Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

4 2012. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR Az első Balaton-kortytól a bogién fasorig az exállamtitkár Neki már 1990-ben kétharmada volt. Nem számít kisgazda-feltámadásra Sokat kellett csatázni, hogy ne vágják ki, de végül győz­tünk - mutat végig a bogiári Jankovich-telep platánsorán Tarján Lászlóné. Régen visz- szavonult a politikától az exállamtitkár, azóta a kör­nyezet- és Balaton-védelem egyik élharcosa. Fónai Imre- Ön volt az első politikus, aki de­monstratíve ivott a Balaton vizé­ből...- Akkor, a kilencvenes évek első felében még demonstrálni kellett, hogy akár inni is lehet belőle, vagyis nem olyan nagy a baj...Merthogy akkor valóban adódtak problémák a vízminő­séggel, emlékezetesek voltak ugye az angolnapusztulások. Egy alkalommal beültettek egy csónakba, nem közölték előre, hogy mi fog történni, csak kint a nyílt vízen kértek meg, hogy igyák a Balatonból.- Többen is követték azután eb­ben, államtitkárok, miniszterek. A legenda szerint utána gyorsan pálinkával öblögettek...- Lehet hogy ők igen, én nem.- Hogyan lett államtitkár? Meg­felelő súllyal esett talán a latba, hogy 1990-ben kisgazdapárti je­löltként akkora fölénnyel győ­zött a kaposvári kettes választó- kerületben, amit azóta sem si­került egyetlen befutónak sem túlszárnyalni Somogy megyé­ben? Önnek már akkor kéthar­mada volt...- Nem is ez, inkább a szakér­telmem számított, szakembert kerestek a környezetvédelmi államtitkári posztra.- Furcsa ezt manapság hallani, de más idők jártak akkor, amit az is mutat, hogy befutó „párja" a kaposvári egyes választókerü­letben Király Béla volt. Minek kö­szönhette amúgy, hogy ilyen nagy fölénnyel nyert?- Az erdészeknek például, egy-egy kampánygyűlésre ki­vonultak a csemetekerti mun­kások is, de általában is jó kap­csolatom volt az emberekkel; hatvanöt falum volt, mindenhol rám szavaztak.- Amikor 1998-ban kormányra kerültek a kisgazdák, nem me­rült föl, hogy visszatér a politi­kába?- Nem, mert nem voltam a Torgyán embere.- Nagy szükség volna manapság egy hasonló vidékpártra...- Igen, óriási az űr, annak idején politika is volt benne bő­ven, hogy ne legyen egy erős vi­dékpárt, szét is hullott. De talán mára a Fidesz is rájött, hogy jó volna, ha lenne mégis.- Politika után természetvéde­lem, Balaton...- Azóta is, máig igénybe ve­szik a szakértelmemet, sok eredményt sikerült elérni, de legbüszkébb arra vagyok, hogy megvédtük a bogiári Janko­vich-telep platánsorát. Azért akarták kivágatni, mert be­árnyékolja a strandot. Harcol­tunk, s végül győztünk. S Ba- latonföldvárnak is én adtam a végső szakvéleményt az otta­ni, ugyancsak kivágásra „ítélt” platánokról, így aztán azok is megmenekültek.- Nemrég olvasói levelet írt la­punknak, amiben azt hangsúlyoz­ta: nincs szükség pánikra, a ter­mészetes ciklus része a mostani kevés víz a Balatonban.- Minden eddigi tapasztala­tom azt mondatja: a természet helyreállítja önmagát.- A múlt heti keszthelyi Bala- ton-konferenciáról szóló híradások végén azt lehetett olvasni, hogy a hallgatóság soraiból felállt valaki és újra sürgette, hogy vegyék napi­rendre a vízpótlás kérdését...- Nem szakember volt, vál­lalkozó, akinek talán ez érde­kében állna. De elmondták ne­ki a hozzáértők, hogy ez idejét múlt elképzelés.- Pedig ha továbbra sem esik elég eső, újra és újra felmerül majd a kérdés...- 2003-ban már foglalkoz­tunk ezzel a témával, tanul­mányterveket készíttettünk a Balaton Fejlesztési Tanácsban, felmerült a Duna, a Dráva és a Rába vizének elvezetése is a Balatonba, a végső összegzés azonban úgy szólt, hogy ökoló­giai kockázata lenne a vízpót­lásnak; az ökoszisztéma olyan Tarján Lászlóné: Nem szárad ki a Balaton! 1947 _ _ . 155 cm 2003 23 cm 2004 65 cm 2005 107 cm 2006 115 cm 2010 _ _ .................._ 12 9 cm 2011. december 72 cm 2012. március . 84 cm 2012. máius \ , 81 cm 2012. augusztus 11. “ ~ 57 cm 2012. augusztus 15. t ^6 cm 2012. augusztus 23. * ' át* 52 cm 2012. augusztus 31. 48 cm mértékben megváltozna, amit nem lehet felvállalni. Akkor le­került a napirendről, remélhe­tően örökre.- Csak éppen közben változik az éghajlat, mindinkább szárazo­dig ezzel együtt egyre kevesebb befolyó éri el a tavat; ennek elle­nére sem kell számolni a Bala­ton kiszáradásával néhány évti­zed múltán?- Az igaz, hogy éghajlatválto­zás megfigyelhető, az ezredfor­duló óta a csapadékeloszlás és a vízszint ingadozása kezd szél­sőséges méreteket ölteni. Er­re már figyelni kell, foglalkoz­ni kell vele a szakembereknek. Feladatot ad, de aligha hiszem, Tarján Lászlóné „most jöttem a keszthelyi iro­dámból, első utam a vízhez veze­tett, fürödtem egy jót, a víz na­gyon tiszta’’ - így az Antall- és Boros-kormány környezetvédelmi államtitkára (1990-94), akinek a legnagyobb büszkesége a 25 mé­ter magas mamutfenyő a balatoni nyaraló udvarán. Negyven éve hozta csemeteként Zalából, ma a legnagyobb fa széles e vidéken, de a bogiári Jankovich-telepen bizonyosan. „Kis kertészházként vettük a férjemmel fél évszázada, aztán bővítgettük, de most, hogy terebélyesedik a fenyő, lassan bontogatnunk kell..." magas rangú katonatisztek kapták valaha az első telkeket a Jankovich-telepen, ők építették a villákat, amelyekből itt-ott még látni párat mutatóban. Részön­kormányzatot harcoltak ki ma­guknak a mai telepiek, Tarján Lászlóné is tagja. Kihelyezett tes­tületi ülés volt nemrég is az üdü­lőterületen. Harcol (a platáno­kért), szakért (erdőmérnöki vég­zettséggel erdészeti igazságügyi szakértő), tanulmányokat ír (a Balaton-régió erdősítésének növe­léséről). Szaktanácsadója a Bala­toni Szövetségnek, keszthelyi iro­dája és bogiári nyaralója mellett csak a telet tölti a fővárosban. El­nöke a genfi székhelyű nemzet­közi környezetvédelmi mozga­lom, a Zöld Kereszt hazai szer­vezetének, vagyis európai távla­tokban is védi a természetet. Balaton vízgyűjtőterület: 5775 km2 vízfelület: 588 km2 nádas: 16,8 km2 hogy a Balaton kiszáradásához vezetne a megindult változás. A szárazodás is tény, példa rá az idei nyár is, és már csak ezért is volna kívánatos - ahogyan er­dőmérnökként egy tanulmány­ban le is írtam -, hogy növeljük a zöldterületek arányát a Bala- ton-régióban, így az erdőterü­letekét a mostani huszonhat százalékról huszonkilenc-har- mincra, szárazságtűrő fafajták telepítésével. S a vízháztartási mérlegre kell jobban figyelni.- Vagyis a zsilipelésre, a vízeresz- tésre?- Igen, mivel csak azt tudjuk befolyásolni. 2010-ben még ki- lencszáz milliméter csapadék hullott a tó vízgyűjtőjén, egy évre rá mindössze háromszáz. De lám, még két éve is ilyen sok volt a csapadék.- Azaz van remény?- Van. A csapadékot, meg a befolyókat (a Zalával együtt harminc ilyen táplálja a Bala­tont) nem tudjuk befolyásolni, csak a leeresztést. Ezt kell te­hát megváltoztatni. Azt a je­lenlegi előírást, hogy 70 és 110 centi közötti szinten kell szabá­lyozni a Balaton vízállását. Leg­alább 120-130 centire fel kell emelni a felső határt.- Amitől Lombár Gábor balaton- fenyvesi polgármester haja az ég­nek fog állni...- Biztosan, sajnálom is Lombár Gábort, de valamit va­lamiért. Az egész Balatonról van szó, a Balaton jövője a tét.- Valamit persze ki kellene talál­ni, hogy egy esetleges 120 cen­tis vízállásnál se kerüljön víz alá a fél Balatonfenyves...- A szakembereknek erre valóban megoldást kell talál­ni, méghozzá addig, amíg ilyen száraz az idő és kicsi a víz. Megjegyzem, áldozatok mindig vannak...- Csak nem a horvátországi nya­ralóbontásos „rendrakásra” cé­loz? Ha ma pozícióban volna, fel merne vállalni ilyen drasztikus beavatkozást a Balatonnál?- Nehéz kérdés. Aligha.- Kisgazdának tartja, vallja még magát? És a kisgazdák önt?- Szoktak hívni egy-egy rendezvényre, de hát van há­rom-négy is most kisgazda- pártból.- Sosem virágzik már fel a párt?- Megváltozott a falu, a vi­dék is, kicsi rá az esély. Bár, ha akadna egy jó, egy hiteles veze­tő, végre egy igazán kisgazda mentalitású... Semmi sem marad rejtve Justitia figyelő tekintete előtt emelt fejjel Több mint egy évszázada monumentális palota épült az igazságnak és a jognak a kaposvári Esterházy utcában Ha a kaposvári törvényszék tör­ténetét szeretnénk feltérképez­ni, az 1870-es évek elejéig kell visszalépnünk. Hiszen a kiegye­zéssel nem csupán politikai és gazdasági síkon történt rend­szerváltozás a Duna, a Tisza és a Kapós táján: az igazságszolgál­tatást is új alapokra helyezték. A kaposvári királyi törvény­szék, az ügyészség és a járásbí­róságok tagjai 1872 elején tet­ték le a hivatali esküt az első törvényszéki elnök, Kriszt Já­nos előtt. A törvényszék akkor­tájt a vármegyeháza épületében működött, de nemsokára sző­nyegre került egy önálló tör­vényszéki épület, egy „igazság­ügyi palota” építésének ügye. Az elképzelés a 20. század ele­jén érett valósággá. 1905 szeptemberében kezdő­dött meg az alapozás az Ester­házy és az Árpád utca (a mai Bajcsy-Zsilinszky és a Kossuth Lajos utca) sarkán. A terveket Károlyi Emil, Marton Ákos és Riemer Márkus műépítész ké­szítette, az építési vállalkozó a budapesti Fejér Lajos, az ő helyi megbízottja Ritter Ignác építész volt. A kiküldött bizottság 1908. február 15-én vette át véglege­sen a kaposvári Igazságügyi Palotát. A bírósági épület alaprajza két udvarra szervezett, klasszikus városi „palota’-elrendezés. A szimmetrikus alaprajz szimmet­Előző heti feladványunk: a törvényszéket Igazságügyi Palotának nevezték rikus homlokzatot eredménye­zett, amelynek tengelyében a fő­bejárat óriás oszlopokkal hang­súlyozott és timpanonszerű at­tikával lezárt középrizalitja áll. Az épület tetejét egy különleges mészkőszobor uralja: a két cson­ka torony között trónoló Justitia istenasszony, az igazságszolgál­tatás szimbóluma. A hölgy azon­ban a szokásos ábrázolástól elté­rően a pallost a bal, a mérleget a jobb kezében tartja, s nincs be­kötve a szeme. így bizonyára lát­ja, hogy a monumentális, a vá­rosképet jelentősen alakító palo­tát az 1950-es években épült ta­nítóképző szinte beszorítja a vi­szonylag szűk utcába, noha ere­detileg nagy teret terveztek elé. Ugye, milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A vagy emeltfejjel@sonline.hu Csapadékmennyiség a vízgyűjtőn 2010: 929 mm 2011: 309 mm A Balaton vízszintjének alakulása

Next

/
Oldalképek
Tartalom