Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-04 / 233. szám
6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK BE13333BI Élen a Coca-Cola a márkák ranglistáján az AMERIKAI Interbrand Corp. tanácsadó vállalat 2012 Best Global Brands globális márkarangsorában változatlanul a Coca-Cola az első. A tőkeérték, a pénzügyi eredmény, illetve a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatás alapján felállított rangsorban az okoste- lefon-gyártók közül az Apple a második helyre lépett elő a 2011-es nyolcadik helyről, a Samsung a kilencedikre a tavalyi 17-ikről. A világ autógyárai közül a tavaly még tizenegyedik japán Toyota a 10. helyre került. A harmaT dik helyen az IBM áll, egy helyezéssel alacsonyabban a tavalyinál. A Google idén is a negyedik. A Microsoft a tavalyi harmadik helyről az ötödikre, a GE az ötödikről a hatodikra, a McDonald’s a hatodikról a hetedikre, az Intel pedig a hetedikről a nyolcadikra csúszott. Három regionális cég elhagyta a CBA-t a cba tizenkét regionális cége közül három - a Palóc Nagykereskedelmi Kft., a Pólus Coop Zrt., illetve a CBA-Piliscsoport Kft. úgy döntött, hogy kiválnak a CBA-ból, és átigazolnak a Coophoz. A Népszabadság üzleti forrásokból származó értesüléseit egyelőre nem kommentálta sem a Coop, sem a kiváló cégek. A CBA kommunikációs igazgatója, Fodor Attila a lapnak elmondta: a három cég azért távozott, mert a CBA vezetősége nemrégiben anyagi biztosítékrendszert, pénzügyi letétet vezetett be, ám a három vállalkozás ezt nem támogatta. Bemutatják a jövőt az idei BNV-n MEGNYÍLT tegnap a 116. Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), valamint az először jelentkező Game4All videojáték-bemutató a Budapesti Vásárközpontban. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója elmondta: a retro jegyében szervezett BNV hangulatával a múltat, tartalmával a jelent és a jövőt mutatják be. Komoly bajban a nyelviskolák válság A lakossági és a vállalati oktatás terén is több tízszázalékos a visszaesés A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya (a lakosság százaléka, válogatás) Kritikus időszakot élnek át a hazai nyelviskolák, az évek óta tartó visszaesés mára oda vezetett, hogy minden tizedik oktatóműhely a csőd szélén áll. Áremelésre semmi esély, megszűnt az adókedvezmény is, így az eredményes működés részben a különböző pályázati lehetőségekkel érhető el. Andó Patrik A nyelviskolák az utóbbi évek legkritikusabb időszakát élik át jelenleg, a válságban a vállalati oktatás harmadára zsugorodott, a lakossági tanfolyamok iránt is jelentősen csökkent a kereslet - vázolta fel lapunknak a helyzetet Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke. Magyarországon a regisztrált nyelviskolák számát a vezető 100-120 közé teszi. A szakmát komoly problémák jellemzik, amelyet az is példáz, hogy legalább minden tizedik oktatóműhely a csőd szélén áll - tette hozzá a szakember. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások kitartóak és optimisták, de komoly vízválasztónak tekinthető az idei év, kérdés, hogy jövőre hányán maradnak talpon. A szakmában általános, hogy 2008 óta nem történt áremelés annak ellenére, hogy az éves infláció mértéke átlagosan 5 százalék körül mozgott az eltelt időszakban, így reálértéken a tanfolyamok értéke körülbelül 20 százalékkal csökkent. „Természetesen van verseny a piacon, az is látható, hogy működik az egymás alá ígérgetés. Ha jobban számba vesszük a felmerülő költségeket* akkor láthatjuk, hogy a reális árszint alatt dolgozó iskolák valamin spórolnak: nem képzik tovább oktatóikat, nem tartanak fenn egy elvárható méretű tanári könyvtárat, a csoportjaik nem homogén tudásszintűek, így gyakran a NYESZE által 12 főben maximalizált létszámot meghaladó csoportoknak indítanak tanfolyamokat, vagy éppen nem adnak számlát. Hiszem, hogy az ilyen típusú vállalkozásokat a piac idővel kiveti magából" - vélekedett Salusinszky András. A magyar nyelvoktatási piacon nem beszélhetünk túlkínálatról, főleg annak tudatában, hogy a legutóbbi felmérések szerint a lakosságnak csupán a 35 százaléka vallotta azt, hogy beszél valamilyen idegen nyelvet. A helyzet javítása érdekében inkább állami ösztönzők alkalmazását tudja elképzelni a NYESZE elnöke, így a nyelvet tanulók, valamint az oktatóiskolák is jobban járnának. „SzeA nagyobb nyelviskolák számokban (millió forint) Árbevétel ___________Adózott eredmény 2009 2010 2011 2009 2010 2011 Katedra Nyelviskola Kft. 1033 1108 874 74 53 34 Dover Nyelvi Centrum Kft. 409 480 487 19 7 3 International House Kft. 469 285 320 1 3 1 Tudomány Nyelviskola Kft. 186 279 182 1 20 2 Prime Oktatóház Kft. 380 206 162 38 38 19 London Stúdió Kft. 310 236 157-5 2-4 Danubius Nyelvi Intézet Kft. 135 114 102 0.5 1 1 Novoschool Kft. 169 129 92 0.3 0,9 0,8 Ameropa Nyelviskola Kft. 110 92 73 3 1 1 Atalanta Oktatási Kft. 76 50 44-8 CN O 0,3 Concord Nyelviskola Kft. 123 94 34 3 4 01 FORRÁS: OPTEN, NYESZE rintünk jót tenne a piacnak, ha visszahoznák az adóalapból levonható felnőttoktatás lehetőségét, egy rendeletmódosítással lehetővé tennék, hogy a SZÉP-kártyával rendelkezők erre a célra fel tudják használni juttatásaikat a korábbi üdülési csekkhez hasonló módon, valamint egy társadalmi célú reklámkampány a tanulási kedvet sikerrel ébreszthetné fel a lakosságban” - szögezte le. „A piac zsugorodását mi is a saját napi működésünkben tapasztaljuk. A lakossági nyelv- oktatás az elmúlt években 10-20, míg idén további 40 százalékot esett éves szinten, míg a korábbi 8-10 igazán nagynak mondható vállalati partner közül többen mostanra teljesen elmaradtak, valamint az üdülési csekk korábbi felhasználói sem járnak már tanfolyamokra” - állítja Dohár Péter, a Dover Nyelviskola alapítója. A szakember úgy látja, hogy a túlélés egyik eszköze a különböző pályázati pénzek - így a TÁMOP egyik formájának - elnyerése lehet, valamint jelentős forrás még az Európai Unió által támogatott munkahelyi képzésekbe való becsatlakozás, ami néhány iskolának bevételnövekedést is eredményezhet. A Dover munkanélküliek délelőtti képzésével is foglalkozik, ezzel a délelőtti időszakot tudják lefedni, igy ez némi segítség a 9-16 óra közötti sáv kitöltésére. Az árakról szólva Dohár Péter elmondta, hogy meglepő a pedagógiai szolgáltatásoknál eddig nem tapasztalt akciózási folyamat, amely több esetben is irreális, pár százforintos óránkénti díjat eredményez. „A lakosság lemorzsolódása valójában már 2006-ban elkezdődött, amit az elmúlt évek gazdasági helyzete csak tovább erősített” - mondja Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola alapító-igazgatója. Á visszaesést némileg ellensúlyozta a céges oktatás felfutása, azonban ez év elejétől 40-50 százalékkal csökkent a vállalatok megrendelésének volumene. „Amellett, hogy nincs pénze a lakosságnak, és egyre kevesebben járnak hozzánk is, a gazdaság helyzetét és a lakosság hangulatának állapotát mi is érezzük, mégpedig abban, hogy az elmúlt 1-1,5 évben jelentősen megnövekedett a német nyelv iránt érdeklődők száma. Mostanra háromszor annyi hallgatót oktatunk a közelben hasznosítható nyelvre: ők bevallottan külföldi munkavégzésre készülnek” - összegezte tapasztalatait a szakember. Nem érződik még az élénkítés lakáshitelek Harmadukat a lakástakarékok folyósítják Még várhat a negyedik cég mobil Az MPVI látszólag felhagyott az előkészületekkel Évek óta zuhanórepülésben van az építőipar, elsősorban a lakásépítés produkál elkeserítő adatokat. Míg az előző évized közepén még több mint 40 ezer új lakásba költözhettek be a lakók, addig tavaly ezek száma már a 13 ezret sem érte el. Az okok mögött elsősorban a hitelpiaci gondok állnak: a hitelek iránti kereslet és a kínálat is rendkívül alacsony szintű. A sok hitelbedőlés után a vevők óvatosabbak, a bankok pedig szigorú feltételekkel, nagyobb önrésszel igyekeznek csökkenteni kockázataikat. Egyelőre az újonnan igénybe vehető központi támogatási eszközök - a szocpol és a lakásvásárláshoz igénybe vehető kamattámogatás - keresletélénkítő hatása sem érzékelhető. A Fundamenta-Lakáskassza Zrt. is érzékeli, hogy a lakosság elfordult a kockázatos lakáshitel-konstrukcióktól. Tapasztalataik szerint inkább az egyszerű, áttekinthető, kiszámítható hiteltermékek után van érdeklődés. Nem véletlen, hogy Felépített lakások 2004 43913 2009 31994 2010 20823 2011 12655 2012* 4463 FORRÁS: KSH 'ELSŐ FÉL ÉV a végtörlesztési időszak után, azaz a márciustól aláírt lakáshitel-szerződések mintegy harmadát a hazai bankszektoron belül a lakástakarékok kötötték. Lakásfinanszírozási tevékenységük a gazdasági nehézségek között is tartós növekedést mutat, ellentétben az összpiaci trendekkel. Gergely Károly elnök-vezérigazgató szerint mára a lakastakarék-rendszer a hazai lakásfinanszírozás egyik meghatározó szegmensévé vált. A jövő évet illetően a szakember már a lakáshitel-volumen növekedését prognosztizálja, amelyben szerinte szintén fontos szerepet játszik majd a hazai lakástakarék-rendszer. ■ VG Ágazati szakértők szerint várhatóan csak az utolsó pillanatban, azaz valamikor november közepén fordul majd a Kúriához a bíróság által elkaszált negyedik mobilszolgáltató (MPVI), vagy a frekvencia-árverés szabálytalanságai miatt elmeszelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Értesüléseink szerint egyelőre senki nem kért rendkívüli jogorvoslatot. Azt azonban szinte a teljes ágazat biztosra veszi, hogy a történet még nem zárult le. Szakértők szerint a bíróság indoklásának néhány pontján találhatnak fogást a médiahatóság vagy éppen az MPVI jogászai, más kérdés, hogy ez feltehetőleg nem lesz elegendő a jogerős döntés megváltoztatásához. Szintén érdekes kérdés, hogy tervez-e bármit lépni a Vodafone, amelynek azért fájhat az ítélet, mert már használatba is vette az elnyert frekvenciát. Ennek kapcsán a társaság vezérigazgatója, Diego Massidda egy hét eleji sajtóeseményen mindösz- sze annyit mondott: érdemes lehet megvizsgálni a döntést, mert a lakosság széles rétegeit nem szabad egyik napról a másikra megfosztani a széles sávú szolgáltatástól. Időközben a negyedik mobil- szolgáltató látszólag egyelőre felhagyott az előkészületekkel. Bár - ahogy Intődy Gábor kommunikációs vezető lapunknak jelezte - a cég szervezetének felépítése megkezdődött, a szeptember 17-i bírósági döntést követően az új munkatársak felvételét leállították. Arról, hogy a piaci rajtra összesen mennyit költöttek eddig, a cégnél nem adtak tájékoztatást, azt ugyanakkor jelezték, hogy az előtársasági beszámolóban szereplő 160 millió forintos ráfordítás a frekvenciasávdíjra kifizetett összeg. ■ ]. Z. ■ Szinte mindenki biztosra veszi, a történet még nem zárult le.
