Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

Kegyelem a baltás gyilkosnak azerbajdzsán Örményország megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal Safarov még Budapesten, brutális gyilkosságának tárgyalásán - az utolsó szó jogán akkor megbánta tettét HÍRSÁV Századvég: stabil a Fidesz előnye AUGUSZTUS VÉGÉN a biztOS szavazó pártválasztók között a Fidesz népszerűsége jelen­leg 40, az MSZP 26, a Jobbik 20, az LMP 8, a Demokrati­kus Koalíció 3 százalékon áll - derül ki a Századvég felméréséből. A Fidesz támo­gatottsága a teljes népesség körében 24, az MSZP-é 14, a Jobbiké 10, az LMP-é 6, a DK 1 százalékon áll. Benyújtották a büdzsé zárszámadását A kormány pénteken benyúj­totta a parlamentnek a 2011. évi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot. A zárszámadás indoklása szerint az EU-IMF-meg- állapodás realizálódása esetén a kamatkiadások és az államadósság alakulása kedvezőbb lehet a konver­genciaprogramban prog­nosztizáltnál. A kormány a jövőbeli megállapodást elő­vigyázatossági hitelkeretnek tekinti. Szeptember 10-étől őszi ülésszak erős törvényhozási kezdés várható az Országgyűlés szeptember 10-én induló őszi ülésszakán, melynek napirendjén kiemelt helyen szerepel a munkahelyvédel­mi akcióterv és a kapcsolódó szabályozások megtárgyalá­sa - mondta tegnap Rétvári Bence. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy az első idő­szak tárgyalandó pontjai között szerepel az új polgári törvénykönyv is. Rétvári: Erős lesz a kezdés! Miután Magyarországról átszállították Azerbaj­dzsánba, szinte azonnal elnöki kegyelmet kapott Ramil Sahib Safarov, aki Budapesten egy baltával lemészárolta örmény kato­natársát 2004-ben. Éber Sándor Azerbajdzsánba érkezett, és el­nöki kegyelemmel kiszabadult tegnap Ramil Sahib Safarov, aki mindeddig Magyarorszá­gon töltötte börtönbüntetését egy örmény katonatársa meg­gyilkolásáért. Ilham Aliyev elnök kegyelmi rendeletének kiadása után a 35 éves férfit azonnal szabadlábra helyezték azeri hírportálok szerint. Safarov a NATO békepartner­ségi programja keretében Ma­gyarországon tanult, és 2004- ben baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Markarjánt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollé­giumában. Ezért a Fővárosi Bí­róság 2006-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte három­szorosan minősülő, aljas indok­ból, különös kegyetlenséggel, előre kitervelten elkövetett em­berölés és emberölés előkészü­lete miatt. A Fővárosi ítélőtábla 2007 februárjában jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emel­kedett. Az ítélet szerint Safarov Sahib azért lépett be a hadse­regbe, hogy minél több örményt öljön meg. Amikor a vádlott az örményeket mosolyogni látta, azt érezte: úgy viselkednek, mint a győztes hadsereg tisztjei a leigázottakkal szemben. Bosz- szúvágya folyamatosan nőtt az örményekkel szemben. Szerin­te Margarján provokálta őt, és meggyalázta nemzeti jelképeit. Ezért hajnalban a sértett szobájában többször rávágott a nyakára, a fejére, a mellkasá­ra és a végtagjaira, az áldozat fejét majdnem elválasztotta testétől. Odaszólt a szomszéd ágyon fekvő magyarnak: téged nem bántalak, ezután be akart törni a következő kollégiumi szobába, hogy egy újabb ör­ményt meggyilkoljon. Ügyvédje azzal érvelt, hogy Safarov elmebeteg, aki a Hegyi Karabah autonóm területért folytatott azeri-örmény hábo­rú okozta poszttraumatikus stresszbetegségben szenved. Védője már akor kijelentette, hogy Safarovot a hazájában hősnek tekintik, az örmény megölése nem számít bűnnek, a brutális cselekmény elkövető­jét a hőssé válás motiválta. 1988-BAN POLGÁRHÁBORÚBA torkollottak Örményországban és Azerbajdzsánban az autonó­miáját elvesztő Hegyi-Karabah hovatartozása miatt kitört mil­liós tömegű tüntetések. Az etni­kai tisztogatásnak és népirtás­nak ezrek estek áldozatul, a harcok 1994-ben fegyverszü­net nélkül megszakadtak. Örményország azóta megszál­Safarov később a börtönben rátámadt az őrségre, emiatt újabb eljárást indítottak ellene. „Helyreállt az igazság” - je­lentette ki Safarov Bakuban, akit szabadulása egy „kissé meglepett”. Kész továbbszol­gálni országát és népét. 2007- ben Safarov az utolsó szó jogán még megbánta tettét. A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium (KIM) teg­nap azt közölte, hogy az átszál­lított Safarov Azerbajdzsán­ban folytatja büntetésének letöltését. Az azeri igazságügyi lás alatt tartja Azerbajdzsán területének 40 százalékát. Az azeri elnök az örményeket Azerbajdzsán első számú ellen­ségének nevezte. Elmira Szu- lejmanova azeri ombudsman szerint „Safarovot példaként kell állítani a fiatalok elé”. Egy. azeri lap az „év emberének” választotta, iskolákat is készül­tek elnevezni róla. minisztérium arról tájékoztat­ta a magyar szaktárcát, hogy az ítéletet nem alakítja át, vég­rehajtását közvetlenül folytatja a magyar ítélet alapján. Az 1983-as strasfóourgi egyezmény szerint az elítélt kérheti akár az ítélkező ál­lamtól, akár a végrehajtó ál­lamtól, hogy szállítsák át. Az egyezménynek Azerbajdzsán és Magyarország is részese. A végrehajtó állam illetékes hatóságainak folytatniuk kell a büntetés végrehajtását, vagy bírósági, illetőleg államigaz­gatási eljárás keretében át kell alakítaniuk az ítéletet a végre­hajtó állam határozatává. Orbán Viktor kormányfő jú­niusban járt Azerbajdzsánban, ahol a biztonságosabb európai gázellátás érdekében szorosabb együttműködést sürgetett a Kaszpi térséggel. Találkozott az államfővel, a kormányfővel és a kaukázusi ország állami olaj­ipari vállalatának vezérigaz­gató-helyettesével is, de hogy felmerült-e Safarov ügye, arról a tudósításokban nem esett szó. Ormány felháborodás „ÖRMÉNYORSZÁG PÉNTEKTŐL megszakítja diplomáciai és min­den egyéb kapcsolatát Magyar- országgal” - közölte tegnap az örmény elnök. Szerzs Szarg- szján kijelentette: sem ő, sem Örményország nem fogadja el, hogy Safarov kegyelemben ré­szesült, és ezt az örmény nép nem bocsátja meg. „az, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak a bű­nöző Safarovot, minimum értet­lenséget és felháborodást kelt, mert világos volt, hogy mi vár Azerbajdzsánban erre a gyilkos­ra” - hangoztatta tegnap Eduard Sarmazanov. Az ör­ményparlamenti alelnök sze­rint a kegyelem újabb bizonyíté­ka annak, hogy Azerbaj­dzsánban állami szinten érvé­nyesül az örmények iránti gyű­lölet és a fasizmus politikája. Sarmanazov szerint ez a meg­döbbentő lépés nem maradhat válasz nélkül, a nemzetközi kö­zösségnek el kell ítélnie. Hovik Abrahamján, az örmény parla­ment elnöke lemondta szeptem­beri magyarországi látogatását. összehívták az örmény nem­zetbiztonsági tanács ülését, rendkívüli értekezletre hívták az ENSZ-tagországok diplomá­ciai képviseleteit. A nemzetközi közösség fellépését sürgették. az AGYONVERT Markarján csa­ládjának ügyvédje kijelentette: Örményországnak pert kell indí­tania Azerbajdzsán ellen. Szerinte Safarov kiengedése után Azerbajdzsán viseli a tel­jes felelősséget a Budapesten elkövetett gyilkosságért. larisza alaverdján csütörtö­kön Jerevánban azt hangoztat­ta, hogy Azerbajdzsán a Magyarországnak ígért pénz­ügyi segítséggel akarja elérni Safarov elengedését. Az örmény parlamenti képviselő több mé­diaközlésre hivatkozott, ame­lyek szerint Azerbajdzsán kész lenne magyar államkötvényeket vásárolni 2-3 milliárd dollár értékben. Példaként állítják a fiatalok elé az azeriek Hitler: vissza a 70-es évekhez tanévkezdet PDSZ: Irányváltásra kényszerítik a közoktatást A jövő héten kezdődő tanév a múltidézés jegyében indul, a kormány a hetvenes évek oktatáspolitikáját hozza visz- sza - hangoztatta tegnap Hiller István. Az MSZP-s politikus szerint a tanárok állami isko­lákban, államilag kinevezett igazgatók vezetésével az állam által ellenőrzött tananyagot ok­tatják majd, és ezt a központból irányítják, mint a 1973-ban. A volt oktatási miniszter úgy vélte: a múltidézés felfordulást, színvonalcsökkenést okoz, és sokba kerül. Ezért a források biztosítása érdekében sok pe­dagógust elbocsátanak, a te­lepülésvezetők pedig iskoláik jövőjébe nem szólhatnak bele. Az MSZP továbbra is lehető­vé tenné, hogy az önkormány­zatok - ha akarnak és képesek rá - iskolafenntartók legyenek, így az „iskolavárosoknak” is visszaadnák iskoláikat, hogy folytassák hagyományaikat. A szocialisták előírnák, hogy­ha az egyházi iskola ugyanazt a feladatot végzi, nem kaphat több pénzt az állami-önkor­mányzatinál, és helyreállíta­nák az érdekegyeztetés rend­szerét is. Az eddigi liberálisabb okta­tási rendszerrel szemben erő­sen központosító rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán - hangoztatta tegnap a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) el­nöke. Mendrey László szerint bár a magyar közoktatás átala­kításra szorul, „a közoktatás hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kénysze­rítik a törvények”. A mindennapos testnevelés bevezetése kapcsán hasznos­nak vélte, ha mozgásra bírják a gyerekeket, de aggályosnak tartja, ha erre kényszerítik. Szólt arról is, hogy a jövő szep­temberben életbe lépő pedagó- gus-életpályamodell átlagban bruttó 30-40 ezer forintos fize­tésemelést jelent majd, de, ha ezt visszaosztják a megemelke­dő óraszámokkal, kevesebb bér jön ki. ■ Elismerés „Magyarországnak nagyon nagy szüksége van olyan emberekre, akik a magyar kultúra és tudomány nagyköveteként, hídszerepet töltenek be a világban” - hangoztatta tegnap a Lánchíd Díjakat átadó Martonyi János külügyminiszter. Sebestyén Márta Magyarország és a magyar kultúra világszintű elismertségének erősíté­sében betöltött szerepéért, Kroó Norbert akadémikus a magyar tudományos diplomácia területén és a magyar tudomány nemzetközi hírnevének növeléséért kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, míg Oplatka András író, új­ságíró Svájc és Magyarország kapcsolatainak ápolásában, valamint a Magyarországról alkotott kép javításáért kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül kapta mega Lánchíd Díjat. Képünkön balról jobbra: Martonyi János, Sebestyén Márta, Oplatka András és Kroó Norbert. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom