - mondja a magyar mű- veltségterületes tanítószakos a tanóráról. Másodikasokkal dol­gozott, nagyon izgult, de felol­dódott. Gyermekszeretete, ami e hivatás felé sodorta, átsegítet­te a kezdeti drukkon. Alexand­ra temperamentumos hallgató,- ^ Mátyás kistanítóbácsi a gyerekek között. Országos tanítási versenynek adott otthont Kaposvár Kovács Alexandra és Kiss-Peti Eszter már túl van a feladaton Média és figyelem a tanórán amint a magát hasonlóként le­író felkészítő tanára, Fornai Éva is annak tartja magát: „leverjük a saját szemüvegünket néha, úgy magyarázunk”, nevet a szakve­zető tanár, aki harminc éve a ka­tedrán sem gondolja, rossz pályá­ra állt.- A férjem keressen jól, és ak­kor én nyugodtan taníthatom a gyerekeket! - mondja erről Ale­xandra. A szintén kaposvári hallgató, Kiss-Peti Eszter is hallgatja ezt, ő a matematika tam'tói versenyen Szekszárdon szerepelt nemrég. A megélhetésről azt mondja: pénz­ügyi-számviteli irányban is sze­retné képezni magát, hogy több lábon álljon. A tanítása neki is_ jól sikerült; eredményt erről 10- én kapnak egyébként. A nyír­egyházi Sípos Eszter szintén már „letanítva”, az élőlények világá­ból visszaérkezve fogadja a kér­déseket. És magabiztosan: nép­táncoktatóként régóta foglalko­zik gyerekekkel, amit helyze­ti előnynek (s egyúttal a megél­hetés másik lábának) tart. Nem utolsósorban minden válogatón maximális pontszámmal jutott tovább, mondják felkészítői, Rad- ványi Sarolta és Darida Marian­na. Akik a kaposvári gyerekeket dicsérik, mert nagyon felkészül­tek és érdeklődőek voltak. A nyír­egyházi tanárok a megélhetésről a kaposvári kollégáiktól függetle­nül a gazdag férjet említik a pe­dagógus életpálya kulcsmotívu­mának, még ha nekik nem ez ju­tott ilyen, de így is elégedettek. Mátyás e közben még nyakig a „vízben”, így nem tudjuk, ő ba­jon debreceniként a gazdag fele­ségben, Hoffmann-államtitkár- ban, vagy a másodállásban bí- zik-e jobban... ■ Balassa T. Tárlat. Bors István szobrászművész és Honty Márta iparművész emlékkiál­lítása nyílt pénteken a kaposvári Együd művelődési központban. A művész­házaspár a megye kortárs művészetében meghatározó szerepet töltött be. István király lovasszobra a csokonyavisontai portán alkotás Elkészítette István ki­rály lovasszobrát, egy másik al­kotása a korona-felajánlás moz­zanatát ábrázolja, melyen ket­tős kereszttel, illetve jogarral és országalmával látható első kirá­lyunk. Vékonyné Nagy Éva cso­konyavisontai naiv művész ku- koricacsuhéból készít remekmű­veket. - A Magyar Kézművessé­gért Alapítvány Szent István és kora címmel hirdetett pályázatot első királyunk halálának 975. évfordulóján - mondta. - Erre ké­szültek a munkáim. A zsűri által elfogadott munkákat majd az Or­szágos Széchenyi Könyvtárban állítják ki. Több alkotását is köz­szemlére tették már Budapes­ten csoportos tárlaton. Ugyan­csak az AMKA pályázatán már háromszor is sikerrel szerepelt. - Az első karácsony hangulatát felelevenítő Betlehem és a Szent Család Egyiptomba menekülé­sét megörökítő munkám mellett a mesebeli hintóm is helyet ka­pott a fővárosi kiállításon. Vékonyné Nagy Éva fogada­lomból minden évben megfesti Szent Rita arcképét, és elaján­dékozza. - Most májusban egy pécsi hölgynek adományozom, aki éppen karácsony hetében adott szállást nekünk egy éj­szakára. aGamos Adrienn Aranyat ért a celeblufi régiós versenyen diákszínpad Modern tragédia öniróniával és való világgal párosítva Barcsról Arany minősítést kaptak a bar­csi dráma tagozatos diákok A lu­fi című előadásukra a Regionális Diák Színjátszó Találkozón. A ki­helyezett rendezvény a márciusi hóvihar miatt tolódott át egy ké­sőbbi időpontra és a barcsi hely­színre. A Dráva Völgye Középis­kolában négy előadáson szóra­kozhatott a nagyérdemű. Regős János a Magyar Színjátékos Szö­vetség elnöke elmondta: ez az a régió, ahol a legerősebb a diák­színjátszás, hiszen nyilvánvaló, hogy a csoportok olyan szakmai háttérrel rendelkeznek, ami biz­tosítja a minőségi színjátszást.- Kezdenek egymásra találni azok a műhelyek, akiknek van mondanivalójuk egymás szá­mára is, és bár különböző utakat járnak be, de inspirálni tudják egymást - állítja. - Barcson meg­lepetések értek, a szó jó értelmé­ben, hiszen megrázóan szép pil­lanatok voltak az előadásban, ka- tartikus élmény volt számomra. Az arany minősítést kapott barcsi Lufiról azt mondja, valójá­ban ez is egy improvizációs mon­tázsból állt össze, de valahogy si­került olyan jó dramaturgiát ta­lálni és színészi jelenlétet produ­kálni, ami egységes színházi da­rabbá rántotta össze.- Barcson újra azt éreztem, hogy megjelennek a legfonto­sabb dolgok az amatőr színját­szás területén - teszi hozzá. - Láttam azt a fajta közösség te­remtő erőt, ami ezekben a mun­kákban megjelenik, hihetetle­nül okosan, pontosan és szelle­mesen fogalmazva, ahol az ön­irónia párosul egyfajta figyelem­mel a világra, amiben élünk. Re­gős János szerint a régió diák színjátszói képesek átugrani azt a szintet, ami a privát szféra és a művészi megnyilvánulás között van, miközben a humor a szín­házban is működik, ami a tragi­kumból táplálkozik.- A lufi című darab egy na­gyon egyszerű, a lufi és a celeb­ség analógiáját használja, egy lufihajtogató bohóc segítségével- mutatta be az arany minősíté­sű munkát Akii Krisztián drá­mapedagógus, a darab szerzője.- A tévéhíresség gondolatkörét jártuk körbe, de nem konvenci­onális dolgokkal, hanem meg­próbáltunk egy modern tragé­diát csinálni. A 10. osztályosok történetben van egy főhős, aki belecsöppent a hírességek világába, és aki miért tudná azt, hogyan kell benne viselkedni. A végered­mény nyilvánvaló: bukás, tra­gédia.- A főszerepet váltásban ját­szottuk, mindenki a magáénak érezhette a darabot - fűzi hozzá Bedegi Nikolett, akire kétszer is sor került a főszerepben. - Renge­teget készültünk rá, nagyon sze­rettük, élveztük a próbákat is. Az arany minősítésű Lufi mel­lett a barcsi 11. osztályosok In­dulj el címmel egy bronz minő­sítést is begyűjtötték a szakmai zsűritől. A humor nyelvén kom­munikálunk, mondják, majd megjegyzik: attól, hogy van mondanivalója egy előadásnak, nincs kizárva, hogy az ember jó­kat kacagjon. ■ Jeki Gabriella Sikeres diákelőadás a Dráva-partról. Tragédia lett a barcsi Lufi vége - persze csak az előadásban

Next

/
Oldalképek
Tartalom