Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-01 / 205. szám
2012. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Egekben a lakossági rezsikiadások felmérés Az átlag háztartás évi 420-600 ezer forintot költ rezsire - Hiányosak az energetikai ismeretek Évi 420-600 ezer forintot költ az átlag magyar család rezsire. A családok 55 százalékánál a rezsi a teljes éves háztartási kiadás 25-50 százalékát teszi ki, további 19 százalékuknál pedig a kiadások több mint fele megy el ilyen célra. AS-összeállítás A magyar családok fele évi 420-600 ezer forintot költ el évente rezsiköltségekre - áll az OTP Lakástakarék legújabb lakossági felmérésében. Ennél kevesebbet, 420 ezer forint alatti rezsiterhet a családok 27 százalékának, 600 ezer forint felettit pedig 23 százalékának kell viselnie. Még drasztikusabbnak tűnnek a számok, ha a rezsiköltségnek az összes háztartási kiadáshoz mért arányát vizsgáljuk. Ugyanis a családok 55 százalékánál rúg a rezsikiadás a teljes havi teher 25-50 százalékára. A 25 százalékos alatti kategóriába mindössze a háztartások 23 százaléka tartozik, miközben az 50 százalék felettiek aránya nem kevesebb mint 22 százalék. A rezsiterheket elsősorban a fűtési kiadások emelik meg. „Óriásiak a lakossági energiakiadások, ezen belül is elsősorban a fűtésre fordított összegek. A nagyságrendeket jól érzékelteti, hogy a legrosszabb energetikai állapotú lakások vagy házak tulajdonosai akár az ingatlanuk teljes értékét is „el- fűthetik” két-három évtized a rezsi kiadásnak, illetve ennek belső szerkezetének az összes költéshez viszonyított arányára vonatkozóan a KSH adatai szerint az mondható el, hogy 2011-ben a háztartások alatt” - mondja Köntös Péter, az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Mindennek ellenére a családok energetikai ismereteiben alapvető hiányosságok mutatkoznak. Az emberek egy főre jutó éves fogyasztási kiadásának szerkezetében a lakásfenntartás és a háztartási energia 26,9 százalékos súllyal jelent meg. Ehhez társul még 3,5 százalékkal a toktöredékének van ugyanis csupán információja például az otthonául szolgáló ingatlan műszaki paramétereiről, és hasonlóan kevesen vannak azok, akik megújuló energiaforrásokat alkalmaznak. „Beszédes, berendezés és háztartásvitel, valamint 6,7 százalékkal a hírközlés, melynek egy jelentős része szintén a rezsikiadások között jelenik meg. Ez ösz- szesen 37,1 százalék. Az OTP hogy a válaszadók mindössze 32 százaléka van tisztában háztartási készülékeik energiafogyasztási tulajdonságaival, és az egynegyedet sem éri el azoknak az aránya, akik valamilyen nyilvántartást vagy kimutatást felmérése és a KSH adatai szerint így a rezsiköltségek nagyjából egy átlag magyar háztartás egy főre jutó kiadásainak több mint egyharmadát teszik ki. vezetnek energiafogyasztásukról” - mondta Köntös Péter. Jó hír ugyanakkor, hogy a magyar háztartások többsége szeretne tudatosabbá válni az energiafelhasználás terén, és komoly igény mutatkozik részükről ezeknek az ismereteknek a bővítésére. A megkérdezettek 61 százaléka például szívesen igénybe venné olyan szakember segítségét, aki felméri az otthona energiahatékonyságát, és tanácsot tud adni annak javítása érdekében. Szintén biztató, hogy a lakosság döntő része áldozna pénzt a rezsiköltségén esetlegesen megspórolt összegből további energiahatékonysági korszerűsítésre, amennyiben abból újabb megtakarítása keletkezne. „Mindez azért lényeges, mert az energiahatékonysági beruházások szinte mindig finanszírozhatók az energiakiadásokon megspórolt összegekből még abban az esetben is, ha a felújításhoz nem vagy csak minimális önerő áll rendelkezésre” - véli Köntös Péter. A felmérés alapvetően a közvetlenebb módon a lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségekre irányult, a válaszadók lakáskörülményeik függvényében a gáz-/fűtés-, áram-, víz- és csatornadíj mellett a közös költség, biztosítás és egyéb általuk közvetlen rezsitételnek tartott kiadások díját is beleérthették. Egy háztartás egy főre jutó kiadásainak töb mint egyharmada megy el a számlákra HIRDETÉS GG902 GG902 új OPEL MODELLEK V Wir leben Autós.