Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

6 GAZDASÁG 2012. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Jól járták, akik váltották hitelkiváltás Akár 30 százalékkal is csökkenhet a havi részlet BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.31) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2012. szept. 67170 Malmi búza index 2012. szept. 67170 Takarmánybúza i 2012. szept. 65 500 Takarmánykukorica 2012. nov. 71150 Tak.kukorica index 2012. nov. 71150 Takarmányárpa 2012. szept. 61500 Olajnapraforgó 2012. okt. 140000 Olajnapraforgó index 2012. okt. 140000 Repce 2012. szept. 137 300 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás Millió (%) Ft TVK 1945 4,01 0 DANUBIUS 2 600 2,76 1 E-STAR 430 1,41 4 OTP 3 579 1,38 2 552 M0L 16620 1,34 827 RICHTER 38500 1,18 466 Vesztesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás Millió (%) Ft ANY 420 ■1,86 1 EGIS 16570 ■1,25 54 CIGPANN0NIA 245-0,40 2 RABA 660-0,15 0 DANUBIUS 2185-0,68 0 FORRÁS: BÉT A BUX index alakulása MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. augusztus 31-én: gj €/Ft 283,92-0,88 Ft J$/Ft 225,27-2,58 Ft CHF/Ft 236,38-0,82 Ft kj«/$ 1,2605 0,011 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 08.31.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 275,49 292,53 CIBBank 273,48 296,28 Citibank 272,71 295,43 Erste Bank 277,51 293,49 FHB Bank 276,49 293,01 K&H Bank 277,40 293,38 MKBBank 276,02 290,18 OTP Bank 276,27 290,43 Raiffeisen Bank 276,78 289,24 Sokára érkezett meg az a tá­mogatott forinthitel, amely érezhető segítséget jelenthet a nehéz helyzetben lévő de­vizahiteleseknek. A kölcsön 25 százalékának elengedését májusig kellett kérni, igazán jó kiváltó hitel viszont csak néhány hete kapható. Hermán Bernadett * 8 A késedelmes devizahitelesek közül sokan lemaradhattak a lehetőségről, hogy kedvező forinthitelre váltsák a deviza- kölcsönüket. A hitelintézetek számára ma jár le a határidő arra, hogy a tartozás 25 száza­lékának elengedése mellett fo­rintra váltsák azoknak a devi­za-jelzáloghitelét, akik már ta­valy szeptemberben is legalább 90 napos csúszásban voltak a törlesztéssel. Az érintett adó­soknak azonban már május kö­zepén jelezniük kellett a bank­juknál, ha erre igényt tartanak. A jogosultak száma magas lehet, hiszen a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) adatai szerint a deviza-lakáshitelek nagyjából 8 százaléka, a szabad felhasz­nálású jelzáloghiteleknek pe­dig 15 százaléka volt már több mint háromhavi késedelem­ben 2011. szeptember végén. A korábbi sajtóhírek szerint az érintett adósok közül nagyjából 85 ezren felelhettek meg a kri­tériumoknak, de a bankok korábbi nyilatkozatai szerint az érintetteknek csak kis há­nyaduk élt a lehetőséggel, és jelezte május közepéig a bank­jánál, hogy átváltaná a hitelét. Hivatalos adat még nincs az átváltott kölcsönökről, az MNB fogja bekérni azokat a hitelin­tézetektől, ha megtörténtek az átváltások, és ismerteti majd. A szerény érdeklődés egyik fontos oka az volt, hogy az igénylés idején az adósok a váltással legfeljebb a deviza- kockázattól szabadulhattak meg, a törlesztőrészletük ér­demben nem csökkent volna. A forint-lakáshitelek átlagos Átlátható árazás szintén ma jár le a határideje annak, hogy a jelzáloghitellel rendelkező adósok kezdemé­nyezzék a bankjuknál, váltsa át kölcsönüket egy úgynevezett átlátható árazására. Azok él­hetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek a szerződése 2013 má­jusában vagy azután jár le. a bankok áprilistól már csak olyan jelzáloghiteit kínálhat­nak, amelynek kamata három, öt vagy tíz évre előre rögzített, ha ennél gyakrabban szeretné változtatni a kamatot a hitel- intézet, akkor azt valamilyen referenciarátához kell kötnie. hitel-költségmutatója május­ban jóval 12 százalék fölött volt, ez pedig azt jelentette, hogy csak azoknak a havi fizetési terhe csökkent volna az átvál­tással, akiknek a svájcifrank- alapú kölcsönük legalább 10 százalék körüli THM-mel ke­tyegett. A jegybanki adatok szerint viszont egy átlagos sváj- cifrank-alapú lakáshitel kama­ta akkoriban 6,3 százalék körül alakult. Aki viszont mindezek ellené­re is vállalta a kölcsön forintosí­tását, most jól járhat. Megjelent ugyanis néhány hete a ban­kok kínálatában a régóta várt támogatott kölcsön, amelyet nem csak lakásvásárlásra, de AKIK KIVÁLTANÁK ű hitelüket ÜZ újfajta, transzparens kölcsönre, azoknak az igénybejelentést kö­vetően 60 napjuk van arra, hogy a szükséges dokumentu­mokat benyújtsák a hitelintéze­tekhez. Ha a feltételek teljesül­nek, a bankok kötelesek elfo­gadni az igényt, és díjat sem számolhatnak fel az eljárásért. ha viszont a meglévő kölcsön­szerződés szerinti ügyleti kamat változását egyéb jogszabály sza­bályozza (például kamattámo­gatott hitelek esetén), az átlát­ható árazásra történő áttérést nem lehet kérelmezni. a késedelmes hitelek kiváltásá­ra is felhasználhatnak az adó­sok. A kamattámogatás iránti kérelmet az év végéig kell be­nyújtaniuk, és ha megkapják, egy olyan hitelkonstrukcióhoz juthatnak, amelyikkel az ere­deti devizakölcsönhöz képest a csökkentett tartozás és a ked­vező kamatozás eredményeként akár 30 százalékkal is csök­kenhet a törlesztőrészletük. Igaz, egyelőre még csak ke­vés hitelintézetnél foglalkoz­nak az új támogatott hitellel, de ahol van, ott a bedőlt de­vizahitelesek is keresik. „Az első bő három hét tapasztala­tai alapján az érdeklődés hét­ről hétre növekszik a termék iránt, az utolsó héten már több mint 100 érdeklődőről beszél­hetünk” - mondta lapunknak Becsei András, az OTP lakos­sági igazgatóságának vezetője. A hitelintézetnél a támogatott hitelek több mint felét eddig használt lakás vásárlására és korszerűsítésére igényelték, de jelentős részük irányult bedőlt devizahitelek kiváltására. Az OTP mellett a K&H és az FHB kínálja még az új támogatott hi­telt, de több más piaci szereplő is tervezi a bevezetését. Az Uni- Credit várhatóan az ősszel in­dítja el, az Erste is nagy való­színűséggel kínálni fogja az új hitelt, és a Budapest Banknál is vizsgálják a bevezetésének a le­hetőségét. JÓ TANÁCS Engem senki ne állítson be hibásnak! CIKKÜNK NYOMÁN Olvasónk energiaszolgáltatója egy hó­napon belül két összeget számlázott ki. Az egyiket július 2-ai, a másikat 31-ei határidővel. A hölgy nyugdíjas, és nem tud egyhavi jövedelméből két számlát is fedezni. A hölgy felháborodott, mert úgy érzi, hazugnak, hanyag­nak, hibásnak állítottuk be őt, amikor múlt heti cikkünkben a problémájára adott válaszban azt írtuk, le­hetséges, hogy az elmúlt hó­napban nem kapott számlát, vagy azért jött most kettő, mert az előzőt elmulasztotta befizetni. olvasónkat nem állt szán­dékunkban megbántani. Némileg fényt derít a tör­téntek okára, hogy második levelében közölte: átalánydí­jas. Lehet, hogy ez az előre számlázás oka. azt is kérdezi, miért nem lehet a szolgáltatóba „be­lekötni.” A szolgáltatóba nem belekötni kell, hanem magyarázatot kérni tőle. Amint azt tanácsoltuk, személyesen vagy írásban, a dokumentumokat bemu­tatva. Mi az újságban nem intézkedhetünk olvasóink helyett, csak javaslatokat tehetünk a megoldásra. levélírónk múltkori cik­künkből hiányolja a prob­lémájára adott tanácsot. A kedvéért idézünk egyszer már megjelent írásunkból: „a hölgy keresse fel a szol­gáltatót magyarázatért. Levélben, e-mailben is meg­teheti, de legcélszerűbb sze­mélyesen intézkedni az ügy­félszolgálati irodában. Ott elmagyarázzák a körülmény okát, és ha a szolgáltató hi­bázott, orvosolják a bajt. Ha nem ez történik, olvasónk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területileg illeté­kes, regionális szervéhez fordulhat a http://www.nfh . hu/portal/kapcsolat/írjon linken.” ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasz­tóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Központosíthatják az öntözést VÍZGAZDÁLKODÁS Állami kézbe vennék az árszabályozást is Több megtakarítás, mint hitel HÁZTARTÁSOK Csökkent a bankbetétek állománya A nemzeti vidékstratégiához hasonló módon elkészül a nem­zeti vízgazdálkodási és öntözé­si stratégia, amely a szeptem­ber 4-i, keddi kormányülés elé kerül - jelentette be teg­nap Illés Zoltán a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Szerencsen. A Vidékfejlesztési Miniszté­rium környezetügyért felelős államtitkára úgy fogalmazott: több mint egyéves előkészítő munka előzte meg a stratégiát, amelynek célja a meglévő víz­zel való ésszerű gazdálkodás. Illés hangsúlyozta: a kormány­zat úgy véli, hogy az ár- és belvízi megelőzéshez, védeke­zéshez hasonlóan az öntözés is közfeladat, állami feladat. Ezért a stratégia centralizálni, állami kézbe kívánja venni - a költ­séghatékonyság és a gazdál­kodók támogatása miatt is - az öntözést, miként az ársza­bályozást is. Illés Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy je­lenleg 6-7 különböző, törvényes módon történik az öntözésre használt víz árának meghatá­rozása. A vízitársulások helyett az állam lesz a vízgazdálkodás ezen elemének letéteményese - hangsúlyozta Illés Zoltán. A vidékfejlesztési államtit­kár szerint ha a kormány jövő hét kedden, a kormányülésen elfogadja a stratégiát, annak megvalósítása az elkövetkező évek feladata lesz. ■ Illés: ésszerű gazdálkodást a vízzel! Júliusban már csak 7340 milli­árd forinttal tartoztak a háztar­tások a bankoknak - áll a Ma­gyar Nemzeti Bank felméré­sében. Ilyen kevés bankhitele utoljára 2008 szeptemberében volt a lakosságnak. A hetedik hónapban 160 milliárd forinttal csökkent a háztartási hitelek állománya főként az árfolyam- változásoknak köszönhetően, de szerepet játszott a folyamat­ban az is, hogy a lakosság nettó értelemben törlesztett a kölcsö- neiből. A forinthiteleknél volt ugyan növekedés, ez azonban nem tudta kompenzálni a devi­zahitelek törlesztését. A bankbetétek állománya is csökkent valamelyest, július végén a háztartásoknak vala­mivel több, mint 7500 milliárd forintnyi megtakarítása volt a bankokban. A hitelek és be­tétek aránya figyelemre mél­tó, a magyar háztartásoknak ugyanis 2008 tavaszától kezd­ve az idei nyárig folyamatosan több volt a tartozásuk, mint az elhelyezett betétjük. A leg­nagyobb különbség a hitelek ja­vára 2010 augusztusában volt, amikor több mint 1500 milliárd forinttal volt magasabb a ház­tartási hitelállomány, mint a be­tétek volumene. Az idén nyáron viszont megfordult a trend, és a lakosságnak bő négy év után ismét több banki megtakarítá­sa van, mint hitele. A vállalati hitelek állománya is csökkent júliusban nagyobb részt az árfolyamváltozások, kisebb részben pedig a törlesz­tések miatt. A cégek 35,8 milli- árddal fizettek vissza több köl­csönt, mint amennyit kaptak a bankoktól, és gyakorlatilag december óta folyamatosan net­tó törlesztésben vannak. A nem pénzügyi vállalatok hitelállo­mánya 7000 milliárd alá süly- lyedt, amire 2007 szeptembere óta nem volt példa. A vállalati betétállomány viszont nőtt jú­liusban 4120 milliárd forintra. A helyi önkormányzatok nettó hitelfelvevők voltak júliusban, banki megtakarításaik pedig tovább csökkentek. ■ H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom