Somogyi Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-27 / 252. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. OKTÓBER 27., SZOMBAT ■■■■■■■Mi ■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Hősköltemény Bachra és a Balatonra a makovecz-templom orgonaművésze Zsédával koncertezik, Mészáros János Elekkel közös lemezt készít Az egyszerűen csak Makovecz-templomnak em­legetett siófoki evangélikus templom orgonaművésze - e különleges titulus birtoko­sa lett Teleki Miklós, aki Zsédával koncertezik és Mészáros János Elekkel ké­szít közös lemezt. Fónai Imre Hősköltemény Siófokról, a Ba­latonról - e rövid jellemzéssel adja kezembe a nemrég készült DVD-t Farkas Sándor nyugal­mazott sebész főorvos (a Tanár úr; Teleki Miklós is, mint min­denki, így hívja a nyugdíjas éve­iben a Siófoki Alkotók Körében ténykedő, amúgy nagy termé­szetjáró korábbi önkormány­zati képviselőt). Siófok-fantázia Róka Ildikó és Móczár István balatoni képeire, Teleki Mik­lós orgonamuzsikájára - per­sze, hogy a Makovecz-templom mesterhangszerén. - Nem volt könnyű összehozni a filmfelvé­teleket az orgonazenével, de vé­gül nagyon szép lett - így az orgonaművész. - Azt mondta az alkotópáros is, hogy életük egyik legszebb munkája. Én kértem, hogy ne természet-, ha­nem művészfilm legyen; az or­gonazenéről, a művekről, Sió­fokról, a Balaton épített és ter­mészeti környezetéről szóljon. Ilyen lett. Farkas Ferenc Régi magyar táncok című darabjá­hoz - melynek alapja több száz éves kódexekből való zenék fel­dolgozása - például kitűnően il­lik a Balaton-körüli várak, vár­romok hangulata. „Vizuális meditáció és gyö­nyörködtetés; részei vagyunk a kozmikus szépnek, a han­gok nagy világharmóniájának - könnyíti meg a dolgomat a DVD méltatásában az Evan­gélikus Élet című lap. - Csak aki nagyon szereti az Isten jó­kedvében megteremtett balato­ni tájat, s a tiszta-szép zenét, az tud így fényképezni és vágni. A háttérben megszólaló orgona­muzsika szárnyára veszi a ké­pek özönét.” Sohasem vetette meg a köny- nyűzenét, jegyzi meg Teleki Miklós, akinek amellett, hogy idén huszonöt koncertet vál­lalt a Bazilikában és koncerte­Siófok-fantázia: orgonamuzsika és Balaton. Teleki Miklós természetesen a siófoki evangélikus templomban játszott Teleki Miklóst feltölti, inspirálja a csupa fa templom miliője, illata, az orgona hangzása kevés templomnak van rá igé­nye vagy lehetősége, hogy „szer­ződtetett orgonaművésze” le­gyen; a finn faanyagból, Mako- vecz Imre tervei alapján épült siófoki evangélikus templom ilyen. A legtöbbet ott gyakorol Teleki Miklós, gyakran éjszaka. - A rendszeres kántori szolgála­tot nem én végzem, hanem csak alkalmanként segítek, a fő fel­adatom a templom zenei életé­nek segítése és orgonájának vé­delme; évi öt-hat istentisztelet kísérését vállaltam, református­ként már tanulom az evangéli­kus liturgiát. A Makovecz-temp­lom orgonája a kevés Bala- ton-környéki mesterhangszer Finn faanyagból Makovecz tervezte az evangélikus templomot egyike. Gondos kezek építették, a templom tervezőjével is egyez­tetve a megjelenését. A szívem csücske ez az orgona, odava­gyok a hangzásáért. Ez, s a csu­pa fa templom miliője, illata egy-egy átzenélt éjszaka révén feltölt, inspirál - vallja mega művész, akit a közelmúltban Or­bán Viktor látogatásához időzít­ve invitáltak koncertezni Litvá­niába, a vilniusi katedrális rossz állapotú Szent László-ká- polnájának felújítását elősegí­tendő. A magyar kormányfői küldöttség ugyan az eredeti ter­vektől eltérően csupán jött, tár­gyalt és ment, a hangverseny azért lezajlott, telt házzal. zett Teleki Miklóst többek közt a Balaton partján Horgas Esz­ter fuvolaművésszel, Szlováki­ában Kincses Veronika opera­énekessel is, főállásban pedig a székesfehérvári zenei szak- középiskolában tanít, arra is marad energiája, hogy tágítani igyekezzék a zenei horizontot. Egyebek mellett ezt a célt szol­gálták és szolgálják az olyan alkalmak, melyekhez foghatót még nemigen láttak-hallottak a Szent István téri székesegy­ház patinás falai: operaénekes, trombita- és orgonaművész, va­lamint a könnyű műfajban uta­zó Zséda közös fellépése. Sok és hosszas előzetes egyeztetést igé­nyelt, árulja el a siófoki zenész­ember, és nem is csak a művé­szek közptt. - Olyan műveket le­hetett csak műsorra vinni, ame­lyeket a Bazilika zenei vezetése is engedélyez. S annak tudatá­ban összeállítani a repertoárt, hogy Kertesi Ingrid operaéne­kes se tűnjön túl komolynak, de Zséda is beférjen e keretek közé. Az egyik klasszikus Ave Mariát a két énekes például kö­zösen adta elő. Magam is igye­keztem olyan orgonaműveket válogatni, melyek könnyedeb­bek; Bach mellett utóromanti­kusokat, például egy francia szerzőnek a westminsteri ha­rangjáték dallamára írott fan­táziáját. Nagy sikere volt az estnek, a közönség jól fogadta, ebből következően lesz folyta­tás is, mert szükség van ilyen, széles érdeklődői körhöz szóló programokra. Mészáros lános Eleket már két éve ismeri, az országban ek­kor még kevesen tudták hogy ki is ő, a Csillag születik ké­sőbbi győztese. - Kincses Vero­nikával hívtak bennünket ak­kor egy hangversenyre a fel- csúti arborétum templomába, s az volt a helyiek kívánsága, hogy lépjen fel velünk együtt az akkor még számunkra is tel­jesen ismeretlen Mészáros lá­nos Elek is - emlékszik vissza Teleki Miklós. - Veronika en­gem kért meg, hogy hallgassam meg Mészárost. Ez nem volt ne­héz azért sem, mert ő agronó- musként Székesfehérváron dol­gozott, én meg ott tanítok a ze­nei szakközépiskolában. Ami­kor elkezdtünk próbálni, össze­szaladtak a zenetanárok, kérd­vén: kié ez a hang? A kulturált, tiszta, intelligens, szerénység­gel párosuló éneklés után nem volt kétséges, hogy bátran ki­állhatunk yele egy „színpadra”. A világhírű énekművész mel­lett sem volt szégyenkezni va­lója. Attól kezdve a barátomnak tekintem, drukkoltam neki, hogy íveljen fel az énekesi pá­lyája. Sok éve nem nézek tévét, de az interneten olvastam, hogy egyre előrébb jut a Csillag szü­letik című tehetségkutatóban. S a végén a várakozások elle­nére is győzni tudott. Örültem hogy e műfajban be tudott futni, s hogy valódi tudás, valódi telje­sítmény nyert elismerést általa. Elkészültek már közös kará­csonyi lemezük felvételei, megje­lenésre vár a CD. A siófoki orgona­művész a kiváló akusztikájú du­nakeszi Szent Mihály templomot, s annak új orgonáját választotta; éjszaka vették fel, hogy teljesen mentes legyen a külső zajoktól. Tizenöt helyszínes koncertsoro­zaton mutatják majd be. Mindig zajlott az élet a kaposvári Korona Szállóban emelt fejjel Barcza muzsikált, Tisza ebédelt, Ady felolvasott, Kéthly politizált, Gruber verekedett a főtéri fogadóban A régi Kaposváron nem csupán földrajzi értelemben foglalt el központi helyet a főtéri vendéglő, fogadó és szálló: a Korona. Nosz- lopy Aba Tihamér, a város jó is­merője szerint a Korona a dualiz­mus korában társadalmi és kul­turális központja volt „az akkor még sáros, poros, rendezetlen, de gondtalan vidám és úri kis Ka­posvárnak”. A Korona minden bizonnyal ekkor, a boldog béke­években élte fénykorát. Kivált­képp az értelmiség találkozott itt, és a megyegyűlésekre érkezett törvényhatósági bizottsági tagok látogatták. Folyamatosan fejlesz­tették az épületet: a földszinten 1868 októberében megnyílt az új kávéház, 1878 nyarán az új étte­rem. Utóbbi alkalommal Barcza József, azaz a híres Szimpliciusz cigányzenekara szórakoztatta a közönséget. 1884 nyarán Tisza Kálmán miniszterelnök, 1925 telén Kéthly Anna országgyűlé­si képviselő is megfordult a szál­lóban, amely kulturális rendez­vényeket is gyakran befogadott. 1887 márciusában Gruber János országgyűlési képviselő lövöldö­zéssel - és hatalmas botránnyal - végződő összetűzésbe kevere­dett Csondor János lapszerkesz­tővel a fogadó sörcsarnokában. A legemlékezetesebb kulturá­lis esemény, amely a Koronához kötődik, valószínűleg Ady End­re 1909. november 7-én rende­zett felolvasóestje volt, amelyet Előző feladványunk: a szecessziós Koronából Kapóssá átlényegült szálló a szálló falán emléktábla - Wee- ber Klára alkotása -, az utcán pe­dig Gera Katalin szoborcsoport­ja is megörökít. Az immáron or­szágos hírű költő ekkor ismer­kedett meg személyesen a város európai rangú festőművészével, Rippl-Rónai Józseffel. • Ady Endre látogatásakor még csak egyemeletes volt a szálló, bár 1904-ben Tatár Gusztáv, az új bérlő három hónap alatt fel­újíttatta azt Lencz Sándor építész­szel. Tatár azonban nem elége­dett meg ennyivel, és 1912-13- ban - Edelényi Ede tervei sze­rint, Lamping Ádám kaposvári építőmester és fia kivitelezésé­ben - teljesen újjáépíttette az öreg Koronát. Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom