Somogyi Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-27 / 277. szám

KOZELEl­HÍRSÁV Nem változik az üzemanyagok ára a héten nem változtat az üzemanyagok nagykeres­kedelmi árán a Mól Nyrt.- értesült az MTI. A Mól egy hete bruttó 2 forinttal emelte a 95-ös benzin literenkén­ti nagykereskedelmi árát, a gázolajé nem változott. A héten a 95-ös benzin lite­renkénti átlagára 407-408 forint, a gázolajé pedig 424-425 forint marad. Schiffer András újra a frakcióvezető az lmp képviselőcsoportja Schiffer Andrást választot­ta vezetőjévé. Az ellenzéki pártnak azért kellett új frak­cióvezetőt választania, mert miután az LMP kongresszu­sa elutasította a csatlakozást az Együtt 2014-hez, Jávor Benedek - és háromból két helyettese, Szabó Tímea és Karácsony Gergely - lemon­dott. Röghöz kötés: állunk az eljárás elé Magyarország áll elébe an­nak az uniós, úgynevezett pilot eljárásnak, amelyet a felsőoktatásban végzettek szabad mozgásának korlá-ip*> tozása (ügyében indíthat az Európai Bizottság - mondta az emberi erőforrások mi­nisztere Brüsszelben. Balog Zoltán szerint a vita arról szól, hogy korlátozhatja-e egy tagállam a szabad moz­gás elvét, illetve elvárhatja-e hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finan­szírozza abban az országban dolgozzanak, amelyik a kép­zésük költségeit magára vál­lalta. Balog Zoltán: vállaljuk a kihívást Nem várható több gyermek demográfia A családpolitika stabilitása növelhetné a születésszámot & < •ö c A gyerekeseket az átlagnál jobban veszélyezteti a sze­génység, a családtámogatási rendszer gyakori módosítása miatt pedig nem tudni, va­lóban ösztönzőleg hatnak-e a (gyermekvállalásra - álla­pították meg hazai kutatók. Európán belül Magyarország a második legrosszabb ter- mékenységű ország. Haiman Éva Magyarország - a 2010-es nem­zetközi adatok szerint - Európa második legalacsonyabb ter- mékenységű országa. A teljes termékenységi arányszám Magyarországon 1,25, ezzel az EU-27 országa között a 26. he­lyen állunk. A legmagasabb ez a mutató Izlandon (2,2), míg a legalacsonyabb Lettországban (1,17). A fejlettebb országokban a 2,1-es arányszámot tekintik reprodukciós szintnek, ebben az esetben képes a népesség „újratermelni önmagát”. Az adatokból a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatár­sai, Kapitány Balázs és Spéder Zsolt arra a következtetésre jut­nak, hogy bár a termékenység­csökkenés elsődleges okaként a gazdasági világválságot szokás emlegetni, és az - elsősorban a munkanélküliség növekedé­se miatt - rövidtávon valóban visszafoghatja a gyermekválla­lási kedvet, az európai összkép ismeretében azonban ez nem elegendő magyarázat. Legújabb, Demográfiai port­ré 2012 című kiadványukban kifejtik: egyfelől tény, hogy a két, termékenységcsökke­néssel leginkább sújtott or­szágban, Lettországban és NEMZETKÖZI KUTATÁSOK Sze­rint a gazdasági fejlettség emelkedése nem ösztönzi au­tomatikusan a családokat a gyermekvállalásra, az egy főre jutó GDP-nek el kell ér­nie egy viszonylag magas vá­sárlóerő-szintet ahhoz, hogy a termékenységi mutató vele együtt emelkedjen. A nagyon Magyarországon igen nagy mértekben esett vissza a GDP, ugyanakkor a szintén erősen sújtott Litvániában vagy Íror­szágban stagnált, illetve még nőtt is a gyermekvállalási kedv, összeurópai szinten pedig, csu­pán minimális csökkenés fi- gyelhetőiimeg. íOOOför A csökkenő születésszám okai ennél összetettebbek, és tetszik vagy nem, a gyermek- vállalás sok tekintetben nagyon is anyagi kérdés. A statisztikák ugyanis egyértelműen azt mu­tatják, hogy a gyermekes csa­ládok jövedelme, még a család- támogatásokkal együtt is, jelen­tősen elmarad a gyermektelen alacsony keresetűek mellett a magas jövedelműek köré­ben nagyobb a gyermekvál­lalási hajlandóság. Magyar- országon jobbára azokon a területeken magasabb azél- veszületési arány, ahol az egy főre jutó bruttó hazai ter­mék országos átlag (1643 ezer forint) alatti. háztartások jövedelmétől. 2010- ben hazánkban átlagosan 36 százalékkal kevesebb éves jöve­delemből gazdálkodtak a gyer­mekesek, mint a gyermektele­nek. A háztartások jövedelmi szegénység kockázatát, az el­szegényedés veszélyét egyértel­műen növeli a gyermekvállalás - állapította meg Závecz Szilvia, az E-Conom című online tudo­mányos folyóiratban publikált tanulmányában. 2010-ben a gyermektelen háztartások sze­génységi kockázata átlag alatti, a gyermekeseké az átlagosnál nagyobb volt, ami azt jelenti, hogy a gyermekes háztartások 70 százalékát veszélyeztette a szegénység 2010-ben. A szerzők szerint többek között a gyermekneveléshez kapcsolódó anyagi támogatá­sok hosszú távú stabilitása az, ami pozitívan befolyásolná a termékenység alakulását. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint ugyanis a családtámo­gatási rendszerekben bekö­vetkezett pozitív változások a születésszámra is jótékonyan hatottak - igaz, a hatásuk nem volt tartós. Inkább a szegények vállalnak Urnazárásig lehet majd kampányolni a plakátokon parlament Módosítások tömkelegé a választási törvény zárószavazása előtt A pártok a kereskedelmi mé­diában és az internetes hírpor­tálokon is hirdethetnek majd a nyomtatott sajtóhoz hasonlóan a 2014-es választásokon - állt többek között abban a módosító indítványban amit Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője nyúj­tott be még vasárnap a válasz­tási törvény lapzártánk utáni zárószavazása előtt. A közmé­dia 48 órával a választások előtt már nem közölhetne politikai reklámokat, de újságokban, nyomtatott kiadványokban és plakátokon az urnazárásig le­het kampányolni. A jogszabály egyik legjelen­tősebb és legvitatottabb újdon­sága az lesz, hogy akik részt akarnak venni a választáso­kon, előzetesen regisztrálni kell magukat. Ezt először 2013. szeptember 1-től lehet kérni. A T. Ház döntött még az is­kolák állami kézbe vételének menetéről is, mely januártól történne meg. Az állam a teljes közoktatás irányítását átveszi, a 3000 főnél kisebb települé­seken vállalja az intézmények fenntartását is, az ennél na­gyobb helyeknek külön kell kérniük, hogy ebben is segít­se ki őket az állam. Az önkor­mányzati szociális és gyermek- védelmi intézmények is állami kézbe kerülnek. Döntöttek az állam­fő által visszaküldött Cséfalvay Zoltán lett az uniós forrásokkal kapcsolatos főtárgyaló Cséfalvay a főtárgyaló MAGYARORSZÁG ÉRDEKE, hogy az uniós forrásokat hatékonyan tudja felhasználni, és java ré­szét a gazdaságfejlesztésbe for­gassa 2014 és 2020 között - hangsúlyozta a nemzetgazdasá­gi tárca gazdaságstratégiai ál­lamtitkára. Cséfalvay Zoltánt tegnap bízta meg Matolcsy György miniszter az uniós fej­lesztési források felhasználásá­ról folyó tárgyalások vezetésé­vel. EŐ koordinálja az Európai Bizottsággal kötendő partnersé­gi megállapodás előkészítését, amely meghatározza az EU-for- rások felhasználásának priori­tásait, szerkezetét és kereteit. Bértárgyalások: minimális most az esély a megállapodásra béralku A munkaadók maxi­mum 2,6 százalékkal emelnék a minimálbért és a garantált bér­minimumot 2013-ban, a szak- szervezetek viszont legalább a várható infláció mértékével növelnék a béreket - derült ki a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumá­nak (VKF) hétfői ülése után. A munkaadói javaslat szerint ezzel a 93 ezer forintos mini­málbér 95418, a 108 ezer forin­tos szakmunkás bérminimum 110808 forintra nőne jövőre. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitká­ra elmondta: a munkaadók sze­rint közgazdaságilag továbbra sem indokolt a béremelés, de kismértékű elmozdulásról le­het szó. A VOSZ javasolni fogja, hogy a felek 2013 nyarán érté­keljék a helyzetet, így ha javul a helyzet, újabb béremelés jö­het. A szakszervezetek számá­ra ez nem elfogadható. „A megállapodás hiánya még nem jelent sztrájkot, ebből csak az következik, hogy a kormány kihirdetheti a jövő évre vonat­kozó kötelező bérelemeket” - mondta el lapunknak Pataky Péter. Az MSZOSZ elnöke hoz­zátette: „szeptember elején a megállapodás szándékával ül­tünk le tárgyalni, ám erre ma már minimális esélyt látok. Lehet azt mondani, hogy a 2,6 százalékos javaslat elmozdulást jelent a nullától” - fogalmazott az elnök. Pataky emlékeztetett: „korábban azt mondtuk, hogy emelés helyett akár az adórend­szeren keresztül is lehet juttat­ni a munkavállalóknak, ez az adójogszabályok elfogadásával ma már nem reális. A cafeteria rendszerének átszabása adha­tott volna még mozgásteret, de most sikerként próbálják beállítani azt, hogy nem tették tönkre teljesen.” Az elnök hangsúlyozta: „nem vagyunk abban a helyzetben, hogy az inflációkövető béreme­léstől visszalépjünk, két év fo­lyamatos reálbércsökkenése után nincs felhatalmazásunk arra, hogy ilyet aláírjunk.” ■ B. L. hulladéktörvényről is, figye­lembe véve Áder János kifogá­sait, mely változtatna az Or­szágos Hulladékgazdálkodási Ügynökség hatáskörét. A mezőgazdasági bizott­ság tegnap általános vitára is alkalmasnak találta az új hegyközségi törvényjavaslatot, melyben például módosítják a hegybíró státuszát. A fideszes Tiffán Zsolt javaslata szerint a hegyközségek megfelelő mű­ködéséhez meg kell szüntetni a szőlőterülettel nem rendel­kező felvásárlók hegyközségi tagsági viszonyát. Változnának a szőlőültetvények kivágási és telepítési engedélyeinek kiadá­sa is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom