Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
A HÉT TÉMÁJA 2013. MÁRCIUS 10., VASÁRNAP közétkeztetés Naponta két és fél millió ember legfontosabb napi étkezésének forrása. Ha nem lenne, 40 ezer gyerek éhezne. Ezért kiemelten kellene figyelni rá, ehhez képest a legtöbb helyen nem működik megfelelően. Unalmas, tartalmatlan, íztelen és egészségtelen. MENZAREFORM AZ EGÉSZSÉGÉRT Az is lehet finom, ami egészséges. Ezt kéne elhitetni azokkal, akik megszokták: a közétkeztetés liszttel sűrített főzelékekről, zsíros pörköltekről és gyorsan laktató, nehéz magyaros, vagy cukros ételekből áll. Fábos Erika A konyhákat is meg kellene újítani, nemcsak az étlapot szűcs ferencné, a Közétkezte- tők, Élelmezésvezetők Országos Szövetségének főtitkára azt mondja, harmincéves tapasztalata van a közétkeztetés terén és ő is úgy látja, a helyzet valóban megérett a reformra. Ugyanakkor nem csupán a normatívát kellene emelni ahhoz, hogy az erőfeszítések célba is érjenek, sok múlik a konyhákon és a tájékoztatáson is. „van néhány jó konyha az országban, de a többség igen elavult és olyan a felszerelése, mint a nyolcvanas években volt- mondta Szűcs Ferencné.- Igényesebb ellátáshoz azonban olyan technológiákat is alkalmazni kellene, amit ezekben a konyhákban nem lehet. Éppen ezért a reform csak akkor lehetne teljes, ha egy olyan pályázattal párosulna, amelyik segít a mai kor igényeihez fejleszteni a konyhatechnológiát is. Másrészt nemcsak technikai vagy anyagi gondokról érdemes beszélni, de arról is, hogy hiába próbáljuk rávenni az embereket arra, hogy a menzán több zöldséget egyenek és kevesebb sót fogyasszanak, ha egyszer otthon ezt szokták meg.” a szakértők hozzáteszik: az elmúlt tíz évben az is tovább rontotta a helyzetet, hogy az önkormányzatok úgy spóroltak, hogy bérbeadták a közétkeztetést és megszüntették a kis, egy-egy intézményt ellátó konyhákat. Nagyok jöttek létre, több ezer emberre főzni pedig nem lehet úgy, mint néhány százra. Mirelitből készül tehát a koszt és úgy 50-60 ételféleség forog az étlapon. A munkaigényesebb ételekről pedig éppúgy lemondtak ezzel, minta friss hozzávalókról. Negyvenezer gyerek szó szerint éhezne nélküle szociológiai és népegészség- akik szociális okok miatt inügyi felmérések bizonyítják, hogy igen sok gyereknek a menza az egyetlen esélye, hogy főtt ételt ehessen, de azt is, hogy a helytelen táplálkozás miatt a tanulók nem képesek figyelni az órákon, rossz az állóképességük, vagy hogy az éhség, és a vitaminhiány agresszívvá teszi őket. A menzai ellátás tehát sok esetben nem csupán egészség- ügyi kérdés, komoly eszköze egy súlyos szociális probléma kezelésének is. király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke azt mondta: 370 ezer olyan gyermek van ma Magyarországon, gyen kapják a napközis étkezést. Közülük 40 ezer olyan, aki csak a menzán jut meleg ételhez. „AZT TAPASZTALJUK, hogy 2008 óta megduplázódott azoknak a gyerekeknek a száma, akik csak az iskolában jutnak hozzá meleg ételhez - mondta Király Gábor. - Ráadásul ez a trend évről évre romlik egy kicsit és hiába várjuk, megállni sem akar, nem hogy megfordulni. A mi alapítványunk négyezer gyerekről tud folyamatosan gondoskodni és 200 ezer embernek tud segítséget nyújtani időszakosan.” Magyarországon közel ötezer konyhán főznek és két és fél millióan esznek naponta a közétkeztetésben Háromszáz forint jut a legtöbb helyen egy gyerek napi étkezésére, akiknek átlagosan tíz percük van arra, hogy megegyék az ebédet. Lehetne vitatkozni azon, hogy melyik a kevesebb, és lehetne viccelődni, hogy egy olyan ebédhez, ami ennyi pénzből készül, éppen elég az a 10 perc, de a helyzet egyáltalán nem vicces. Főleg, ha hozzátesz- szük, ha silány alapanyagokból ehetetlen ebédet kap a gyerek, rendszerint még ez a kevés is elveszik, vagyis kidobják, mert alig nyúlnak hozzá. „Pirospaprikától színezett téglapiros, pépes, sűrű masszában burgonyadarabok, vékonyra szeletelt, negyed cikkekre vágott különböző fajta kolbászféleségek, kellemetlen, idegen mellékíz érezhető. A kolbász nagyon csípős. Jelentősen csökkent élvezeti értékű.” Ez egy általános iskolai menza paprikáskrumplijáról készült leírás, amit a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai készítettek. Azért láttak hozzá a munkához, mert egyre több kifogás érkezett hozzájuk a menzák kínálatát illetően. Január óta érzékszervi vizsgálatot végeznek, bejelentés nélkül érkeznek és fotókat is készítenek. Amit pedig tapasztalnak, rendszeresen felteszik a honlapjukra, ahol a szülők és az önkormányzatok is megnézhetik, mit tapasztal egy szakember - ha esetleg a finnyás gyerekeknek nem hisznek. Az eddigi tapasztalatok nem túl szívderítőek, néhány átlag feletti és kiváló minősítés is szerepel, de a többség éppen csak átlagos. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OETI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) ennek hatására is, meg azért, hogy kiderítse, mi változott a legutóbbi vizsgálat óta, szintén át2008 óta megduplázódott azoknak a gyerekeknek a száma, akik csak az iskolában jutnak hozzá meleg ételhez. Ráadásul ez a trend évről évre romlik. 100 lakosra jutó kövérek aránya 1. Egyesült Államok: 30,6% 2. Mexikó: 24,2% 3. Nagy-Britannia: 23,0% 4. Szlovákia: 22,4% 5. Görögország: 21,9% 6. Ausztrália: 21,7% 7. Új-Zéland: 20,9% 8. Magyarország: 18,8% 9. Luxemburg: 18,4% 10. Cseh Köztársaság: 14,8% fogó razziába kezdett. Ők nem fényképeznek, laboratóriumba viszik a mintákat és azt vizsgálják, hogy mit tartanak be az országos tiszti főorvos táplálkozás-egészségügyi ajánlásából, amit 2011-ben tett közzé, a köz- étkeztetők számára. Négy éve csináltak utoljára ilyet. Akkor a vizsgálat megállapította, hogy az ajánlásokhoz képest négyszer annyi szénhidrát és majdnem hétszer annyi só kerül a gyermekek szervezetébe, az ásványi anyagoknak pedig csak a 60-70 százalékát éri el a korcsoportos ajánlásnak az étel. Ritkán kapnak friss gyümölcsöt és zöldséget a gyerekek, a diétás étkeztetés pedig szinte országosan megoldatlan. Antal-Horváth Andrea gyermekorvos azt mondta: a helytelen táplálkozásnak a legelső következménye az elhízás és ez újabb és újabb problémákat idéz elő. Egy túlsúlyos gyerek ugyanis már gyerekkorban is szembe kell nézzen azzal, hogy mivel kövér, kevesebbet mozog, romlik a foga, egyre több a gyerekek között a cukorbeteg és az anyagcsere problémák is nagyon megszaporodtak. Ráadásul a kövér gyerekekből, leggyakrabban kövér felnőttek lesznek, érrendszeri betegségekkel, magas vérnyomással. Nem mindegy tehát az sem, hogy elhízik egy gyerek, de az sem, mihez szokik hozzá a táplálkozás terén. A helyes táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban el kell kezdeni. Ha bárki azt hinné, hogy ez csak Magyarországon, vagy Kelet-Európábán van így, az téved. Angliában és az Égye- sült Államokban is lehet hasonló helyzettel találkozni, sok városi iskolában nem csak a gyerekek, de még a tanáraik is azt hiszik, hogy a csipsz az egy zöldség, vagy hogy a porból készült sültkrumpli látott valódi krumplit. Nem véletlen, hogy a sztárszakács, Jamie Olivér éveket szentelt az iskolai menzák megreformálására, és ha mást nem is, de azt mindenképpen elérte, hogy az elit iskolákban más szemlélettel készül az ebéd, ahol meg nem, ott legalább hallottak róla a szülők és a gyerekek is, hogy amit esznek, nem egészséges és van más alternatíva a táplálkozásra. Itthon is történtek már hasonló próbálkozások, de rendszerint a forráshiány miatt abba is maradtak. Most újabb mintaprogram kezdődött. Egy jól sikerült regionális kezdeményezésből országos próba indult. Minden megyében a legnagyobb köz- étkeztetők és Budapesten több mint 300 ezer ember ellátását próbálják meg jobbítani a Békésben bevált mintamenza programmal. A tétje nem mellékes. Magyarországon közel ötezer konyhán főznek és két és fél millióan esznek napi rendszerességgel a közétkeztetés keretein belül: önkormányzati intézmények dolgozói, a betegek a kórházakban, de többségük óvodás és iskolás gyerek. Prohászka Béla, mesterszakács még a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnökeként, három évvel ezelőtt Békés megyében szorgalmazta a minta program bevezetését, amit az ottani ÁNTSZ-szel közösen Indítottak útjára. Azt mondta: azért álltak az ügy mellé, mert fontosnak tartották felhívni a figyelmet a problémákra és a lehetséges megoldásokra is. Az szintén lökést adhat ennek, hogy a kormány idén 50 százalékkal emelte a közétkeztetésre fordítandó forrásokat: a tavalyi 68 ezer forintról 102 ezer forintra nőtt az éves fejenkénti keret a szociális ellátásban. » 4
