Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-04 / 233. szám

2012. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK 3 MEGYEI KÖRKÉP Kaposvári Egyetem: nem volt megfelelő a korábbi kan dékán pályázata Új agtárbank a láthatáron somogy Döntő a finanszírozás, újabb vállalkozások dőlhetnek be egyetem Ugyan a kari tanács kis többséggel támogatta Ko­vács Zoltán korábbi dékán pá­lyázatát a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának vezetői posztjára, mégis eredményte­lennek nyilvánították a déká­ni pályázati eljárást, s új pályá­zatot ír ki az intézmény. Szá­vai Ferenc rektor szerint a Ko­vács Zoltán pályázatában fog­laltak nem segítették volna elő kellőképpen, hogy 2015 végére a pedagógiai lehessen a Kapos­vári Egyetem harmadik egye­temi kara.- Kovács Zoltán dékáni ki­nevezése június 30-án lejárt, ám rektor-helyettesi megbíza­tása 2014 szeptemberéig szól - mondta el érdeklődésünk­re Szávai Ferenc rektor. - így a két posztot kettéválasztottuk, s Kovács Zoltán rektor-helyet­tesként dolgozik tovább, a dé­káni pályázatot pedig újra kiír­juk. Döntésem hátterében egy­értelműen az áll, hogy megva­lósítsuk az akkreditációs bizott­ság által javasolt intézményfej­lesztési irányokat. Miszerint úgy kell erősíteni a pedagógiai kart, hogy stratégiai fontossá­gú karként 2015 végére az állat- tenyésztési és a gazdaságtudo­mányi mellett ez a kar lehessen a harmadik egyetemi karunk. Ám mivel a pályázati előkészítő bizottság is azon a véleményen volt, hogy e cél nem tükröződik Kovács Zoltán pályázatában, ar­ra az elhatározásra jutottam, hogy újat kell kiírnunk. Azért kellett lépnem, hogy olyan pá­lyázat érkezhessen a pedagógi­ai kar dékáni posztjára, ame­lyik a leginkább elősegíti, hogy ez a kar az egyetem húzó kara maradhasson. ■ Márkus Kata Szávai Ferenc rektor ► Folytatás az 1. oldalról- A kormány áttekintette a föld­törvénnyel kapcsolatos bank­szövetségi állásfoglalást, meg­értette, hogy a jelenlegi magyar bankrendszer nem kívánja fi­nanszírozni a magyar földmű­vesek tevékenységét - olvasható Lázár János, a Miniszterelnök­ség (MÉH) vezető államtitká­rának közleményében. - Mind­ezek következtében a kormány számára egyértelmű, hogy elke­rülhetetlenné válik egy új agrár­bank létrehozása, amely a ma­gyar gazdálkodók számára olcsó hiteleket biztosít. Lázár János azt is jelezte: a kormány üdvözli, hogy a Bank- szövetség megértette a törvény- javaslat egyik legfontosabb célját- azaz bankárok és bankok Ma­gyarországon földet nem vehet­nek és nem szerezhetnek. A kor­mány álláspontja szerint a tör­vény véget vet a több mint két évtizedes termőföld-spekuláci­ós hullámnak Magyarországon. A szárazság okozta sokmilli­árdos veszteség nyomán különö­sen fontos a gyors, átfogó pénz­ügyi segítség - fogalmazta meg elvárását lapunknak több agrár­cég vezetője. Ezt egyébként a me­gyei kormányhivatal földműve­lésügyi hivatala is megerősítet­te: szeptember végéig Somogy­bán 1142 darab aszálykár beje­lentés érkezett, az érintett terü­let 79 813 hektár volt. A veszte­ség mértéke térségenként eltérő nagyságrendet mutat, főleg a ku­korica ágazatnál 10-től 100 szá­zalékos mértékig terjed. Meg­tudtuk: a szántóföldi növény- termesztésen kívül a szőlő,- gyümölcs és egyéb kertésze­ti ágazatok is jelentős kiesést szenvedtek el. Az állattenyész­tésben is jelentős jövedelmező­ségi problémák mutatkoznak: elsősorban a takarmányhiány, illetve a takarmány áremelke­désekből adódóan. Szilágyi István, a gyékényesi agrár zrt. elnöke rámutatott: ha kedvezményes hitelezési rend­szert alakítanak ki, s amennyi­ben a termelők és a feldolgozók érdeke is találkozik, akkor még s jó dolog is kisülhet az elképze- ■ lésből. Ezzel egyetért Sámoly Fe- : renc, a megyei agrárkamara el- ‘ nőké is. A korábbi időszakban E meglehetősen kusza volt az ag­rár-terület finanszírozása, a gaz­Kukoricából is kevés termett idén az aszályos időjárás miatt svajda József, az MSZOSZ regio­nális vezetője: - Legnagyobb kin­csünk a mezőgazdaság, az élel­miszeripar, amit a rendszervál­táskor tönretettek, s az ágazat jelentős része megsemmisült. Épp ideje, hogy a nagypolitika húsz év után a gazdálkodók pénzügyi gondjaival is elkezd foglalkozni. Hosszú időn át a leépülés jeleit mutatta az agrárium számos te­rülete: megzuhanta termelés, dol­gozók sokaságát építették le, s a korábban nemzetközi piacon is jól ismert hazai vállalatok tűntek el. Pedig ha nincs elég életképes mezőgazdasági vállalkozás, ak­kor csak tovább csökken a vidék népesség-megtartó ereje és térsé­günkben is rohamosan nő az ál­lástalanok száma. exner zoltán, a megyei területi agrárkamara korábbi elnöke: - Úgy tűnik, hogy egyesek fejéből kipattant az isteni szikra, pedig már 20 éve is működtek agrár fi­nanszírozással foglalkozó pénzin­tézetek. Csakhogy ezek némelyi­ke a rendszerváltáskor, illetve az azt követő években tönkrement. Nem ártana tudatosítani, hogy egy agrárbank létrehozása nem pusztán elhatározás; hanem ko­moly tőke kérdése. Épp ezért jó volna, ha a kormány rövid időn belül konkrétumokkal rukkolna elő. Megmondhatnák például azt, hogy mikor jön létre az új ag­rárbank, s mennyivel nyújt majd olcsóbb hiteleket, pénzügyi konst­rukciókat a termelőknek, mint számos más pénzintézet. dák sokszor érezhették azt, hogy velük jóformán senki sem törő­dik.- Tőkehiány, napi finanszí­rozási gondok - Sámoly szerint ezek a legégetőbb problémák So­mogybán. A 6640 regisztrált ter­melő több mint fele ilyen és ha­sonló nehézségekkel küzd. Ren­getegen eleve az olcsóbb vetőma­got vásárolják, mások a növény­védőszerrel vagy épp a műtrá­gyával spórolnak. A pénzszűke miatt takarékossági praktikák tömegét alkalmazták eddig is a termelők, ez persze nem húzha­tó az idők végezetéig.- Remek ötlet az agrárbank létrehozása, ám seregnyi szak­mabeli osztja az álláspontot, mi­szerint ha nem is január elsején, de legalább jövő tavasszal meg­kezdhetné működését a pénzin­tézet - hangoztatta a kamarai ve­zető. - Vagyis a szántóföldi mun­kálatok kezdetén, amikor eleve rengeteg kiadás terheli a gazda­ságokat. Somogybán május végén a mezőgazdasági terület 292 ezer hektárt tett ki - állapította meg a Központi Statisztikai Hiva­tal felmérése. A termelés szem­pontjából legfontosabb művelési ág, a szántó az összes földterü­let 44 százalékát tette ki. Ács Jó­zsef, a mezőgazdasági termelők szövetségének megyei elnöke ki­fejtette: a növénytermesztés gaz­dasági súlya, helyzete miatt ko­rábban és jelenleg is meghatáro­zó terület, ahol lényeges a pénz­ügyi finanszírozás állandó fenn­tartása.- Szövetségünk minden olyan javaslatot támogat, amely a ter­melők gazdálkodását megköny- nyíti - húzta alá. - Az agrár­bank létrehozásának ötletét már korábban is hallottuk, de eddig nem lett belőle semmi. Talán en­nek köze lehet ahhoz, hogy az ör­dög a részletekben bújik el... Az állami szerepvállalás­sal kapcsolatos felvetésre az el­nök úgy fogalmazott: meghaso- nulás van az országban. Jelezte: amíg korábban egyesek sűrűn azt hangoztatták, hogy az állam a legrosszabb gazda, addig ma­napság államosítanak. A szak­ember szerint csak bizonyos idő elteltével dőlhet el, hogy piaci kö­rülmények között miként műkö­dik egy, elsősorban a hazai gaz­dálkodók hitelezésére alapított pénzintézet. ■ Harsányi Miklós JEGYZET KERCZA IMRE Spórolunk, ahogy tudunk a külvárosi utcában egész nyáron készültek a télre. Gondolom, nem csak ott. Azt, hogy készültek, onnan lehet tudni, hogy hatalmas ölfa rakások díszítették na­pokig a bejáratot, vagy ép­pen aprított fát talicskáztak be a rekkenő hőségben. (Er­re szokták a régiek azt mon­dani, hogy kétszer meleg­szik a gazda a fánál). a külvárosi utcában évtize­dek óta van vezetékes gáz. Amikor bevezették, olcsó tüzelőanyagnak számított. Az olcsósága eltűnt. Most megint arról szólnak a hí­rek, hogy januártól - leg­alábbis a havi háromezer köbméternél többet fogyasz­tók - jelentős áremelésre számíthatnak. ezért térnek vissza egy­re többen a fatüzelésre. Per­sze ennek hatására a fa ára is emelkedik. Azok is drá­gábban adják, akik termelik, meg azok is, akik lopják. Ez utóbbi tevékenység lassan iparággá fejlődik. Nem úgy lopnak mint régen, hogy bi­ciklire szerelve néhány ágfát vagy kocsiban kisebb tuskó- kat visznek haza, hanem ka­mionszám. A lakók pedig nem kérnek származási bi­zonyítványt a fáról. mindenki úgy spórol, ahogy tud. Nemcsak a tüzelővel, hanem az élelmiszerrel is. A piacokon, boltokban mennek föl az árak. Az idei nyár vé­gén, ősz elején nagyon sokan főztek be azok közül is, akik korábban nem tették, mert a családi kiadásban egyre el­viselhetetlenebb tételt jelent a konzervek és tartósított élelmiszerek ára. A háziasz- szony azt mondja, bevezette, amit a tőlünk nyugatra lévő és nálunk gazdagabb orszá­gokban évtizedek óta gya­korolnak: ha öt ember ül az asztalhoz, akkor csak öt sze­let húst süt. A ruhát nagy­részt a turkálóban veszi ma­gának és a gyerekeinek is. szóval mindenki úgy spórol, ahogy tud. Meghozták a sasokat. Hamarosan megnyílik a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum megújult természettudományi gyűjteménye. Egyik látványos ré­sze lesz az a vitrin, amelyben a Somogyból származó, elpusztult rétisas párt mutatják be. Különlegesség, hogy a hím preparátumát úgy készítet­ték el, hogy azt éppen átfordulás közben mutatja kiterjesztett, több mint kétméteres szárnytávolsággal Cityguardot szervez Herke Siófokon közbiztonság Ú] városrendészeti szervet alapítanak a Balaton fővárosában Siófoki városőrség létrehozá­sába fogott Herke Tamás ko­rábbi siófoki rendőrkapitány (a megyei főkapitányság bűn­ügyi igazgatói tisztségéből vo­nult nyugdíjba), aki most civil­ként tért vissza, mint az önkor­mányzat közbiztonsági referen­se. Egy új városrendészeti szerv megszervezését bízták rá: a vá­rosőrség, vagy angolosan city- guard felállítására rábólintott a napokban a siófoki képvise­lő-testület is. A leendő szervezet nem rend­őri munkát végez, munkatár­sai mégis rendészeti faladato­kat látnak el civilként. A világ számos városában fellelhető hasonló településőrség, mely­nek tagjai egyenruhát viselve őrködnek a település rendje, a zöldfelületek tisztasága felett, a lakosság és a turisták bizton­ságérzetének növelése érdeké­ben. ■ Voltak a rendőrök, akik szolgálnak és védenek. Aztán jött a polgárőrség, hogy biztonságosabb kö­rülmények között élhes­sünk. Egyre több helyütt vannak biztonsági őrök. S most itt a cityguard A legkorábban januárban fel­álló siófoki „cityguard” is ha­sonló szerepet kap majd, így feladata lesz a közterületi ren­dezettség, a tisztaság, az élhető környezeti rend védelme, de fel­adatkörébe tartozik a lakosság­szolgálat, az intézmények mű­ködésének és működtetésének segítése, a rendezvények bizto­sítása, és a diákok iskolai, sza­badidős tevékenységének biz­tonságosabbá tétele egyaránt. A „cityguard” hangsúlyos sze­repet kaphat az idegenforgal­mi szezon biztosításban, hatha­tós segítséget nyújthat a rend­őrségnek akár a belváros, akár a Petőfi sétány rendjének fenn­tartásában.- Az új rendészeti szerv alap­ja a közterület felügyelet lesz, rájuk építve, az ő gárdájuk­ra számítva és persze bővítve, szaktudásukat fejlesztve tud majd eleget tenni a városőrség az új feladatoknak - mondta el Herke Tamás. - Azt szeretném, hogy Siófok általában egy élhe­tő, kellemes város arcát mutas­sa az év minden időszakában. A rendőrséggel való együttműkö­désnek már van előzménye. Sió­fokon régi hagyománya van a rendőrök és közterület-felügye­lők közös járőrözésének. Herke Tamás elárulta: szíve­sen dolgozik ismét Siófokon, az új feladatot pedig szakmai ki­hívásnak érzi, korábbi rendőri- majd később civilként őrzés- biztonsági oktatóként szerzett tapasztalatait is kamatoztatni tudja. ■ F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom