Somogyi Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-14 / 38. szám

HÍRSÁV Le nem szállt herék: könnyebben jön a rák azoknál a fiúknál, akik he­réi a születés után nem száll­tak le a herezacskóba, csak­nem háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki később hererák. Több mint 2 millió férfi bevonásával 1980 és 2007 között készült az a 12 korábbi tanulmány, amelynek adatait a Glasgow-i Egyetem munkatársai ele­mezték tanulmányukban. Börtönbüntetésre ítélt francia orvosok másfél Év börtönre ítéltek két orvost és sugárfizikus kollégájukat Franciaország­ban, az eddigi legsúlyosabb sugárkezelési túladagolás miatt indított büntetőjogi eljárásban. A besugárzó­készülékek hibás beállítása miatt 2001-06 között az egyik kórházban közel 450 prosztatarákos betegnél túl­adagolták a sugárkezelést. A 2012 őszén közzétett jelentés szerint a betegek közül 12 haltak meg a túladagolt su­gárkezelés miatt. Egészségesebb a szíve, ha nem eszik húst a vegaknak 32 százalékkal kisebb az esélyük, hogy szívbetegség miatt kórházba kerüljenek. Ezt mutatta ki egy kutatás több mint 44 ezer brit felnőtt megfigyelése alapján. A vegák vérnyomása alacsonyabb volt, csakúgy, mint a „rossz” koleszterinjük szintje, és körükben maga­sabb volt az egészséges test- tömegűek aránya is. Az ember vegyes táplálkozásé, ezért hús is jöhet a zöldség mellé Jó alvással a kínzó fájdalom ellen gyógymód Sokat segít a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat is a lábadozásban A különféle fájdalmakkal nem könnyű megbirkózni. Újabb kutatások szerint a megfelelő és kielégítő alvás­mennyiségnek is van jelen­tősége a fájdalomérzet csök­kentésében. AS-összeállítás Egy új tanulmány szerint a ki­elégítő mennyiségű alvásnak jelentős szerepe van a külön­böző krónikus fájdalmak keze­lésében és bizonyos sebészeti eljárások előkészítésében. HA TÖBBET ALSZIK, KEVÉSBÉ fáj A tudósok 18 egészséges, fájdalommentes önkéntest von­tak be a kísérletbe. Véletlen­szerűen két csoportra osztották őket négy éjszakára, és amíg az egyik csoport a megszokott időtartamban pihent, a másik csoportnak 10 órát kellett ágy­ban töltenie, vagyis több lehe­tőséget kaptak az alvásra. Ké­sőbb a nappali álmosságukat egy úgynevezett alvási látencia teszttel mérték, míg a fájdalom­érzékenységüket sugárzó hőin­gerrel vizsgálták. Az eredményekből kiderült, hogy a meghosszabbított al­vási csoport 1,8 órával töb­bet aludt, mint a másik. Ezzel párhuzamosan nőtt a nappali éberségük, amely pedig össze­függésbe hozható az alacso­nyabb fájdalomérzékenység­gel. Ennél a csoportnál 25 szá­zalékkal nőtt az az idő, amíg a résztvevők ki tudták tenni az ujjúkat a sugárzó hőnek. A kutatók szerint az összefüggés a vizsgálatba bevont önként jelentkező pácienseket két cso­portba osztották. Az egyik cso­porttal beteg-központú orvos foglalkozott, aki a panaszaik­hoz kapcsolódva kérdezgette őket a munkájukról, a családi életükről, a megélt lelki és szo­ciális hatásokról. A másik csoportnak kizárólag fordítva is igaz: a megnöveke­dett fájdalomérzékenység akár a nem kielégítő mennyiségű és minőségű alvás következ­ményeiig lehet. > t ynagoi* JAVÍTJA AZ ALVÁST IS- „Nagy valószínűséggel az alvás és a fájdalomérzet kapcsolata mindkét irányban működik. Tehát megfelelő fájdalomcsil­lapítással akár az alvás mi­nősége is javítható” - hang­súlyozza dr. Pál Mónika reumatológus szakorvos. A taping módszernél használt kinesiotape szalag elasztikus betegségéhez kapcsolódó kérdé­sekre kellett válaszolnia, pél­dául milyen betegségei voltak, milyen gyógyszert szed. A kér­dőívekből kiderült, az első cso­port tagjai erősebben kezdtek bízni az orvosukban. a jelenség mögött álló neuro- biológiai folyamatokat MRI-fel- vételekkel is bizonyították. tulajdonságai lehetővé teszi az izomműködés normali­zálását, az ödémák egyidejű csökkentését, az inak és a sza­lagok támogatását. Ezen kívül legjellemzőbb tulajdonsága, hogy hatékonyan' csökkenti a fájdalmat. A betegek nagy ré­sze már 1-2 kezelés után is je­lentős fájdalomcsökkenésről, vagy akár a teljes fájdalom­mentességről számol be, mi­közben a kiváltó ok maga is gyógyul. A kezelés óriási elő­nye, hogy nem igényel gyógy­szeres támogatást, kivételesen Átlagos alvásigény életkoronként Újszülött 0-2 hónap között 12-18 óra Csecsemő 3-11 hónap között 14-15 óra Kisgyermek 1-3 év között 12-14 óra Óvodás 3-5 év között 11-13 óra Kisiskolás 6-10 év között 10-11 óra Tinédzser 10-17 év között 8,5-9,25 óra Felnőtt 18-65 év között 7-9 óra FORRÁS: NEMZETI ALVÁS ALAPÍTVÁNY hatékony alternatívája lehet a konzervatív gyógymódoknak és kockázatmentes, ugyanúgy ahogy az orvosi empátia is.- el óbba’Kiváltó okot ,<Az or­topéd orvoshoz sokszor már kifejezett ’ fájdalommal for­dulnak a betegek, akik gyors javulásban reménykednek. Elsősorban természetesen a kiváltó okot kell feltérképez­ni, és utána következhet a hatékony és a problémának legmegfelelőbb fájdalomcsilla­pítás. Az egyik legeredménye­sebb módszer háti- és nyaki feszültség, gerinc eredetű fáj­dalmak, térd-, csípő-, könyök­fájdalmak, vállba-, karba su­gárzó fájdalmak, meszes váll, sportsérülés esetén, sarki és talpi eredetű panaszokra, sőt szédülésre, fejfájásra, fülzú­gásra is a lökéshullám terápia- ismerteti dr. Dobos Márta, holisztikus szemléletű (a te­rápia során az egész személyi­ségre figyelő - szerk.) ortopéd orvos. - Sokszor tapasztaljuk, hogy pusztán a gyógyító szán­A szúrás sem úgy fáj A bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat olyan agyi válaszokat indíbel, amelyek Csökkéntibm fájdalmat. A tudósok azt is ki- mutátták, hogy a valóban á'pá­ciensekre figyelő orvosok bete­gei jobb egészségi állapotban fejezik be a kezeléseket. A kuta­tás során a betegek egy injekci­ót imitáló enyhe elektrosokkot kaptak, miközben a kezelőorvo­suk fényképét nézték. Eközben az agyi a fájdalomérzékelő köz­pont aktivitását monitorozták. A bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat szereplőinél a betege­ket annyira megnyugtatta orvo­suk látványa, hogy jóval alacso­nyabb mértékben reagáltak a fájdalomra. dékú jelenlét is javulást ered­ményez a betegnél. A tudat, hogy jó kezekben van, és a bizalom - amit természetesen ki kell érdemelni - felerősíti a kezelések hatékonyságát.” Az MRI is bizonyítja a megváltozott agyműködést Fejsérülés vagy fertőzés okozhatja epilepszia Kétszer gyakoribb a fejletlenebb országokban - Negyvenféle fajtája van Minél intelligensebb vagy, annál boldogabb leszel? Az epilepszia gyakoribb elő­fordulásának hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a fejsérülések vagy egyes fertőzések. A fejletlenebb or­szágokban az epilepsziás pá­ciensek több mint 60 százalé­ka sajnos nem kap megfelelő kezelést. Ezért sokan sürgetik, hogy az epilepsziát tekintsék globális egészségügyi problé­mának, kapjon elsőbbséget a betegek ellátásának kérdése. Az epilepszia olyan álla­pot, amelynél az agy normális elektromos aktivitásában za­varok keletkeznek, ami visz-- szatérő rohamokat, görcsöket okoz, vagy megváltozott tuda­tállapotú rövid epizódokat. Az epilepsziának mintegy negy­ven különböző típusa van, ki­alakulhat baleset vagy agy­sérülés után, de nem mentális betegség. Az összes epilepsziás eset 85 százaléka a világ alacsony és közepes jövedelmű országait terheli. Charles Newton kuta­tásvezető, az Oxfordi Egyetem professzora dolgozatában rá­mutatott arra, hogy a fejlődő or­szágokban az epilepszia miatti halálozási arány jóval maga­sabb, mint a világ fejlett orszá­gaiban, amit vélhetően az érin­tett emberek hibás kezelése okoz. Nincsenek megfelelő be­rendezések a diagnózisra, a ke­zelésre, az epilepszia folyama­Mérlk az agy elektromos aktivitását tos követése pedig szinte nem létezik a szegény országokban. Bár a gyógyszerek elvileg ren­delkezésre állnak ezekben az országokban is, problémát okoz elosztásuk, különösen a váro­soktól távoli területekre nehéz eljuttatni őket. ■ A felvilágosítás is segít a szakemberek szerint olcsó módszerekkel, akár a tradicio­nális, helyi gyógyítók bevonásá­val növelni lehetne az epilepszi­ával kapcsolatos felvilágosítást a családokon belül, és csökken­teni az érintettek stigmatizáltsá- gát, megkülönböztetettségét. brit kutatók szerint boldogta­lanabbak az alacsonyabb IQ-jú (intelligenciahányados) embe­rek. Több ezer embert vizsgál­tak meg. A tanulmány szerzői kimutatták, hogy az alacsonyabb in­telligencia gyak­ran jár együtt ki­sebb keresettel és gyengébb mentális egészséggel. Ezek ugyancsak hozzájárulnak a boldogtalan­sághoz. A felmérésbe bevont embereknek mérték szóbeli IQ-jukat, és olyan kérdésekre is kértek tőlük választ, hogy „mindent összevetve: hogyan érezte magát a napokban?” A legtöbb „nagyon boldogan” vá­laszt a 120-129 közötti IQ-jú emberek adták. E csoporton belül a válaszolók 43 százalé­ka érzett így. A legkevésbé elé­gedettek a 70-79 közötti IQ-jú emberek voltak. Közülük 12 száza­lék adta a „nem túl boldogan” választ. A brit kutatók szerint bizonyítha­tó, ha a rossz szociális hátterű gyerekek megfelelő támoga­tást kapnak, akkor nemcsak az IQ-juk lesz felnőttként ma­gasabb, hanem az jóllétükre is hatással van és életlehetősé­geik is szélesednek. Csak nem lenne szabad spórolni a nekik szánt fejlesztő programokkal.* ■ A segítő progra­mok sokat javít­hatnak a felnőtt­kori esélyeken i 4 ttit lí^m/íATI Bil jJjj X1V1UJLP CSALÁD & NEVELÉS * AUTÓ & MOTOR • LAKÁSKULTÚRA / UTAZÁS » EGÉSZSÉG « MINDMEGETTE » INTERJÚ, RIPORT

Next

/
Oldalképek
Tartalom