Somogyi Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-10 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám
2013. MÁRCIUS 10., VASÁRNAP SZTORI a kesztyűt, és csapunk vissza, és mikor nem". (Az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levélben Kertész Ákos úgy fogalmazott: "a magyar genetikusán alattvaló.") 2008-ban Sas József színész, színházigazgató Kossuth-dí- ját az átadás előtti napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem írta alá, mert a humoristát adócsalás miatt nem jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. (Később a jogerős ítélet is megszületett). Ugyanebben az évben Blaskó Péter színész - Gyurcsány Ferenc kormányfő elleni tiltakozásul - nem fogadta el a neki ítélt díjat. 2011-ben ismét Kos- suth-díjat kapott, s akkor már átvette a kitüntetést. A kitüntetést 1963-ig évente osztották, 1966-tól három évenként adták át, ettől csak egyszer tértek el. 1990 óta ismét évente egyszer, március 15-én. osztják ki, mint a Magyar Köztársaság legrangosabb díját. Az alapításkor a pénzdíjat babérkoszorú kísérte, ám ezt egy Kossuth Lajos alakját formázó kisplasztikái alkotás váltotta fel. Nem kaphatja meg a díjat a köztársasági elnök, ország- gyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, alkotmány- bíró, a Kúria elnöke és elnök- helyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, országgyűlési biztos és az állami vezető, valamint az odaítélő bizottság, és a Művészeti Díj Bizottság tagja. Posztumusz díjat nem adományoznak. Tízmillió forint fölé emelkedik a Kossuth- és a Széchenyi-díjjal járó jutalom. A többi művészeti díj mellé is többet adnak. Még várni kell arra, hogy megtudjuk, kik a díjak odaítélői. Ács György Kádár János üdvözli Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművészt, a parlamenti fogadáson 1985-ben. Sas József akkor lett érdemes művész. A bérből és fizetésből élők előző évi nettó nominál átlag- keresetének ötszöröse helyett annak hatszorosa jár a díjazottaknak ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. Bruttó 10 millió forint fölé emelkedik így a jutalom. Mivel a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja adományozásával járó jutalmak összegét a Kossuth-díj és a Széchenyi-díj összegéhez kötve állapították meg, a művészeti díjak mértéke is emelkedik. Az odaítélő testület tíz régi-új tagját érthetetlenül titokban tartják. Érdeklődésünkre, hogy kiket kért fel a kormányfő, többször is azt a választ adták az Emberi erőforrások minisztériumában, hogy nem mondhatják el a névsort, várjam meg, amíg az a Magyar Közlönyben megjelenik. Bár néhány nap múlva már átvehetik a díjakat az odaítélők névsora a mai napig "titkos". A kormány korábban módosította a Kossuth- és Széche- nyi-díjak odaítélési rendjét. A bizottságba bekerült a köz- igazgatási és igazságügyi miniszter, kikerült ugyanakkor onnan a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, valamint az addig közreműködő tíz szakmai albizottság elnöke. Változás volt az is, hogy a Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint az Állami Díjjal korábban kitüntetettek, akadémikusok, egyetemi tanárok, a tudományos, a műszaki, a gazdasági, a művészeti és a kulturális élet képviselői köréből nem három, hanem csupán egyéves időtartamra kérnek fel személyeket, számukat pedig tíz főben maximálták. A díjakat a kormány előterjesztésére a köztársasági elnök adja át, de meg is vonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált. A Kossuth-díj utólagos visszavonására eddig egyszer került sor: Nagy Gábor, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatója 1952- ben a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapta meg a kitüntetést, amelyet egy év múlva visszavettek tőle, mert kiderült, a technológia licencét az NSZK-ból lopta. 1957 decemberében felmerült, hogy intézményesen visz- sza kellene vonni a díjat a disz- szidensektől, és azoktól, akiket elítélt a bíróság, akik a népi demokráciának kárt okoztak. Az MSZMP Politikai Bizottságának dokumentumában többek között szerepelt: Aczél Tamás lapszerkesztő, Déry Tibor író, Dómján József festő, Háy Gyula drámaíró, Kováts Nóra balettművész, Méray Tibor író, újságíró, Mérei Ferenc pszichológus, Molnár Tibor színész, Muszka Imre esztergályos, a Szocialista Munka Hőse, Rab István táncművész, Szörényi Éva színésznő, Veress Zoltán vegyész- mérnök és Zelk Zoltán költő. A Kossuth-díjak bevonására végül mégsem került sor, és az állampárt az ügyet, mint időszerűtlent, 1959-ben lezárta. Másfél évvel ezelőtt egy job- bikos képviselő Kertész Ákos író Kossuth-díjának visszavonásáról érdeklődött a Parlamentben. A kormányfő válaszában úgy fogalmazott, kétségkívül lehangolja az embert, ha egy Kossuth-díjas író „rasz- szista szamárságokkal traktál- ja a hallgatóságot”, "jobboldali, keresztény, magyar politikusoknak (...) hozzá kell szokniuk, hogy Magyarországon sokszor nemtelen, szamár, rasz- szista, a magyarokat gyalázó megjegyzéseket kell tűrnünk. És okosan meg kell válogatnunk, hogy mikor vesszük fel Több mint tízmillió jár a Kossuth-díjjal elismerés Még titkos a díjakat odaítélők névsora - Csak egyetlen esetben vonták vissza Zsigmond király alapította hatszázöt éve az első magyar kitüntetést MAGYAR KITÜNTETÉSRŐL 1408 óta beszélhetünk, amikor Zsigmond király megalapította a Sárkány rendet. A xvi. században HabsburgI. Ferdinánd alapított Uralkodói Kegyelmi Érem kitüntetést. Ez jókora láncon lógott, a háromnegyed kilónyi arany nagy értéket képviselt. Hőstettekért olyanok kapták, mint Thury György végvári kapitány. De már előbb, Nagy Lajos korától avattak aranysarkantyús vitézeket. az aranygyapjas rend a Habs- burg-ház legmagasabb kitüntetésévé vált 1477-től. Csupán a XVII. században jött létre az uralkodóház női Csillagkeresztes Rendje. 1757-ben alapította megaz első magyar és mai értelemben is kitüntetésnek számító királyi elismerést Mária Terézia. A Mária Terézia Katonai Rendet hőstettekért lehetett kapni. A MAGYAR KIRÁLYI SZENT ISTVÁN rend az első polgári rendünk volt, ezt is Mária Terézia alapította 1764-ben. az 1848-as szabadságharc idején önálló magyar kitüntetési rendszert alapított a kormány, a 3 fokozatú Magyar Hadi Ér- demdíszjelet. i. Ferenc 1808-ban megalapította a Lipót Rendet. az osztrák Császárság 1815- ben honosította a lombard Vaskorona Rendet, s ezzel tovább bővítette - egy évszázad alatt legalább 3000-rel - a kitüntetettek körét. Ennek három szintje volt, de a két felsőbb fokozat keveseknek jutott, köztük főpapoknak. Erkel Ferenc csak a III. osztályát kapta... Ferenc József 1849-ben alapította mega modern Ferenc József Rendet. Liszt Ferenc 1867- ben e rend középkeresztjét kapta meg. a horthy korszakban a legmagasabb állami elismerés a Magyar Érdemkereszt volt 1922-től. a kulturális elismerés újdonsága volt a gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter javaslatára 1930-ban alapított Corvin-lánc, amelyet a kormányzó elsőként épp Klebelsbergnek adott át. (A Corvin-láncot 2001-ben újraalapították. a ii. világháború után az ötfokozatú Magyar Köztársasági Érdemrend lett a legfőbb; ebből a magasabbakat kapták a háború győztesei - Tolbuchin és Malinovszkij marsall, valamint a jugoszláv Tito. A Sárkány rend volt nálunk az első $ '*** ' NEKEM NEM szabad pénzt áHMI adniakezem- rados virág be. Anyám már kamasz koromban megmondta: „édes lányom, neked az isten pénze sem volna elég”. Apám finomabban fogalmazott: „kislányom, te gazdagnak születtél, csak rossz helyre”. Na ja. Kifolyik a kezemből minden egyes cent a héten például a közeli plá- zában jártam, rendezni a mobiltelefon-számlámat. Előtte betértem a szolgáltatóval szemközti butikba, mert kellene egy zöld köves fülbevaló a zöld köves nyakláncomhoz. Persze nem volt. Megakadt viszont a szemem egy rózsaszín keretes Shoppingolunk, költekezünk, szégyenkezünk napszemüvegen, nagyon menőn. Megvettem. gondoltam , ez még nem a világ vége, úgyhogy, amikor befizettem a mobilszámlámat, megkérdeztem a fiatalembert, van-e nekik a telefonomhoz illő headsetjük. Volt. Azt is megvettem. Ekkor már a második pár ezer forintos tételnél tartottam. Lelkifurdalásomat azzal hallgattattam el, hogy egy új napszemüvegre és egy headsetre már igazán szükségem volt. azzal a szent elhatározással álltam tovább, hogy mára befejeztem a vásárlást. igen ám, de utamba akadt a kedvenc márkás turkálóm. Olyan régen jártam már bent, olyan sokáig visszafogtam magam! sóhajtottam vágyakozva. Csak megnézem, mi van leértékelve, aztán illa berek, nádak, erek, nyomás haza. Az egyik fogason azonban felfedeztem egy hiper csini farmernadrágot, a polcon pedig egy szuper tavaszi csizmát. Mohazöldet, gyönyörűséges mintával kivarrva, tiszta bőrből. Mindkettőt teljes áron. Csak felpróbálom őket, szóltam az eladónak. Az összhatás kedvéért egy királykék pólót is magammal vittem a próbafülkébe. most nem azért, hogy dicsekedjek, de a gondosan lefogyasztott alakommal (tudják, a fogyás a másik mániám) úgy néztem ki a nagytükörben, mint aki a kifutóra készül. Az eladónők tátották is a szájukat, hogy hű meg ha, milyen jól áll ez a szerelés, én pedig arra jutottam, bűn volna ott hagyni. Amúgy is kell egy rend öltözék a tavaszi szezonra. Igaz, akkor már szívtam a fogamat, hogy az anyagi helyzetemhez képest egy kisebb vagyont készülök kiadni. Hogy mennyit? Nem árulom el. a pénztárnál megkukkantottam az ékszereket is. Mondhatom, rafinált egy cég - az ember már fizetne, és akkor kibökik a szemét a szebbnél szebb nyakláncok, fülbevalók és karkötők. Csak azért sem vásárolok belőlük, határoztam el, amikor a pénztárosnő megmutatott egy extravagáns, de mégsem feltűnő karperecét. Aranyszínű fém és púderszínű bőr kombinációja. A kasszás csaj lelkendezett: ő már első pillantásra belészeretett, ilyet hord, és nem bánta meg a vásárt. most már úgyis mindegy, rántottam meg a vállamat. Csak a pénztárgépbe beütött összeg láttán hördültem fel: „szegény férjem!” „Miért? - kérdezte a lány. - Nála is csipog a telefon?” Mármint, ha vásárolok valamit. „Még csak az kéne - mondtam. - Ki is akadna, ha megtudná, mennyit költők én itt egy szemvillanás alatt.” Egyébként még nem tud az új szerzeményeimről, nem mertem őket megmutatni neki. Csak a headset derült ki véletlenül, férjem a fejét csóválta, és aprót sóhajtott: hát ez meg minek? pár napja barátnőm panaszkodott, hogy nem tud elköltözni otthonról, mert ha albérletbe megy, nem lesz mit félretennie a fizetéséből. Én bölcselkedtem: az életet élvezni kell, senki sem fogja utánunk dobni a pénzt a koporsónkba. Önök mit szólnak? Ez akár a shoppingolás ideológiája is lehetne, nem igaz? na, jó, egy csepp sütnivalóm azért van. Ünnepélyesen megígértem magamnak, ebben a hónapban már nem fogok költeni egy kanyit sem. Persze ehhez az kell, hogy maradjak itthon, a fenekemen, és ki se tegyem a lábamat az utcára. Mert az sajnos tele van üzletekkel. 5
