Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-04 / 233. szám
2012. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 7 Lazíthatnak a 2013-as hiánycélon költségvetés 150-180 milliárdos mozgásteret hozna a 2,2-ről 2,8 százalékra emelt cél A jövő évre tervezett 2,2 százalékos hiánycélt 2,8-ra lazítaná a kormányzat sajtóhírek szerint. Ezzel számításaink szerint 180 milliárd forintos lélegzethez jutna a kabinet, de még így is több százmilliárdos kiigazításra lehet szükség. VG-összeállítás A sarokszámokat és a GDP-ará- nyosan 2,2 százalékos hiánycélt a kormány kőbe véste, ezekből nem akar engedni - a 2013-as büdzsé vázának júniusi benyújtása idején nyilatkoztak így a kormányzati szereplők. Most azonban úgy tűnik, változhat a helyzet: az elmúlt napokban több olyan nyilatkozatot is olvashattunk, amely alapján felmerülhet, hogy a hiánycél „elengedésével" szabadulna a kiigazítási kényszertől - vagy annak egy részétől - a kabinet. 2,2 százalékról ugyanis már senki nem nyilatkozik: Varga Mihály IMF-főtárgyaló hétfőn egy bizottsági ülésen azt mondta, hogy a kabinetnek 3 százalék alatt kell tartania jövőre a hiányt. Másnap, kedden, Matolcsy György miniszter is arról beszélt, hogy a 3 százalék alatti hiányt szilárdnak látja, és Domokos László ÁSZ-elnök is arról nyilatkozott, hogy egyfelől az adósságot is csökkenteni kell, másrészt a hiányt is kordában kell tartani, és a kettő közül ez utóbbi az erősebb korlát a jövő évi büdzsében. Domokos László is a 3 százalékos maastrichti korlátot emlegette és felhívta a figyelmet, hogy még ekkora hiánnyal is csökken az adósság. A határpont - számítása szerint - a 3,4 százalékos hiány, mely forintban 1038 milliárd, ezt nem szabad átlépni ahhoz, hogy még csökkenjen az adósság. A tervezett hiány egyébként 677,3 milliárd, vagyis 360 milliárdos tartalék lehet a büdzsé tervében ebből a szempontból. Domokos nyilatkozata után a tegnapi Magyar Nemzet írta azt kormányzati forrásokra hivatkozva, hogy a kormány lazít a hiánycélon, és a GDP 2,8 százalékára növelné a büdzsé hiányát. A lap szerint ezzel 130-150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak. A Világgazdaság számítása szerint a jelenlegi számok alapján még ennél is többet nyerne a kabinet: a költségvetés tervezete szerint 2013-ban folyó áron 30685 milliárd forint lesz a GDP, a tervezett 677 milliárdos hiány így valóban 2,2 százalékos (egészen pontosan 2,207 százalék). Ha ezt 2,8-ra engedné el a kormány, akkor a hiány forintban 859 milliárd lehetne, ami a 677-hez képest 182 milliárdos eltérés minden egyéb feltétel változatlansága esetén. Ezen nagyságrendileg az sem változtat, hogy a számított 1,6 százalékos 2013-as növekedésnél kisebb, 1 százalék körüli lehet a reális GDP-bővü- lés, mert a különbség a GDP 0,6 százalékánál csupán néhány milliárdos. A hiány ezzel az Európai Unió által követelt 3 százalék alatt maradna. Kérdés, menynyire nézné jó szemmel Brüsz- szel, hogy letér a hiánycsökkentési pályáról a kormány, Spórolási tervekről beszélt Rogán Antal A nagy jövedelműeknek több nyugdíjjárulékot kellene fizetniük, két évig nem töltik be a nyugdíjba vonulók állását a közigazgatásban, nem kapna senki párhuzamosan nyugdíjat és fizetést - ezeket is fontolóra veszi a kormányzat, közölte Rogán Antal a TV2-nek. Emelkedne a cigaretta jövedéki adója is. A politikus hozzátette: az IMF válaszolt a kormány levelére, pontosításokat kért, és az MNB illetékéről érdeklődött. A kormány válaszol, és folytatódhat a tárgyalás - mondta Rogán. és az idei 2,5-ös cél után 2,8-at jelöl meg 2013-ra. Kérdés az is, hogy a kormányzat mikor jelzi az IMF-nek a változtatást, a valutaalap ugyanis a hivatalos közlésig a 2,2 százalékos hiánycél elérésére követel meg megfelelő intézkedéseket. A kormányzat az esetleges döntéssel a Varga Mihány által kalkulált 300-350 milliárdos lyuk több mint felét tudná virtuálisan betömni kiigazítások nélkül. Ha a több elemző által számított 600 milliárd körüli lyukkal kalkulálunk, akkor annak mintegy negyede tűnhet el ezzel további 400 milliárdos kiigazítást követelve.. Előre hozott, kisebb jövedékiadó-emelés a korábban tervezettnél kevésbé növelné a dohány- termékek jövedéki adóját a költségvetési bizottság, az emelést nem két, hanem egy lépésben hajtanák végre idén december elsejére előre hozva. Ezzel az idei költség- vetés is pluszforráshoz jut. A cigaretta adója ezer darabonként 13 700 forint helyett 12 500 forint lehet. Hétezer fiatal juthat munkához a keretösszeg bővítésével a tervezett létszám kétszerese, több mint hétezer fiatal juthat munkához az Első munkahely garancia programban - mondta Czomba Sándor államtitkár. A programban a pályakezdők bérére és járulékaira 4 hónapig teljes támogatást kap a munkáltató a minimálbér kétszereséig. Tárki: a magyarok fele borúlátó a magyarok 46 százaléka saját és az ország gazdasági helyzetét is rossznak véli a Tárki felmérése szerint. 16 százalék közepesnek ítéli a helyzetet. Száz magyarból egy elégedett a saját és az ország helyzetével. A válaszadók egyharmada véli úgy, hogy kedvezőbb a helyzete az országénál. I---------------------)} kHb /is* b Ki száll az állam a közgazdászképzésből Bezáiják a játéktermeket nyerőgépek Számháború a 40 ezres leépítésről Elbukjék a plusz hárommilliardot a patikusok keretszámok „Piaci kereslet lesz ugyan a szakokra, de a hallgatók által fizetendő önköltség összegéből nem lehet az intézményeket eltartani” - így kommentálta lapunk megkeresésére Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a hírt, mely szerint jövőre nem lenne már államilag támogatott közgazdász- és jogászképzés. Mint mondta, a hallgatók által befizetett önköltség ősz- szege mellett a tudományos és a fenntartói normatíva is szükséges, ezeken a területeken nem szállhat ki az állam a finanszírozásból. ■ Tavaly 4900 gazdasági férőhely volt, idén 250. A jogászférőhelyek 800ról 100-ra csökkentek. Hogy változik a finanszírozás, arról Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek azt mondta: az önfenntartó felsőoktatás megteremtése érdekében indokolt, hogy 2013-ban tovább szűkítsék az állami ösztöndíjas férőhelyek számát. Emiatt jövőre végleg megszűnhet az államilag támogatott jogász- és közgazdászképzés az egyetemeken. A politikus hozzátette: a felvételi adatok szerint ezek a szakok a piacról is képesek eltartani magukat. A kormányzat ugyanakkor folyamatosan monitorozza majd a döntés hatásait, és ha szükséges, beavatkozik. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az állam nem vonul ki teljesen a.felsőoktatás támogatásából; azokon a területeken, ahol az állam a megrendelő - mint például a pedagógusképzés - mindenképpen lesznek állami ösztöndíjas helyek. Arra az érvre, hogy idén nem csökkentek drasztikusan a jelentkezések, pedig már elindult a támogatott helyek finanszírozása, Sándorné Kriszt Éva azt mondta: a hallgatók kényszerpályán voltak; aki eldöntötte, hogy gazdaságtudományi pályára jelentkezik, mire szembesült az államilag finanszírozott férőhelyek számának csökkenésével, már gyakorlatilag nem tudott módosítani az elképzelésén. „A jelentkezések száma részben a rendszer tehetetlenségéből is adódik” - vélekedett hozzátéve: az említett szakok állami finanszírozásával kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy vajon lesz-e elegendő utánpótlás a közszféra számára. „Igaz, ezzel kapcsolatban elhangzott az az ígéret, hogy a közszolgálatban elhelyezkedőknek visz- sza fogják téríteni a befizetett önköltséget” - mondta. Kérdésünkre, hogy egy, a gazdaságtudományokra fókuszáló intézménynél nem okoz-e problémát az állami férőhelyek megszűnése, azt mondta: akkor bízhatnak abban, hogy nem lesznek komolyabb finanszírozási problémáik, ha az egyéb csatornák finanszírozása megmarad. ■ B. L. Bezárási hullám indult a szerencsejáték-iparban, miután a parlament kedden megszavazta a játéktermek bezárását és a nyerőgépek tiltását. A Lau- rus csoport kilenc I. kategóriás játékterméből (Pécs, Szeged, Kaposvár, Győr, Miskolc és Budapest) tegnap már csak három működött, de ezeknek is meg vannak számlálva a napjai. „Felmondtunk az alkalmazottaknak és az ingatlanok bérleti szerződéseit is” - mondta lapunknak a Laurus tulajdonosa. Hozzátette: közel kétmilliárd forintos tartozásuk van egy bank felé, a száz megmaradt nyerőgépet (2008-ban még ezer volt) pedig a napokban adják le az adóhatóságnak. Szerinte az elmúlt egy évet is csak azok tudták átvészelni, akik bíztak a jövőben, és a tartalékaikból ki tudták fizetni az ötszörösére emelkedett játékadót. „Teljesen fehéren működtünk, hiszen banki hitelt is csak így kaphattunk. Az adóhatóság által is követhető szerveralapú forgalmi átállásra több száz millió forintot költöttünk teljesen feleslegesen” - fogalmazott a Laurus tulajdonosa, akinek cége tavaly 1,3 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, és mintegy 1,8 milliárd forint áfát nem igényelt vissza. A WSG Szerver Üzemeltető Kft. ügyvezetője, Szabó József is úgy látja, hogy a szerencsejáték-iparágban történtek példátlanok egy európai jogállami rendszerben. „Egy gazdasági tevékenység lehetőségét Újabban átláthatóbban működtek egy év alatt újraszabályozni, megvárni a piaci szereplők indulását, majd a jogszabályt 24 óra alatt teljesen megváltoztatni és egy ágazatot eltörölni, az minden befektető, gyártó és munkavállaló arcul csapása” - fogalmazott az ügyvezető. A WSG Kft. volt az első cég, amelyik auditáltatta rendszerét, és szabályszerűen beadta központiszerver-üzemeltetői kérelmét a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A tárca tegnap közölte, elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és „minden alapot nélkülöz” a Magyar Szerencsejáték Szövetség azon becslése, amely szerint mintegy 40 ezer embert kell elbocsátani. „A szomorú valóság ezzel szemben az, A normakontrollban reménykednek A SZERENCSEJÁTÉK-IPAR most a jogászokban bízik. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) tagjai például pertársaságot alapítanak, az utolsó állomás Strasbourg lehet. Az E-Casino Szakmai Szövetség pedig abban reménykedik, hogy az államfő előzetes normakontrollra küldi a törvényt az Alkotmány- bírósághoz. Szerintük a jogállamiság elvének egyik eleme a jogbiztonság, amely feltételezi: elegendő időt kell biztosítani a törvény végrehajtására való felkészülésre. hogy egy nyerőgép legalább 10 család életét tette tönkre” - hangsúlyozta az NGM. Az automatákat mintegy 600 vállalkozás üzemelteti, döntő többségükben nem fő profilú játéktermekben, hanem különböző vendéglátóhelyeken kiegészítő szolgáltatásként. A kormányszóvivő az elveszett 40 ezer álláshelyről az Ml tegnapi műsorában azt mondta: a játékgépek jelentős részét 2-3 koncessziós kaszinó üzemelteti, és mintegy 1000- 1500 gép van ezen kívül „szétszóródva”. A számokkal valami nem stimmel, nem nagyon látom, hogy egy gépre hogyan juthat 30 ember - jegyezte meg Giró-Szász András, megkérdőjelezve a szövetség 40 ezres elbocsátási számát. ■ V. M. árrés Amit nyertek a vámon, elveszíthetik a réven a gyógyszertárak: hiába csoportosítottak át hozzájuk egy augusztus elsejei jogszabály-módosítással mintegy 3 milliárd forintnyi árréstömeget a nagykereskedőktől, ez utóbbiak most megvonják azoknak a kedvezményeknek egy jó részét, amit eddig a patikusoknak adtak. A három nagy cég - a Phoe- nix, a Hungaropharma és a Teva - éves szinten átadott engedménye eddig elérte a 10 milliárd forintot, ami nagyobb volt az egész gyógyszer-kiskereskedelmi szektor 2010-es 7,5 milliárd forintos eredményénél. A nagykereskedők most ezt voltak kénytelenek csökkenteni, értesüléseink szerint az engedmények egyharmadát szándékoztak megvonni, ez azonban nem teljesült teljes egészében. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége szerint míg korábban 700 patika volt kilátástalan helyzetben, ma 1200. A szövetség szerint néhány kispatikán kívül félezer patikát rendkívül hátrányosan érintett a kereskedelmi szerződések módosítása. Hankó Zoltán, a gyógyszerészkamara elnöke ugyanakkor azt mondta, a kis vidéki gyógyszertáraknál pozitív lesz az egyenleg. Ők ugyanis nem rendeltek nagy tételben, így nem kaptak engedményeket. Ezek azonban az árréstöbbletből alig részesednek, náluk nem csak kevesebb, de többségében olcsóbb gyógyszer is fogy. ■ H. É.
