Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-27 / 252. szám
2012. OKTÓBER 27., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 A kérdés ma már az, esznek-e? büfékaja Nem azért étkeznek egészségtelenül a gyerekek, mert azt hiszik, az a jó Csábító falatok. A diákok a pénzhiány miatt kerülik a sulibüfét Hazánk egészségügyi mutatói a legrosszabbak közt Ma már egyre inkább nem az a kérdés, hogy egészséges ételeket esznek-e a diákok az iskolákban, kollégiumokban, hanem sokkal inkább az, hogy esznek-e egyáltalán? így vélekedtek egybehangzóan az általunk megkérdezett intézményvezetők annak apropóján, hogy nemrég készült egy felmérés a gyermekek életmódjáról, étkezési szokásairól. Márkus Kata- A diákok nagy része nem azért étkezik egészségtelenül, mert azt gondolja, hogy az a jó - mondta Horváth Miklós, a kaposvári Eötvös műszaki szakközépiskola igazgatója -, hanem mert nincs pénzük a drágább, egészségesebb ételekre. S lassan most már arra sem, hogy egyáltalán egyenek. Sok családnak problémát okoz, hogy kifizessék a gyereknek a térítési díjat, ezért is csappant meg jelentősen a kollégistáink száma. Úgy gondolkodnak ugyanis, hogy még az utazási költséggel is olcsóbb, ha a gyerek otthon valamit reggelizik, aztán este úgyis főznek a családnak, s otthon vacsorázik. Bár a kollégium ingyenes, már a térítési díjat sem tudják bevállalni a szülők. Giber Vilmos, a kaposvári Klebelsberg középiskolai kollégium igazgatója kollégája gondolataival egyetértve azt hangsúlyozta: ez egyébként a 22-es csapdája.- Mert mindent meghatároz az, hogy a gyerek menynyi pénzzel jön el otthonról - mondta. - Enni muszáj neki, mert éhes, s ha nincs pénze, akkor nyilván az olcsót keresi, és meg is találja. Ha nem a büfében, akkor máshol. Még 2006 januárjában lépett életbe a büférendeletnek nevezett jogszabály módosítás, mely az egészséges táplálkozás fontosságára kívánta felhívni a figyelmet valamennyi iskolában, s ennek jegyében az iskolai büfék kínálatának átalakítását szorgalmazta. S amelyet Giber Vilmos, a Klebelsberg középiskolai kollégium igazgatója meglehetősen álságosnak minősített. Mert, mint mondta: miközben a büfések próbálkoznak egészséges ételek árusításával az intézményekben, a gyerek a pár száz méterre lévő multinál tömegáron megveszi mondjuk a chipset, s a hóna alatt behozza a kollégiumba. S akkor arról még nem is szóltunk, hogy az iskolai büfék önálló vállalkozások, valamiből ki kell termelniük a nem ritkán hatvan-het- ven ezer forintos bérleti díjat. S mivel az egészségesebb ételek kevésbé fogynak, mint a kóla, a chips vagy a hamburger, ha ez utóbbiak eltűnnek a polcról, csökken a forgalom. Ami Horváth Szilvia, az Eötvös műszaki szakközépiskola büféjének üzemeltetője szerint az utóbbi öt évben amúgy is a negyedére csökkent.- Inkább az apróságokra, cukorkára, csokoládéra, nyalókára költenek a gyerekek - mondta Horváth Szilvia -, esetleg süteményre. De gyakran már a kétszáz forint körüli szendvics is drágának számít. Főleg húszadika után, amikor már fogytán a családok pénze. Egyébként az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókat vagy hozza otthonról a gyerek, vagy nem. Ha otthon sincs pénz arra, hogy egészségesebb ételeket engedhessenek meg maguknak a családok, hanem csak az árat kell nézniük, akkor nyilván a gyerek is ezt a mintát fogja követni. Az olcsót keresi. S amit még óriási problémának látok, az az, hogy egyáltalán nem tanítják meg a gyerekeket otthon arra, hogyan kell beosztani a pénzt. Ha van nekik mit, akkor költenek, nem érdekes, hogy a hét második felére elfogy a pénzük. Ezt támasztja alá az a tapasztalatom is, hogy januárban például jobban költenek a diákok itt a büfében is. Karácsonyra ugyanis többen kapnak pénzt ajándékba, így jobban van miből vásárolniuk, nem érdekes, hogy a következő hetekre már nem marad semmi. Bíróné Kiss Ágnes, az Eötvös szakközépiskola kollégiumi büféjében is arról számolt Magyarországon minden harmadik ember magas vérnyomástól szenved, a krónikus szívbetegek aránya 16 százalék. E betegségek megelőzhetők, ha az ember odafigyel az egészségére, megfelelően étkezik, sportol. Az egészséges életmódot elkezdeni sosem késő, de a legjobb, ha már gyermekkorban odafigyelünk rá. Az egyik biztosító általános felmérést végzett a gyermekek életmódjáról. Kiderül, már az általános iskolások hat százaléka kihagyja a reggelit, míg a középiskolások öt százaléka nem ebédel. Mindkét korosztály számára az uzsonna az az étkezés, ami a leggyakrabban kimarad: az általános iskolások 10, a középiskolások 20 százaléka nem uzsonnázik. A diákok jellemzően a tízóraijukat veszik büfében, de a középiskolások hét százaléka az ebédjét is ott vásárolja. Tízből csupán négy általános iskolás sportol tanítás után, ám a középiskolásoknak csak negyede. be, hogy egyre kevesebb gyerek engedheti meg magának azt, hogy büfézzen.- A többség otthonról hozza magával a szendvicset - mondta -, az mégiscsak olcsóbb. De van például olyan kisgyerek nálunk, aki reggel vesz három szem cukorkát, és annyi. S nem azért, mert mást nem enne szívesen. így tehát, ezekhez a megváltozott igényekhez kénytelenek szabni a büfék a kínálatukat, az intézmények pedig szinte mindent, köztük például a térítési díj begyűjtésének rendjét is.- Hogy a családoknak menynyire nincs pénzük - mondta Giber Vilmos -, azt mi sem bizonyítja jobban mint, hogy az étkezési díj befizetésére már nem elegendő havi két-három alkalom, amikor a gyerek fizethet. Hanem muszáj alkalmazkodnunk ahhoz, hogy a családokhoz mikor folyik be a jövedelem, s mikor tudja hozni a pénzt a gyerek. Egyébként nem értek egyet azokkal a szülőkkel, akik a gyerekre bízzák a választást, hogy mit egyen az iskolában, kollégiumban, mert az szinte biztos, hogy a gyerek akkor nem jól választ. Nálunk napi háromszori étkezést kap a diák a kollégiumban havi tíz-tizenkétezer forintért, s ebből az összegből a többség különböző mértékű kedvezményeket kaphat, ha rászoruló. A rend egyébként nálunk az, hogy gyerek nem mondhatja le az étkezését, csak a szülő. Ennek legfőbb oka az, hogy bizony volt olyan diák nálunk is, aki az otthonról az étkezésre kapott pénzt játékautomatába szórta. A másik véglet meg az, ami sajnos már nálunk is tapasztalható: két gyerek fizet ki egy adag ételt, s azt ketten eszik meg. A kollégiumigazgató hozzátette:- De a legborzasztóbb ezzel kapcsolatos „élményem” az volt, amikor egyik péntek délután, miközben köszönt el tőlem a diák, s kellemes hét végét kívántunk egymásnak, visszafordult, s azt mondta: „sietek ám vissza igazgató úr, mert itt hétfőn reggel már kapok reggelit.” A gyermek és a pénzügyek pénz jár a gyermekek után a szülőknek, amíg felnőtté nem válnak - nem kevesen főképp emiatt vállalják őket. De jár-e a gyermekeknek pénz? Zsebpénz. Tapasztalataim szerint erre sok családban nem futja, vagy ennek nincs gyakorlata. PEDIG MÁR ÓVODÁS KORUKTÓL hasznos volna a pénzügyekről kommunikálni, függetlenül a család anyagi helyzetétől. Vannak erre alkalmas játékok. Aztán a gyermeket el lehet vinni úgy is vásárolni, hogy nem csak toljuk a bevásárlókocsiban vagy vonszoljuk magunk után, hanem keresgetés, válogatás közben beszélgetünk vele. Később kapjon zsebpénzt - ennek nem a mennyisége a fontos, hanem hogy megtanuljon bánni vele. MERT A GYERMEKEK ZÖme Saj- nos nem tud a pénzzel bánni. Hogyan tudna, amikor e téren is főképp a szülők példáját követi? A gyermek túl sokat költ a lehetőségeihez képest drága, felesleges, például a haveroknál-barátnőknél látott cuccokra. Zsebpénze túlnyomó részét rövid időn belül elveri, utána marad a szomorúsággal teli vágyakozás. Ha szerencsés, akkor a Szülő pénzt pótol - ez azonban nagyon szerencsétlen gyakorlatot indíthat el -, vagy megesik rajta a haver, a barátnő szíve, j Rossz esetben lopkodni kezd, először csak kisebb dolgokat. ÉLETBEVÁGÓBB PROBLÉMA, hogy „pénztárcája” vastagságához mérten már a gyermek is sokat fizet az egészségére káros ételekért és italokért. Nem azért, mert ami egészségesebb - például a keménysajt, a 100 százalékos gyümölcslé, a halhús -, az drágább. A gyermek nem J ezekre vágyik, az iskolai büfés is hiába törekedszik ma már arra, hogy legyen a kínálatában például friss gyümölcs. Almát enni manapság nem menő, ezért almát nem esznek semmi pénzért. Francia hadifoglyokat is befogadott Boglár A francia menekültek befogadásának hetvenedik évfordulójára is emlékeztek pénteken Balatonbogláron annál az emléktáblánál, melyet éppen húsz éve, az ötvenedik évfordulóra állítottak. Közismert, hogy e balatoni településen működött a második világháború idején, Lengyelország náci megszállásakor Európa egyetlen lengyel gimnáziuma. Nemrég avattak lengyel emlékszobát a bogiári Fischl-házban. De nemcsak lengyel menekülteket fogadott be ebben az időben Balatonbog- lár, hanem nyolcszáz francia hadifoglyot is, akik a náci táborokból menekültek ide. A parti üdülősor lett a táboruk 1942ben, ahonnan szabadon mozoghattak, a feljegyzések szerint meglátogatták többek között a Balaton-felvidéket is, hogy azután észak, vagy dél felé csatlakozzanak a francia ellenálláshoz. Két, alkalommal is bogiári elnöke volt a Nemzetgyűlésnek: előbb Gyulai Gaál Gasz- ton, majd Varga Béla plébános. Pénteken rájuk is emlékeztek: megkoszorúzták a lengyel menekültek befogadását megszervező Varga Béla emléktábláját, illetve tisztelegtek a város első díszpolgára, az 1930-ban e napon elhunyt Gyulai Gaál Gaszton sírjánál a köztemetőben. ■ F. I. Eszem-iszom a sötétben. így invitálta étel- és italkóstolásra az érdeklődőket a Fehér bot világnapján a vakok és gyengénlátók somogyi egyesületének siófoki kistérségi csoportja. A Morva étteremben bekötött szemmel lehetett enni-innl, azaz kipróbálni, hogy miként teszik ezt azok nap mint nap, akik keveset, vagy egyáltalán nem látnak. Elhangzott: a sorstársak életét megkönnyítik a különféle segédeszközök, így olyanok is, melyek hanggal segítenek, csakhogy ezeknek a megvásárlását nem támogatja a társadalombiztosítás... Kaposvár: úszók éjszakája a pikkelysömör világnapon öt hazai város között Kaposvár is versenybe száll október 29-én, hétfőn este hat órától az úszók éjszakáján. A kaposvári fürdőbe várnak ekkor minden érdeklődőt, sportolót, amatőrt, hogy Kaposvár megmutathassa: a futás mellett az úszásban is képes győzni! A rendezvény célja, hogy minél több sportoló, érdeklődő, támogató, egészséges és beteg ember együtt sportoljon egy adott napon, s megismerkedhessenek a pikkelysömör világnapján e betegséggel. Azért az úszást választották a szervezők, mert a bőrbetegségben szenvedők az előítéletek miatt nem szívesen mutatkoznak ilyen helyszíneken, eseményeken. Itt viszont vállalhatják magukat. Az országos eseményen öt város, Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs és Kaposvár versenyez egymással. Az öt induló település közül az győz, amelyik egy óra alatt a legnagyobb távolságot teszi meg minél több úszóval. Akik lehetnek sportolók és amatőrök is. Ugyan a többi négy helyszín mind jóval nagyobb város, mint Kaposvár, mégis jó volna megmutatni, hogy ebben a sportágban is győzni tud a somogyi megyeszékhely. A rendezvényre több neves sportolót is várnak a szervezők, köztük itt lesz Marosi Ádám olimpiai harmadik helyezett öttusázó. ■
