Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-06 / 55. szám

HEETm Politikai reklám csak a közmédiában? több ponton is átírta a par­lament a kormánypártok által kezdeményezett negye­dik alkotmánymódosítást, amelyró'l várhatóan a jövő héten döntenek. A Meszes Lázár János javaslatára elfo­gadták, hogy az országgyű­lési és az európai parlamenti választást megelőző kam­pányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehessen közzé, a listát állító pártoknak egyenlő feltéte­lekkel. ■ MTI Megint módosult a költségvetés újból módosította a parla­ment az idei költségvetést a német E.ON magyarországi gázüzletágának megvétele miatt. Az adásvételi szer­ződésben meghatározott fizetési kötelezettségek 80 százalékának, de összesen legfeljebb 256 milliárd forint megfizetéséért vállal ga­ranciát az állam készfizető kezesként az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. mint vevő számára. ■ MTI Martonyi János: Nem üzengetünk a másiknak ABBAN ÁLLAPODTAK meg a román féllel, hogy nem a saj­tóban üzennek egymásnak, függetlenül attól, hogy bizo­nyos ügyekben az álláspon­tok különböznek, például a székely zászló esetében - mondta tegnap Bukarestben Martonyi János. A magyar külügyminiszter Victor Pon- ta miniszterelnökkel is talál­kozott. ■ MTI Könnyítésnél nem kértek többet adósság A Magyarországi Református Egyház központilag vett fel devizahitelt Mintegy 14,3 millió svájci frank devizahitele van je­lenleg a Magyarországi Re­formátus Egyháznak, tíz év alatt mintegy ugyanekkora összeget már törlesztettek. Könnyítést kértek az ál­lamtól, s nem az adósságuk átvállalását. Éber Sándor A Magyarországi Reformá­tus Egyház (MRE) nincs krízis helyzetben, egyházunkat nem kell gazdaságilag megmen­teni - hangsúlyozta lapunk­nak Pásztory Ádám. Az MRE kommunikációs igazgatója el­mondta, hogy az államot való­ban megkeresték azzal a kérés­sel, hogy a lakossági devizahi­telek visszafizetésének megse­gítéséhez hasonlóan az egyház által felvett hitelek visszafize­tésére is valamilyen könnyíté­si konstrukciót tegyenek lehe­tővé. Azt viszont nem kérték, és még nem is voltak egyezteté­sek arról, hogy 14,3 millió sváj­ci frankos (közel 3,5 milliárd forint) devizahitel tartozásukat az állam átvállalja. Lázár János ugyanis azt jelentette be, hogy az önkormányzatok után az egyházak által felvett devizahi­telek konszolidációját is tervezi az állam. A miniszterelnöksé­get vezető államtitkár 15 millió eurónyi devizahitelt említett az egyházak kapcsán. ­Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának egyházi, nem­zetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős állam- titkársága lapunkkal annyit közölt, hogy a kormány a köz­eljövőben tárgyal az egyházak által felvett devizahitelek terve- _zeíL konszolidációjáról, az érin- tettekkel megkezdték az egyez­tetést az ügyben. Értesüléseink szerint a jövő heti kormányülé­sen napirendre kerül az egyhá­zak adósságkonszolidációja. A jelenlegi mintegy 14,3 millió svájci frankos deviza- tartozásnak közel a dupláját vette fel a református egyház 2003-ban a HVB Banktól, az­óta ugyanennyi összeget sike­resen törlesztettünk - mondta a katolikus egyházat is fel­kereste a kormányzat a devi­zahitelek esetleges átvállalá­sával kapcsolatban - közölte lapunkkal a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia tit­kársága. Egyházukhoz tarto­zó intézményeket nem érinti az ügy, ezért nincs szüksé­gük erre az állami segítség­re. Más egyházak sem érin­tettek a deviazeladósodás- ban. A Magyarországi Evan­gélikus Egyháznak például az origo szerint kevesebb mint ötmillió forintnyi hitel- tartozása van egy budaörsi templomi orgona felújítása miatt, de ennek törlesztése sem okoz gondot. lapunknak az MRE zsinati hi­vatalának pénzügyi osztályve­zetője. Lőrincz Szabolcs kiemel­te, hogy a református egyház az önkormányzati rendszer­hez hasonlóan működik, az egyházközségek, kerületek és megyék önálló jogi személyek és önállóan gazdálkodnak, az MRE ernyőszervezetként működik. A 90-es években elindult az egyházi ingatlan kárpótlás, így a református egyház is sok épületet kapott vissza, ezek azonban rossz álla­potban voltak. Nem volt forrás a fejlesztésükre és működteté­sükre, ezért választották végül a hitelfelvételt - hangoztatta Lőrincz Szabolcs. Azóta azon­ban az árfolyam elszállt, és a kamat is nőtt a bankok szerint az ország kockázati megítélése miatt. A hitelt az MRE vette fel, de aztán a pénzt szétosztották az önállóan gazdálkodó egyház- kerületeknek - illetve még a szociális ügyeket intéző szere­tetszolgálatnak -, amelyeknek fejlesztési forrásra volt szük­ségük. Nemcsak a hitelfelvé­telnél, hanem az áram-, a gáz-, vagy a telefonszolgáltatóknál is központilag lépnek fel. Az MRE vállalta a garanci­át a hitelre. Lőrincz Szabolcs hangsúlyozta, hogy az egyház ingatlanokat nem tud felaján­lani fedezetként. Azt az állami járadékot ajánlják fel garancia­elemként, amit a kárpótlás ösz- szegeként az egyház örökjára­dék formájában folyamatosan kap meg az államtól. A járadék éves mértéke mintegy 2 milli­árd forint körül van. HIRDETÉS A GDF Suez Csoport magyarországi tagvállalatai értékesíteni kívánják az alábbi ingatlanokat: Részletes információk magyar és angol nyelven a% alábbi honlapon olvashatóak: www.gdfsuez-energia.hu/eladoingatlanok 8630 Balatonboglár, Balaton u. 2. 8252 Balatonszepezd, Gesztenyesor 1. 8252 Balatonszepezd, Dózsa u. 38. További információval, felvilágosítással az Üzemeltetési és Karbantartási Osztály munkatársai tudnak szolgálni a +36 96 503-100 telefonszámon. Szintén várjuk ingadanközvetítő cégek jelentkezését is, akik készek 3% sikerdíj mellett nem kizárólagos szerződést kötni a GDF Suez Csoport érintett tagvállalatával. Jelentkezni kizárólag a gdfsuez883@gmail.com e-mail címen lehet. Időjárás-különadót kaphat a sajtó tervezet A reklámbevételek fél százalékát vonnák el júliustól Időjárás-jelentés. Az állami szélkakas után is adózni kellene? Júliustól meteorológiai szolgál­tatási díj címen a médiaszolgál­tatók éves reklámbevételének fél százalékát vonná el a vi­dékfejlesztési tárca. „A média­szolgáltatások meteorológiai szolgáltatási díja a médiaszol­gáltató éves reklámbevételének 0,5 százaléka. A médiaszol­gáltató, a fizetési kötelezettsé­gének alapjául szolgáló, éves reklámbevételéről összesített nyilvántartást vezet, és a be­fizetési kötelezettség teljesíté­sének időpontjáig az Országos Meteorológiai Szolgálat részére megküldi” - olvasható a mete­orológiai szolgáltatásról szóló törvénytervezetben, amelyre a Vidékfejlesztési Minisztérium a hét végéig várja a véleménye­ket. Hozzáteszik: a tervezet köz- igazgatási egyeztetése folya­matában van és minisztériu­mok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosul­hatnak, ezért jelen formájában nem tekinthető a kormány ál­láspontjának. „A Szolgálat ré­szére megfizetett szolgáltatási díj a Szolgálat saját bevétele. A médiaszolgáltatások meteo­rológiai szolgáltatási díja adók módjára behajtandó köztar­tozás. Ha a médiaszolgáltató a bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét, vagy az adat­szolgáltatási kötelezettségét határidőre nem teljesíti, a mé­diaszolgáltató előző üzleti évi nettó árbevétele 0,8 százaléka minősül adók módjára behaj­tandó köztartozásnak” - áll a dokumentumban. Becslések szerint mindez évi legalább 3 milliárd forintos közterhet je­lentene a médiának. Ráadásul az adót akkor is meg kellene fi­zetnie minden médiumnak, ha az OMSZ nem is ad időjárás-je­lentést az adott médiumnak. A tervezet a repteret is megadóz­tatná. „A repülőtéri meteoroló­giai szolgáltatási díj mértéke a légitársaságok által a repülőté­ri szolgáltatások fenntartásáért befizetett díj 1 százaléka”. A tévés reklámpiac 54,9 mil­liárd forintra rúgott 2011-ben. Ez 2010-hez képest 6 százalé­kos mínusz, amelynek nagy részét a földi sugárzású televí­ziók 10 százalékos csökkenése (39,7 milliárd forintra) okozta. A nem földi sugárzású adók be­vétele 8 százalékkal 15,1 milli- árdra nőtt, de még így is csak a teljes reklámtorta 28 százalé­kát teszik ki ezek a televíziók. A rádiók ismét bekerültek a Magyar Elektronikus Műsor- szolgáltatók Egyesületének felmérésébe, reklámbevételeik 2 százalékkal 4,6 milliárd fo­rintra nőttek 2010-hez képest. A MEME szerint a gazdasági környezet nem kedvezett a rek­lámipar szereplőinek, hiszen a hirdetők továbbra is költ­ségcsökkentésre kényszerül­tek. Nagy valószínűséggel az online szegmenst leszámítva a teljes hirdetési piacon belül a többi szereplőhöz képest - sajtó, rádió, közterület, mozi - mégis a televíziók érték el a legjobb eredményt. A Magyar Lapkiadók Egyesülete becslése szerint 2011-ben a nyomtatott lappiac net-net reklámbevétele 41,6 milliárd forint volt. ■ V.M. Katolikus egyház: nem kell konszolidáció

Next

/
Oldalképek
Tartalom