Somogyi Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-19 / 296. szám

2012. DECEMBER 19., SZERDA MOZAIK 9 MA NAPKELTE 7.26 - NYUGTA 15.55 HOLDKELTE 11.00 - NYUGTA 23.33 VIOLA napja viola. Regi magyar noi nev, a latin viola, azaz ibolya szo- bol. Vedoszentje: Szent Viola, del-tiroli lany, akit gyermek- koraban vegeztek ki Krisz- tusert. Viraga: a lila afrikai ibolya. Az okorban Athen- ban olyan sok viragzott belo- le, hogy a violak varosanak is neveztek. Ma mar a viola nem az ibolyat, hanem egy piros vagy feher viragu fel- cserjet jelol. EGYEB NEVNAPOK: BonifaC, Nemere, Orban, Oros, Pela­gia, Urban. Egyhazi unnepek A katolikus naptarban Szent Anasztaz, Szent Viola emle- kezete. A reformatus naptar­ban Viola, Violetta napja. Az evangelikus naptarban Viola napja. A zsido naptarban Te- vet honap 6. napja. napi igek. Katolikus: Bir 13,2- 7.24-25a;Zs 70; Lk 1,5-25. Re­formatus: Lk 18,28-34. IKir 16,15-34. Evangelikus: 2Kor 1,18-22. Lk 1,26-38. POENPERCEK A kisgyerek talalkozik egy kalozzal:- Bacsi, neked miert van fa- darab a labad helyen?- Azert, mert egy capa leha- rapta a labamat.- Es a kezed helyen miert van kampo?- Mert azt meg egy csataban elvitte egy agyugolyo.- Es miert van az egyik sze- med bekotve?- Egyszer belerepiilt egy muslinca, es meg nem szok- tam meg a kampot... ■ Fiatal no' til a vonaton a gye- rekevel az oleben. Szemben ul vele egy ficko, aki hosszan bamul, majd megszolitja:- Holgyem! Maga olyan gyo- nyoru! Hogy lehet ilyen ron- da gyereke? A no erre zokogni kezd, mire a ficko eltunik. Kis ido mul- va egy kozepkoru ur til le a novel szemben. 0 sem allja meg, megszolitja:- Holgyem, miert sir ennyire?- Az elobb nagyon megban- tottak!- 0, ne sirjon! Kiengeszte- lesiil hozok maganak egy uditot, a majomnak meg egy banant! ■ Egy ferfi meghokkenve latja a tengeri uton, hogy kabin- tarsa noi haloinget vesz fel az ejszakara.- Te meg transzvesztita lettel?- Dehogyis! Csak tudod, ha siillyed a hajo, elobb a noket es a gyerekeket mentik ki... A LEGUTOBBI SUDOKU MEGFEJTESE Az eld, vagy a mu az igazi? karacsonyfa Szempontok a fenyoillattol a kornyezettudatossagig Az izlesen tul meg rengeteg szempont alapjan valaszthatunk az elo fa es a latvanyban egyenerteku mufenyo kozt A falecek es a femszalak utan a muanyag kora jott el Az erzelmek legalabb annyi- ra szamitanak a karacsonyfa kivalasztasanal, mint az esz- szeruen merlegelheto kerde- sek - osszeallitasunkban az utobbiakbol valogatunk. Nogradi Laszlo Ha a gazdasagossagot nezziik, egy realisztikus mufenyo ma- gasabb egyszeri koltseget je- lent, mint az elo' fa, ami viszont csak egy iinnepre szol. (A fold- labdas, ki-be telepitheto valto- zat hosszabb tavu alkalmazha- tosaga is kerdeses, ez par evre lehet jo koztes megoldas.) Csakhogy a mufenyo sem tart orokke: idovel elkoszolodik es az ezernyi apro tulevel taka- ritgatasa lenullazhatja a sporo- las miatt erzett ordmiinket. Azt se felejtsiik el, hogy szezonon ki'viil tarolni is kell valahol (ha- csak nem akarjuk allandosi- tani a karacsonyi hangulatot). A fenyoillat (ami nem minden fajtara jellemzo egyforman) az elo megoldas mellett szol, amit leginkabb az elszorodo tuleve- lek es a bonyolultabb felallitas macerajaval szemben tehetiink merlegre. A „ne aldozzanak fel elo fa- kat” jelszava is divatos erv a mufenyok mellett, bar a kara- csonyfak ma mar a legritkabb esetben szarmaznak az erdok- bol - erre szakosodott kerte- szetek termelik oket, az iiltet- venyek evekig hozzajarulnak a zoldfeliilethez. Ezzel szem­ben a mufenyo leginkabb kinai importcikk (aki hazai gyartot ismer, jol becsiilje meg), ugy- hogy ha a hazai gazdasagot es a munkahelyeket tamogatnank, a karacsonyfara is tekinthe- tiink egyszeruen zoldsegkent. A megfontolandok (latszo- lag vegtelen) listajara az ujra- hasznositas is felkivankozik: az elo fakat idovel kidobjuk, es megfeleloen kezelve tiizelokent vagy ledaralva a kerteszetek- ben meg jo szolgalatot tehetnek - a leginkabb PVC-bo'l alio mu­fenyok viszont csak a szelektiv hulladekba juttatva nem szapo- ritjak a szemethegyeket. A KARACSONYFA-ALLITAS hagyo- manya Magyarorszagon a 19. szazadban honosodott meg ne- met minta utan. Az ilnnepi szo- kas eredeteta kulturakutatok egeszen a teli napfordulot orok- zoldekkel vagy fagydngycso- korral koszonto dkori ritusokig vezetik vissza. A potmegoldasok valosztnuleg meg is eloztek az igazi kara- csonyfdkat: nemetfoldon desz- kakbol alio kardcsonyi piramist mar a 16. szazadban is alUtot- tak, ezt dlszitettdk fel gyertydk- kal es a termdszetet jelzo fenyo- agakkal. AZ ELSO FAKRA HASONUTO mo­dellek az 1800-as evek vegen jelentek meg, a Jombot” itt drotvazra erosltett, festett tollak alkottdk. Kesdbb a WC-kefek- hez hasznalt dllati sortek (per- sze szinten zoldre festve) imital- tak a tuleveleket, de kesziiltek (az dramiites jelentos kockaza- tat kepviselo) aluminium kara- csonyfak is. Az elmiilt evszazad- ban a muanyagok terhoditasd- val jott el az egyre elethubb mu­fenyok kora. A zold ugyanakkor mdr nem is kotelezo: szinte a teljes szinspektrumban keszill- nek mdr mesterseges fak. Alig ket hetig viselhette a vilag legidosebbje cimet Egy eletre eleg sajtot raboltak Olaszorszagban Mindossze ket hetig viselte a vilag legidosebb embere cimet az amerikai Dina Manfredini, aki hetfo'n, 115 evesen hunyt el az iowai Des Moines varosa- ban, egy idosotthonban - irja az MTI. Hozzatartozoi a munkaval es a mertekletesseggel magya- raztak az olasz szarmazasu asz- szony hosszu eletenek titkat. Az egykor haztartasbeli Di­na Manfredini elete alkonyan lett takaritono, es 90 eves ko- raig dolgozott. A Guinness-re- kordok szerkesztosege ket hete nyilvanitotta a vilag legidosebb embereve, azutan, hogy 116 evesen Atlantaban elhunyt az addigi rekorder, Bessie Cooper. Manfredini elhunytaval a vilag legidosebb embere dm a japan Kimura Dzsirumonra szall, aki 1897. aprilis 19-en sziiletett. A Kiotoban elo Ki­mura mindossze 15 nappal volt fiatalabb a Des Moines-i mat- ronanal. A japan matuzsalem dokumentaltan a vilag maso- dik leghosszabb kort megert ferfiembere. ■ Ket kamionnyi sajtot loptak el a Roma kozeli Aprilia egyik sajt- termelo iizemebdl. A juhtejbol keszitett pecorino sajt 500 ezer eurot (mintegy 144 millio forin- tot) er a piacon - irja romai la- pok alapjan az MTI. Tizenot, feketebe dltdzott, maszkos fegyveres rohamoz- ta meg az 1938 ota kizarolag juhsajtot gyarto Brunelli ceget. A dolgozokat megkotoztek es negyszaz mazsa arut vittek el. A hatosagok szerint profi bunozok hajtottak vegre a sajt­lopasi akcidt, valoszinuleg meg- rendelesre. Kivalo minosegu kemeny sajtrol van szo, amit a ceg kiilfoldon tervezett erteke- siteni. Az ertekes sajtok egyre nep- szerubbek a bunozok koreben is: szeptemberben Lecce egyik tizemebol tulajdonitottak el egy tobb kamionnyi szallitmanyt. Az olasz boltokban a fizetni nem akaro vasarlok is a legtob- bet a parmezan sajtbol lopnak, mivel draga es szinte minden- nap hasznaljak. ■ SKANDINAV REJTVENY HOROSZKOP nyilas (Xi. 23—xii. 21.). Ma na- gyon nehezere esik a munka. Csak az tartja onben a lelket, hogy estere valamilyen tar- sasagi esemenyre hivtak. Jol teszi, ha elmegy, mert egy ott kotott uj ismeretseg reven ta- nulhat valamit. BAK (XII. 22-1.20.). Ne akarjon mindenki felett iteletet mon- dani. Ktilonosen akkor, ha nem is ismeri a teljes igazsa- got. Ki ismerhetne mas, mint az illeto maga? Gondoljon a betlehemi szelid bolcsre: „Ne l'telj, hogy ne iteltess!” vizdNTO (i. 2i-ii. 20.). Ha on egyediilallo, es ma megpil- lantja almai nojet, ferfijat, le- gyen ovatos! A kiilcsin nem minden, a belbecs pedig akar nagyon is gyatra lehet. Kti- lonosen gyanus, ha az illeto mar sok partnert elkoptatott. HALAK (II. 21-111.20.). A kollegai ma elismeroen nyilatkoznak a munkajarol, es a felettesei figyelmet sem keriili el veg­re, hogy mit tett le az asztal- ra. Hamarosan a jutalmat is elnyerheti: ev vegen, vagy jovore biztosan kitiintetik, kiemelik ont. kos (in. 21—iv. 20.). Ugy el, mint a halak a vizben: a munkaja- val is elegedett, az otthona is meleg, bekes feszek. Ha meg- is hianyerzete van, akkor ar- rol csakis sajat maga tehet. Udvaroljon kicsit az elete par- janak! Szivesen fogadna... bika (iv. 21—v. 20.). A reggelet egy szomoru hir teheti borus- sa. A nap sem siit ugy, mint nyaron, ugy erzi hat, hogy minden oka megvan a busla- kodasra. Kerje meg a kedve- set, hogy vigye el valahova ma este egy kis bufelejtesre. ikrek (V. 21—Vl. 21.). Ma szipor- kazo kedveben van, es vicce- lodesevel minden kollegajat meg tudja nevettetni. Szep is, hogy onmagara vallalja a kedvcsinalo szerepet, de ezt ne dorgolje a fonoke orra ala. Talan tulsagosan mogorva ma ahhoz, hogy ezt ertekelje. rak (Vi. 22—vii. 22.). Ma sok a teendoje, meg jo, hogy fris- sen, kipihenten ebred. A ren­geteg kotelesseg mellett van valami, vagy inkabb valaki, akire szinten kell gondolnia. Talan egy kisebb iinnepseget is meg kell szerveznie ma. OROSZLAN (VII. 23—VIII. 23.). Ra kell dobbennie, hogy valami- ben tulzott almokat kergetett. A felebredes egyreszt keseru, masreszt rengeteg energiajat felszabaditja azzal, hogy be- latja, hiabavaloan pazarolta eddig. Uj iranyt vehet az elete. szOz (viii. 24—ix. 23.). A fonokei elott megint bebizonyithatja, hogy on a legjobb munkaero, akire mindig szamithatnak, aki a legkenyesebb es leg- nagyobb precizitast igenylo kerdeseket is nagyszeruen megoldja. Kicsit lubickoljon a dicseretiikben! MERLEG (IX. 24—x. 23.). Ma reg- gel olyan hirrel koszontik, ami nem lesz igazan az mye- re. Ne keseredjen azonban el, mert lehet, hogy szokas sze­rint sotetebbre festik a hely- zetet, mint amilyen az valo- jaban. Kiilonosen, ha a medi- abol jon az info. SKORPIO (X. 24—XI. 22.). Meg- lepo otlete megvalositasara egyelore nem talal hiveket. Ne keseredjen el, es foleg ne ad- ja fel tul koran: az ido onnek dolgozik. Addig is tegye a na­pi rutint, de titokban munkal- kodjon a sajat celjain, almain.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom