Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-14 / 38. szám

közéletBBBHH A fél ország szegény lenne védőháló A szociális juttatások sokba kerülnek, mégsem hatékonyak HÍRSÁV Pénteken is nő a gázolaj ára EMELI BRUTTÓ 2 forinttal a gáz­olaj árát pénteken a Mól Nyrt., a 95-ös benzin nagykereske­delmi ára most sem változik - értesült az MTI piaci források­ból. Az emeléssel a gázolaj ára 433-434 forint lesz, a 95-ös benzin literenkénti átlagára 432-433 marad. Szerdán brut­tó 4 forinttal emelte a gázolaj árát a Mól. ■ MTI Fekete György kitölti mandátumát fekete györgy mandátuma jövő novemberben jár le a Magyar Művészeti Akadé­mia élén, az elnök a Heti Válasznak adott interjúban elmondta: annál tovább nem akar az MMA elnöke lenni, addig viszont mindenkép­pen marad. Arról, hogy a Műcsarnok tulajdonjogát az MMA kapná meg, Fekete úgy fogalmazott: „Az értel­miség jó része először nyi­latkozik, aztán kérdez - ha egyáltalán.” ■ MTI A TEK mégis venne autókat A TERRORELHÁRÍTÁSI Központ (TEK) eszközbeszerzési kérel­mének ismételt megvizsgá­lására kérte fel Hajdú János a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt - közölte a szerve­zet, miután Lázár János jelezte: nem járul hozzá a TEK autóbe­szerzéséhez, és felülvizsgálja a további tételek beszerzését. A TEK főigazgatója személye­sen egyeztetett Lázár Jánossal, kifejtve, hogy a TEK létszáma több mint 200 fővel bővült, a meglévő kilenc bevetési egy­ség mellé öt új, vidéki műveleti osztály csatlakozott. ■ MTI Hajdú János Szociális védőháló híján a la­kosság fele szegény lenne - derül ki a KSH elemzéséből. A Ferge Zsuzsa vezette Gye­rekesély Egyesület jelentése azt állítja, hogy a deklarált célok ellenére a szegénység csökkentésére irányuló kor­mányzati intézkedések gyors sikerre törekednek, ezért nem hatékonyak. Haiman Éva Szinte kizárólag a kiterjedt szo­ciális védőhálónak köszönhe­tő, hogy Magyarországon a la­kosság fele nem él szegénység­ben - állapítja meg a hazai szo­ciális védelemről készült elemzé­sében a Központi Statisztikai Hi­vatal. Mindezekkel együtt is fel­mérések szerint mintegy más­fél millió ember él mélyszegény­ségben, vagyis tartósan a létmi­nimum szintje alatt úgy, hogy iskolázottsága, családi és egyéb körülményei miatt szinte esélye sincs önerőből e helyzetből ki­tömi. A gyerekek 22 százaléka nő fel kilátástalan helyzetben, és a gyermekes háztartásokban a szegénységi arány 2,5-szer ma­gasabb, mint a gyermektelenek­ben. Jelenleg a magyar háztartá­sok 75 százaléka nem képes ha­vonta megspórolni annyi pénzt, amiből váratlan kiadásait fedez­ni tudná. Ha nem lennének szociális juttatások, de még nyugdíj sem, a szegénység a transzferek fi­gyelembevételével számítottnak több mint a négyszerese lenne. A legjelentősebb mértékben a kizárólag nyugdíjból élők hely­zete súlyosbodna, szegénységi arányuk több mint húszszorosá­ra növekedne, tízből kilenc idős A szegénységi kockázatot leginkább a munkaerő-piaci kirekesztődés növeli. Míg 2010-ben a foglalkoztatot­tak 5,3 százaléka nélkülö­zött, a munkanélküliek csaknem feh a szegénységi küszöb alati élt. Az olyan foglalkoztati isi programok, amilyet a ko 'ábbi évekhez hasonlóan i lén is meghirde­ember nélkülözne. Társadalmi juttatások nélkül a gyermekek közül több mint 2,5-szer, a 18-64 évesek körében pedig több mint 3,5-szer több lenne a szegény. De a nyugdíjakon kívüli transzferek is 56,7 százalékkal csökkentik a szegénységet - hívja fal a/figyel- roet a kutatás. A szociális védőháló fenntar­tása azonban jelentős összegeket emészt fel. Balog Zoltán embe­ri erőforrás miniszter tavaly a szegénység elleni küzdelem világnapján azt mondta: évente összesen több mint 1200 milli­árd forint támogatást kapnak a szegény sorban élők a befolyt tett a Nemzetgazdasági Mi­nisztérium, emiatt is külö­nös jelentőségűek. AzNGM azt várja, hogy a 10 milliárd forintos keretösszegből, amelyre április 5-ig lehet pá­lyázni, 700-800 vállalko­zásnál 5200 új munkahely jöhet létre, és további 10 ezer munkahelyet őrizhet­nek meg 2013-ban. adókból. A KSH szakértői kieme­lik: a kiterjedt jóléti ellátások ma­gasan tartják az államháztartási kiadásokat, ami bevételi kény­szert eredményez, így csak ma­gas adó- és járulékfizetés árán lehet a rendszer működtetni. A magyan szociális rendszer­nek azonban nem csak ez a problémája, amint arra a Ferge Zsuzsa nevével fémjelzett Gye­rekesély Egyesület jelentése rá­mutat. A 2006 és 2011 között az MTA keretében működött Gyer­mekszegénység Elleni Program- iroda munkatársaiból létrejött egyesület tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a kormány deklarációi ellenére a szegény­ség felszámolását célzó kezde­ményezések leginkább a gyors sikerre törekednek, strukturá­lis változásokat nem indukál­nak, ezért nem hatékonyak. A gyerekszegénység az eddig is rossz vagy bizonytalan helyze­tű családok körében mélyült, a családi pótlék és a gyes összege 2008 óta változatlan, 2012-ig re­álértékük egyötödét elveszítet­ték, az ellátások színvonala fo­lyamatosan csökken, és szűkült a segélyezettek köre is. Durvul a szócsata a jegybank és a számvevőszék között Ász A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes - Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint erre a megállapításra jutott az ÁSZ a jegybank 2011-es működését vizsgálva. Az erről szóló jelentésben az áll: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatko­zó jogszabályi előírásoknak, a bank iratkezelési szoftvere ugyanis nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal. Ugyan­akkor a nemzetközi szerveze­tektől lehívott hitelekkel kap­csolatban az MNB a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül és a hitelintézeti törvény elő­írásait megsértve üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek a hét legnagyobb kereskedelmi bankról - áll a jelentésben. A jegybank nem várt sokat a válasszal: az intézmény köz­leményben utasította vissza az ÁSZ megállapításait. Mint fogalmaztak: az ÁSZ jelentése számos tényekkel nem alátá­masztott, valótlan állítást tartal­maz. Leszögezték: a jegybank a hitelfelvétellel összefüggő, IMF- nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét, az iratkezelési rendszer pedig megfelelt a jogszabályokban előírt tartalmi előírásoknak. Az ÁSZ azt is kifogásolta, hogy a jegybanki dolgozók átlagjövedelme meghaladja a kereskedelemi bankok alkal- mazottaiét. Erre az MNB úgy reagált, hogy nem az átlagot, hanem a jövedelmek sorrendjé­ben középen elhelyezkedő ban­kok átlagjövedelmétől nem tér el 10 százaléknál nagyobb mér­tékben a jegybanki átlagbér. A Fidesz mindenesetre kez­deményezte, hogy az Ország- gyűlés költségvetési bizottsága hallgassa meg Simor András jegybankelnököt a jelentés megállapításaival kapcsolatban. Simor mandátuma március elején jár le, és biztosra vehető a leváltása. ■ VG Tízszer több a szegény a munkanélküliek között Hoffmann: nem futamodtam meg SZEMÉLYCSERÉK Ellentmondásos hírek keringenek L. Simon Lászlóról Brit vágóhídról is származik lóhús? Hoffmann Rózsa nem érzi megfu- tamodásnak, hogy a kormányzat kettéválasztja az oktatás terüle­tét, és ő köznevelésért felelős ál­lamtitkárként folytatja munkáját - erről a TV2 Mokka című műso­rában beszélt a politikus. Úgy lát­ja, megfütamodás az lett volna, ha odadobta volna „koncul” a felső- oktatást egy hozzá nem értőnek. Szoros lesz az együttműködésük Klinghammer Istvánnal, aki a felsőoktatásért felelős államtitkár lesz, és akit ő javasolt a posztra - erősítette meg. Azt mondta, nem száll ki a felsőoktatásból, hiszen sok kérdés összefügg a köz- és a felsőoktatásban. Kitért arra is, hogy fizikailag sem nagyon tudott az elmúlt L. Simon László cáfolja, hogy távoznia kellene posztj; ról hónapokban a felsőoktatás ügye­ivel foglalkozni. A demonstráció­ikkal összefüggésben kiemelte: „közismertté vált”, hogy a hallga­tók felkészítése mögött olyan po­litikai és pénzügyi csoportok áll­nak, amelyeknek érdekük, hogy ez a kormány megbukjon. Közben továbbra is ellentmon­dó hírek láttak napvüágot az Emberi Erőforrások Minisztériu­ma egy másik államtitkárával, a kultúráért felelős L. Simon Lász­lóval kapcsolatban. Ő maga azt nyilatkozta a hvg.hu szerint, nem tud arról, hogy le akarnák válta­ni. A Népszabadság ugyanakkor arról írt, kiszemelt utóda, Halász János már igent mondott a felké­résre, ■ VG ÉLELMISZERBOTRÁNY A lÓhÚSSal kevert marhahúsételek botránya miatt szerdán Brüsszelben ta­nácskoznak az érintett országok miniszterei, hogy megvitassák a szükséges intézkedéseket. Az ír elnökség kezdeményezte a bot­rányban érintett országok rend­kívüli találkozóját, amelyre Ma­gyarország - miután nem érintett - nem kapott meghívót - tudtuk meg a Vidékfejlesztési Miniszté­riumtól. Jelenlegi információink szerint ugyanis hazánkba nem érkezett a néhány nyugat-euró­pai államban talált, lóhúst tar­talmazó fagyasztott készítmény­ből. A február 25-26-án ülésező agrártanácskozás egyik témája a lóhúst tartalmazó fagyasztott készítmények ügye lesz, amelyen Magyarország is képviselteti ma­gát - tette hozzá lapunk érdeklő­désére a tárca. Az előzetes vizsgálatok szerint Európa 16 országát érintő botrány miatt nagy-britanniai vágóhidakat zárattak be az élelmiszer-bizton­sági hatóságok. A hatóságok ada­tai szerint egy angliai cég vágott lovakat adott el a walesi üzemnek, amely az általa feldolgozott lóhúst kebab- és hamburgerféleségekben használatos marhahúsként adta tovább brit áruházláncoknak. Mindeközben egyre újabb, mar­hahúsosként árult termékekben találnak nagy mennyiségű lóhúst és most már sertéshúst is Nagy- Britanniában. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom