Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-06 / 55. szám

2013. MÁRCIUS 6., SZERDA GAZDASAG 5 Nyitás a szubszaharai térség felé afrika Akár még idén újra megnyílhat a magyar nagykövetség Nigériában Érdekünk, hogy a fejlesztési források felhasználásában magyar cégek vehessenek részt - mondta Takács A keleti nyitásnak szeret­nénk erős szubszaharai irányt is adni az Ázsiával és az arab világgal már folyamatban lévő inten­zív kapcsolatépítés mellett - mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium glo­bális ügyekért felelős he­lyettes államtitkára. Ezt a célt szolgálja a június elejére tervezett Afrika-fórum meg­rendezése, illetve a nigériai nagykövetség akár idén vár­ható újranyitása is. Tar Gábor- Az utóbbi hónapokban igen so­kat hallunk a kormány különböző tagjai részéről a keleti nyitás po­litikájáról, miközben a Külügymi­nisztérium inkább globális nyitás­ról beszél, amit még 2010-ben hirdetett meg. Van különbség a két kifejezés között?- A két terminus gyakorla­tilag hasonló külpolitikai, kül­gazdaság-politikai tartalmat jelent. A Külügyminisztérium olvasatában ez a kifejezés azt a szándékot szeretné demonst­rálni, hogy Magyarország erősen meglévő euroatlanti integrációjának, orientáltsá­gának megtartásával együtt intenzívvé tegyük az euroat­lanti térségen kívüli országok­kal meglévő kapcsolatainkat. Ez nemcsak a politikai, hanem hangsúlyosan a gazdasági élet­re is vonatkozik. A keleti nyitás nem feltétlenül földrajzi irányt jelent, a szubszaharai Afrika vagy Dél-Amerika irányába kifejtett politikai és gazdasági kapcsolatépítés is ennek a lo­gikájába illik. A globális nyitás egy tematikus irányt is kijelölt: szeretnénk diplomáciánkat hangsúlyosabban megjelení­teni olyan témákban, amelyek korábban nem voltak feltét­lenül erősek, viszont globális szempontból most nagyon nagy figyelmet igényelnek. Ilyen a fejlődő országokat támogató nemzetközi fejlesztéspolitika, a klímavédelem vagy a vízdip­lomácia.- A hazai cégek számára a kül­piaci megjelenés terén járhat konkrét előnyökkel, akár plusz megrendelésekkel, hogy aktí­vabb szerepet kíván Magyar- ország betölteni a nemzetközi színtéren?- Nem felejthetjük el, hogy Magyarország az EU tagjaként a fejlett világ része, így van egy­fajta morális kötelezettségünk, hogy részt vegyünk abban a globális folyamatban, amely a fejlődő országok fejlődésének elősegítését célozza. Az EU-tag- sággal azt is vállaltuk, hogy a többi unós tagállamhoz ha­sonlóan a nemzeti jövedelem (GNI) 0,17 százalékát fordítjuk a nemzetközi fejlesztéspolitika céljaira. Ezt a szintet még nem értük el, de az EU tagállamai- egy-két ország kivételével - sem teljesítik ezt a vállalást.- A GNI mekkora hányadát fordít­ja erre a célra Magyarország?- A GNI 0,11 százalékát, vagyis évente mintegy 4-5 mil­liárd forintot, jelentős összeget fizetünk be az EU fejlesztési alapjába, amelynek forrásait főként az afrikai és a karibi térségbe irányítja az unió. Ne­künk nyilvánvalóan a hozzánk közelebb eső afrikai térségben vannak érdekeink. A célunk az, hogy olyan hazai fejlesztés- politikai stratégiát dolgozzunk ki, amely alkalmas arra, hogy a hazai vállalatok kapacitási szempontjai érvényesüljenek az uniós szakpolitika megvaló­sításában. .- Miként kívánja elérni a Kül­ügyminisztérium, hogy a cégek számára is előnyökkel járó mó­don legyen képviselve az ország Afrikában?- A kontinensen, főként a szubszaharai térségben a hatvanas évektől a rendszer- váltásig a jelenlegihez képest aktívabban volt jelen Magyar- ország mind a politika, mind a vállalatok szintjén. Szeretnénk a kapcsolatokat ismét felélén­kíteni. Ennek jó eszköze lehet a június elejére tervezett, az Afrikai Egységszervezet meg­alakításának 50. évfordulójára időzített budapesti Afrika-fó­rum, amelyet a kormányzat a Külügyminisztérium koordi­nálásával rendez. Egy üzleti fó­rummal kiegészített esemény- sorozatra szeretnénk az Afri­kai Unió vezetőit, illetve több afrikai ország politikusát, akár államfői, külügyminiszteri szinten meghívni. Afrika na­gyon sok országa gyakorlatilag minden területen fejlesztésre szorul, akár az egészségügyre, oktatásra, környezetvédelem­re vagy az agráriumra gondo­Névjegy TAKÁCS SZABOLCS (42) 1999-ben szerzett diplomát angol és politológia szakon a Pécsi Tudományegyetemen 2002: okleveles külügyi szak­értői végzettség a Budapesti Corvinus Egyetem 1994-2002: a pécsi Alma Nyelviskola tulajdonosa, nyelvtanára 1996-1997: a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium nyelvtanára 2002 óta dolgozik a Külügy­minisztériumban 2005. JÚUUS-2009. JÚLIUS: Magyarország dohai nagy­lunk. Tehát széles a spektruma annak, ahol céges kapacitá­sainkat meg tudnánk jeleníte­ni. Azt szeretnénk elérni, hogy a Magyarország által befizetett fejlesztési források afrikai fel­követségén első beosztott diplomata 2009. JÚLIUS-2010. JÚLIUS: osztályvezető az Európán Kívüli Ügyekért felelős szakállamtitkár, majd a globális ügyekért felelős he­lyettes államtitkár titkársá­gán 2010. AUGUSZTUS-2012. JÚ­LIUS 15.: főosztályvezető-he­lyettes, majd főosztályvezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályon 2012. július 16-tól a globá­lis ügyekért felelős helyettes államtitkár használásában minél nagyobb arányban vehessenek részt a magyar cégek. Afrika újbóli felfedezése illeszkedne a kele­ti nyitás logikájába is, szeret­nénk a stratégiának egy erős szubszaharai irányultságot adni az Ázsiával és az arab vi­lággal már folyó intenzív kap­csolatépítés mellé.- Ez együtt járhat azzal Is, hogy bővül hazánk nem túl kiterjedt külképviseleti hálózata a szub­szaharai Afrikában, ahol jelenleg csak Kenyában, illetve Dél-Afriká- ban van magyar nagykövetség.- Erős szándék van arra, hogy a nigériai nagykövetséget újranyissuk, ami reményeim szerint akár még idén megva­lósulhat. Az Interjú teljes terjedelemben itt olvasható: www.vg.hu/takacslnterju Növekedési modellt is váltana a vezetőket cserélő Kína népi gyűlés Minél inkább a hazai lakossági fogyasztásra alapozná a GDP-növekedést a világ második legnagyobb gazdasága - derült ki abból a 29 oldalas stratégia dokumen­tumból, amelynek fő irányait az Országos Népi Gyűlés éves ülésszakának tegnapi nyitó napján ismertette Ven Csia-pao kínai kormányfő, aki utolsó fel­szólalását tartotta a parlament szerepét betöltő testületben. A két hetes ülésszak végén ugyan­is hivatalosan is átadja helyét kijelölt utódjának Li Ko-csiang- nak, akit tavaly novemberben választottak meg a kommunista párt állandó bizottságába. Szin­tén ekkor veszi át a távozó Hu Csin-taótól az államfői posztot Hszi Csin-ping, aki november óta a párt főtitkára. A kormányfő beszédében ki­emelte: a tavalyihoz hasonlóan az idei évre is 7,5 százalékos GDP-növekedési célt határo­zott meg a kormányzat. Tavaly végül 7,8 százalékkal bővült a gazdaság, azonban ez az adat is 13 éves mélypontot jelentett. Az alapvetően exportorientáltságú gazdaság növekedése a világ- gazdaság lassulása miatt tor­pant meg, visszaesett a külpiaci kereslet a kínai termékek iránt. Ezen hatás kivédésére szeretné Peking minél inkább élénkíteni a hazai fogyasztási keresletet. ■ MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. március 5-én: C/C* 29*44 v/ rl ___________0,08 Ft J $ /Ft .p2^ ^ CHF/Ft o25°f; £ /* 1,3013 w V 0,0027 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.05.) _______________Dátum Új élsz ár (Ft) Ma lmi búza 2013. máj. 64500 Malmi búza index 2013. máj. 64 500 Takarmánybúza 2013. máj. 65 000 Takarmánykukorica 2013. máj. 61800 Tak.kukorica index 2013. máj. 61800 Takarmányárpa 2013. máj. 63 900 Olajnaprafotgó 2013. okt 124 000 Olajnapraforgó index 2013. okt 124000 Repce ______2013. aug. 125000 FO RRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Női karrier ötven felett egy értékes korosztály esélyei hátrány A gyengébb nemnél a hatvanévesnél idősebbek 11 százaléka rendelkezik munkahellyel Magyarországon Európai összefogás az 50 év fe­letti nőkért címmel tart csütör­tökön nemzetközi konferenciát a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség (MNKSZ) -a Nemze­ti Együttműködési Alap és a BP European Business Service Centre lát. támogatásával. A ta­nácskozáson Magyarország és Európa jövője szempontjából is fontos kérdésekről - így a fog­lalkoztatásról, az egész életen át tartó tanulásról, a generációk és a közösség összefogásáról, az ön- gondoskodás fontosságáról - lesz szó. Nyolc ország képviselői ad­nak számot tapasztalataikról és terveikről Budapesten. „A hosszabb, egészséges, tar­talmas életre való tudatos felké­szülés mindannyiunk érdeke, a megértés, közeledés, elfogadás és befogadás általános erősítése rendkívül fontos” - indokolta a kezdeményezést Ferenczi And­rea, az MNKSZ elnöke. Lapunk­nak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok­ban tizenöt-húsz éve, az Európai Unióban öt-tíz éve foglalkoznak az idősek szociális és munka­erő-piaci helyzetével. Ennek ma­gyarázata az, hogy a teljes né­pességen belül az idősek aránya folyamatosan nő, s a várható élet­tartam a következő néhány évti­zedben öt esztendővel lesz maga­sabb, miközben az 1946 és 1964 között született babyboom gene­ráció - nálunk Ratkó-korszak Foglalkoznak a helyzetükkel- tagjai tömegesen lépnek nyug­díjas korba. Európában például a hatvan évesnél idősebbek aránya évente kétmillió fővel emelkedik, miközben a munkaképesek szá­ma rohamosan csökken. Nem véletlen tehát, hogy az EU Európa 2020 stratégiája a 20- 64 éves korú népesség körében a jelenlegi 69 százalékról legalább 75 százalékra szeretné növelni a foglalkoztatási rátát, aminek fel­tétele az idősebb munkaváUalók, a nők és a bevándorlók nagyobb arányú részvétele a munkaerő- piacon. Magyarországon is sok a tennivaló, hiszen az idősek ará­nya nálunk is növekszik. A világ mind több országá­ban egyetértés alakult ki abban is, hogy külön kell foglalkozni a női karrierrel 50 év felett, hi­szen hármas feladata van ennek a korosztálynak: egyszerre kell gondoskodniuk idős szüléikről és unokáikról, s a munkaerő-pia­con is helyt kell állniuk. Egyér­telműen hátrányos helyzetű cso­portról van szó, amelynek tagjai rugalmas munkafeltételeket igé­nyelnek. „Ez a korosztály is érté­kes munkaerő, ugyanakkor nap mint nap kénytelen szembesülni azzal, hogy az elbocsátások rend­szerint őket sújtják először” - ál­lapította meg Ferenczi Andrea. Szerinte növekvő társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci prob­lémáról van szó. ■ VG Árulkodó számok • Az európaiak 42 százaléka tartja problémá­nak a társadalom elöregedését ___ • A14-25 évesek szerint 59, az 55 év felettiek szerint 67 éves kortól számit valaki öregnek • Minden harmadik megkérdezett szeretne dolgozni nyugdíjas évei alatt__________ • Az 55 év felettiek 27 százaléka dolgozik önkéntesként, s 36 százalékuk végez vala­milyen segítő munkát a környezetében az EU-ban_______________________ • Magyarországon 50,6*, az EU-ban átlagosan 58,2 százalékos a 15-64 éves nők foglalkoz- tatási rátája____________________ • A 60-64 éves korosztályban a nőknél nálunk 11,1 százalékos a foglalkoztatási ráta • A magyarokénál csak a görög, olasz és mál­tai nők foglalkoztatási rátája alacsonyabb az EU-ban______________________ FORRÁS: EUROBAROMÉTER, KSH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom