Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-14 / 38. szám
közéletBBBHH A fél ország szegény lenne védőháló A szociális juttatások sokba kerülnek, mégsem hatékonyak HÍRSÁV Pénteken is nő a gázolaj ára EMELI BRUTTÓ 2 forinttal a gázolaj árát pénteken a Mól Nyrt., a 95-ös benzin nagykereskedelmi ára most sem változik - értesült az MTI piaci forrásokból. Az emeléssel a gázolaj ára 433-434 forint lesz, a 95-ös benzin literenkénti átlagára 432-433 marad. Szerdán bruttó 4 forinttal emelte a gázolaj árát a Mól. ■ MTI Fekete György kitölti mandátumát fekete györgy mandátuma jövő novemberben jár le a Magyar Művészeti Akadémia élén, az elnök a Heti Válasznak adott interjúban elmondta: annál tovább nem akar az MMA elnöke lenni, addig viszont mindenképpen marad. Arról, hogy a Műcsarnok tulajdonjogát az MMA kapná meg, Fekete úgy fogalmazott: „Az értelmiség jó része először nyilatkozik, aztán kérdez - ha egyáltalán.” ■ MTI A TEK mégis venne autókat A TERRORELHÁRÍTÁSI Központ (TEK) eszközbeszerzési kérelmének ismételt megvizsgálására kérte fel Hajdú János a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt - közölte a szervezet, miután Lázár János jelezte: nem járul hozzá a TEK autóbeszerzéséhez, és felülvizsgálja a további tételek beszerzését. A TEK főigazgatója személyesen egyeztetett Lázár Jánossal, kifejtve, hogy a TEK létszáma több mint 200 fővel bővült, a meglévő kilenc bevetési egység mellé öt új, vidéki műveleti osztály csatlakozott. ■ MTI Hajdú János Szociális védőháló híján a lakosság fele szegény lenne - derül ki a KSH elemzéséből. A Ferge Zsuzsa vezette Gyerekesély Egyesület jelentése azt állítja, hogy a deklarált célok ellenére a szegénység csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések gyors sikerre törekednek, ezért nem hatékonyak. Haiman Éva Szinte kizárólag a kiterjedt szociális védőhálónak köszönhető, hogy Magyarországon a lakosság fele nem él szegénységben - állapítja meg a hazai szociális védelemről készült elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal. Mindezekkel együtt is felmérések szerint mintegy másfél millió ember él mélyszegénységben, vagyis tartósan a létminimum szintje alatt úgy, hogy iskolázottsága, családi és egyéb körülményei miatt szinte esélye sincs önerőből e helyzetből kitömi. A gyerekek 22 százaléka nő fel kilátástalan helyzetben, és a gyermekes háztartásokban a szegénységi arány 2,5-szer magasabb, mint a gyermektelenekben. Jelenleg a magyar háztartások 75 százaléka nem képes havonta megspórolni annyi pénzt, amiből váratlan kiadásait fedezni tudná. Ha nem lennének szociális juttatások, de még nyugdíj sem, a szegénység a transzferek figyelembevételével számítottnak több mint a négyszerese lenne. A legjelentősebb mértékben a kizárólag nyugdíjból élők helyzete súlyosbodna, szegénységi arányuk több mint húszszorosára növekedne, tízből kilenc idős A szegénységi kockázatot leginkább a munkaerő-piaci kirekesztődés növeli. Míg 2010-ben a foglalkoztatottak 5,3 százaléka nélkülözött, a munkanélküliek csaknem feh a szegénységi küszöb alati élt. Az olyan foglalkoztati isi programok, amilyet a ko 'ábbi évekhez hasonlóan i lén is meghirdeember nélkülözne. Társadalmi juttatások nélkül a gyermekek közül több mint 2,5-szer, a 18-64 évesek körében pedig több mint 3,5-szer több lenne a szegény. De a nyugdíjakon kívüli transzferek is 56,7 százalékkal csökkentik a szegénységet - hívja fal a/figyel- roet a kutatás. A szociális védőháló fenntartása azonban jelentős összegeket emészt fel. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tavaly a szegénység elleni küzdelem világnapján azt mondta: évente összesen több mint 1200 milliárd forint támogatást kapnak a szegény sorban élők a befolyt tett a Nemzetgazdasági Minisztérium, emiatt is különös jelentőségűek. AzNGM azt várja, hogy a 10 milliárd forintos keretösszegből, amelyre április 5-ig lehet pályázni, 700-800 vállalkozásnál 5200 új munkahely jöhet létre, és további 10 ezer munkahelyet őrizhetnek meg 2013-ban. adókból. A KSH szakértői kiemelik: a kiterjedt jóléti ellátások magasan tartják az államháztartási kiadásokat, ami bevételi kényszert eredményez, így csak magas adó- és járulékfizetés árán lehet a rendszer működtetni. A magyan szociális rendszernek azonban nem csak ez a problémája, amint arra a Ferge Zsuzsa nevével fémjelzett Gyerekesély Egyesület jelentése rámutat. A 2006 és 2011 között az MTA keretében működött Gyermekszegénység Elleni Program- iroda munkatársaiból létrejött egyesület tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a kormány deklarációi ellenére a szegénység felszámolását célzó kezdeményezések leginkább a gyors sikerre törekednek, strukturális változásokat nem indukálnak, ezért nem hatékonyak. A gyerekszegénység az eddig is rossz vagy bizonytalan helyzetű családok körében mélyült, a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig reálértékük egyötödét elveszítették, az ellátások színvonala folyamatosan csökken, és szűkült a segélyezettek köre is. Durvul a szócsata a jegybank és a számvevőszék között Ász A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes - Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint erre a megállapításra jutott az ÁSZ a jegybank 2011-es működését vizsgálva. Az erről szóló jelentésben az áll: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, a bank iratkezelési szoftvere ugyanis nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal. Ugyanakkor a nemzetközi szervezetektől lehívott hitelekkel kapcsolatban az MNB a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül és a hitelintézeti törvény előírásait megsértve üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek a hét legnagyobb kereskedelmi bankról - áll a jelentésben. A jegybank nem várt sokat a válasszal: az intézmény közleményben utasította vissza az ÁSZ megállapításait. Mint fogalmaztak: az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátámasztott, valótlan állítást tartalmaz. Leszögezték: a jegybank a hitelfelvétellel összefüggő, IMF- nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, az iratkezelési rendszer pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy a jegybanki dolgozók átlagjövedelme meghaladja a kereskedelemi bankok alkal- mazottaiét. Erre az MNB úgy reagált, hogy nem az átlagot, hanem a jövedelmek sorrendjében középen elhelyezkedő bankok átlagjövedelmétől nem tér el 10 százaléknál nagyobb mértékben a jegybanki átlagbér. A Fidesz mindenesetre kezdeményezte, hogy az Ország- gyűlés költségvetési bizottsága hallgassa meg Simor András jegybankelnököt a jelentés megállapításaival kapcsolatban. Simor mandátuma március elején jár le, és biztosra vehető a leváltása. ■ VG Tízszer több a szegény a munkanélküliek között Hoffmann: nem futamodtam meg SZEMÉLYCSERÉK Ellentmondásos hírek keringenek L. Simon Lászlóról Brit vágóhídról is származik lóhús? Hoffmann Rózsa nem érzi megfu- tamodásnak, hogy a kormányzat kettéválasztja az oktatás területét, és ő köznevelésért felelős államtitkárként folytatja munkáját - erről a TV2 Mokka című műsorában beszélt a politikus. Úgy látja, megfütamodás az lett volna, ha odadobta volna „koncul” a felső- oktatást egy hozzá nem értőnek. Szoros lesz az együttműködésük Klinghammer Istvánnal, aki a felsőoktatásért felelős államtitkár lesz, és akit ő javasolt a posztra - erősítette meg. Azt mondta, nem száll ki a felsőoktatásból, hiszen sok kérdés összefügg a köz- és a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy fizikailag sem nagyon tudott az elmúlt L. Simon László cáfolja, hogy távoznia kellene posztj; ról hónapokban a felsőoktatás ügyeivel foglalkozni. A demonstrációikkal összefüggésben kiemelte: „közismertté vált”, hogy a hallgatók felkészítése mögött olyan politikai és pénzügyi csoportok állnak, amelyeknek érdekük, hogy ez a kormány megbukjon. Közben továbbra is ellentmondó hírek láttak napvüágot az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy másik államtitkárával, a kultúráért felelős L. Simon Lászlóval kapcsolatban. Ő maga azt nyilatkozta a hvg.hu szerint, nem tud arról, hogy le akarnák váltani. A Népszabadság ugyanakkor arról írt, kiszemelt utóda, Halász János már igent mondott a felkérésre, ■ VG ÉLELMISZERBOTRÁNY A lÓhÚSSal kevert marhahúsételek botránya miatt szerdán Brüsszelben tanácskoznak az érintett országok miniszterei, hogy megvitassák a szükséges intézkedéseket. Az ír elnökség kezdeményezte a botrányban érintett országok rendkívüli találkozóját, amelyre Magyarország - miután nem érintett - nem kapott meghívót - tudtuk meg a Vidékfejlesztési Minisztériumtól. Jelenlegi információink szerint ugyanis hazánkba nem érkezett a néhány nyugat-európai államban talált, lóhúst tartalmazó fagyasztott készítményből. A február 25-26-án ülésező agrártanácskozás egyik témája a lóhúst tartalmazó fagyasztott készítmények ügye lesz, amelyen Magyarország is képviselteti magát - tette hozzá lapunk érdeklődésére a tárca. Az előzetes vizsgálatok szerint Európa 16 országát érintő botrány miatt nagy-britanniai vágóhidakat zárattak be az élelmiszer-biztonsági hatóságok. A hatóságok adatai szerint egy angliai cég vágott lovakat adott el a walesi üzemnek, amely az általa feldolgozott lóhúst kebab- és hamburgerféleségekben használatos marhahúsként adta tovább brit áruházláncoknak. Mindeközben egyre újabb, marhahúsosként árult termékekben találnak nagy mennyiségű lóhúst és most már sertéshúst is Nagy- Britanniában. ■