Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám
2 2012. SZEPTEMBER 16., VASÁRNAP HÍRSÁV Új főigazgatója van az Információs Hivatalnak kinevezte Pásztor Istvánt az Információs Hivatal új főigazgatójává Orbán Viktor kormányfő. Pásztor István a szervezet élén Pető Tibort váltja. Pásztor István dandártábornok kijelölésénél - aki a katonai elhárításnál dolgozott felkéréséig - fontos szempont volt, hogy elhárítói munkáját a rendszerváltozás után kezdte. Gumilövedékkel lőttek egy fiúra Zuglóban négyen támadtak rá egy zuglói szórakozóhelyen egy 18 éves fiatalemberre szombatra virradóra a fővárosban. A támadók fegyverutánzatokkal, feltehetően gumilövedékkel többször rá is lőttek a fiúra. A rendőrség honlapjára feltett közlemény szerint egy zuglói szórakozóhelyen kötött bele négy férfi a fiatalemberbe. Egyikük odament hozzá, arcul ütötte, majd elővett egy fegyverutánzatot, amellyel rálőtt. Fénymásolt pénzzel fizettek a diákok egy ezer és egy ötszáz forintost fénymásolt le két általános iskolás fiú a Ko- márom-Esztergom megyei Ácson, majd rávették két társukat, hogy azzal fizessenek az iskolabüfében. Az egyik fiú édesanyja pénztárcájából vett ki egy 500 és egy 1000 forintos bankjegyet, társával mindkettőt fénymásolta, és összegyűrte, hogy valódibbnak tűnjön. Ezután megkérték két iskolatársukat, hogy vásároljanak vele az iskolai büfében. A négy gyerek ellen nem indul eljárás, mivel még egyikük sem töltötte be a 14. életévét. 100 ezer költő a változásért költők, performerek, dalköltők, slamköltők és zenészek verselnek szeptember 29-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban a 100 ezer költő a változásért című rendezvényen. Ezen a napon a világ több mint 115 országában mintegy 700 költészeti eseményt rendeznek. Ma lesz a LOVAS FESZTIVÁL Már Már első óráiban rengeteg látogatót vonzott a fővárosi Hősök terére az ötödik évfordulóját ünneplő, már hagyományosnak számító lovas rendezvény, a Nemzeti Vágta. A ragyogó napsütésben nemcsak a lelátók, de az „Országkonyha" és a „Vágta” korzó területe is megtelt érdeklődőkkel. A Műcsarnok mellett berendezett „Országkonyhán” libamájat, libacombot kóstolhatnak a látogatók, de választhatnak mangalicából, szürkemarhából, kacsából készült ételeket, és a szervezők gondoltak a folyami és tavi halak kedvelőire is. Nem maradhatnak el természetesen a tradicionális maKÖZÉLET Működésben a lex Biszku megtorlás A büntetést az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani 1970. november 23-án Fock Jenő kormányfő beszél az MSZMP X. Kongresszusán. Mellette Kádár János, Leonyid lljics Brezsnyev és Biszku Béla. Több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt őrizetbe vették Biszku Bélát az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben. Ács György Navracsics Tibor szerint nem értjük meg Európa XX. századi történelmét, ha csak a második világháború eseményeire koncentrálunk, és a szocializmus alatt elkövetett bűnöket nem tartjuk fontosnak. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter véleményével szemben több szakértő szerint a Biszku-ügy csak arra jó, hogy összemossák a Rákosi- majd a Kádár-kor törvénytelenségeit a náci-nyilas bűnökkel. Navracsics' szerint jelenleg is találkozhatunk olyan emberekkel, akik működtették valamelyik totalitárius rendszert, akik nagy valószínűséggel másokat az életüktől megfosztottak. Itt él közöttünk a múlt, itt vannak a túlélők, és sok esetben itt vannak a tettesek is. Olyannyira, hogy Biszku Bélát - akit Ibolya Tibor főügyész az 1956-os forradalmat követő megtorlások fő irányítójának és felelősének nevezett - két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben is gyanúsítják. Ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, igaz, ez a 91 éves Biszku esetében csak szimbolikus jelentőségű. Ibolya Tibor szerint az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságának valameny- nyi tagja gyanúsítható lenne ezzel a bűncselekménnyel, de már csak Biszku Béla él közülük. Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága 1956. november 21- én tartott ülésének napirendjén a karhatalom megszervezése szerepelt, az ülésen Biszku Béla is jelen volt, és megszavazta azt a két határozatot, amelyek közül az egyik Földes László hadseregbe történő delegálásáról, továbbá arról szólt, hogy „egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni”. Az ügyészségnek a sajtó számára átadott sajtóanyaga szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetőségének ülésén 1956. december 3-án többek között azt mondta: „egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi felAZ országgyűlés 2011. december 30-án 290 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely rögzíti: a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetésüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani; e törvénnyel vonhatják felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit és végrelépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mivel ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött”. Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy hajtőit. A lex Biszkuként is emlegetett jogszabály hatályba lépése után, 2012. február 14-én a Jobbik feljelentette a legfőbb ügyésznél Biszku Bélát az 1956- os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt felbujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés -jelenleg hazaárulás - bűncselekményének gyanúja miatt. az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban. Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága - amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt - közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezetőtestületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg, és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett. „Talán a történészek konszenzusban vannak azt illetően, hogy az 1956-ot követő megtorlásokban Biszku Béla mint belügyminiszter befolyásolta az igazságszolgáltatást, és konkrét büntetőeljárásokban is szerepe volt, ez azonban a jelen nyomozás tárgya szerint még a megalapozott gyanút nem -éri el” - fogalmazott a főügyész. Hozzátette ugyanakkor: nehezen bizonyíthatóak ezek a bűncselekmények, de „nem tettünk le arról (...), hogy ezen cselekményeket is bizonyítani tudjuk Biszku Bélával szemben”. A nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében. A sortüzekről szóló dokumentumokat történész szakértők már többször benyújtották a bíróságnak. Az pontosan nem dokumentált, hogy attól az Ideiglenes Intéző- bizottságtól, amelynek Biszku Béla is tagja volt, hogyan jutottak parancsok a Katonai Tanácshoz. Egyelőre nem lehet tudni, minek alapján indítottak most eljárást Biszku Béla ellen. Az emberiesség elleni bűncselekmény nem évül el Nemzeti Vágta döntője i első napon jó hangulat és telt ház volt gyár édességek, a rétes és a kürtőskalács sem. A hazai borok és pálinkák termelői is saját standdal mutatkoznak be az „Országkonyhán”. Az 56-osok terén kapott helyet a „Városok faluja” korzó, ahol a Nemzeti Vágtán versenyző települések mutatkozhatnak be. Szombaton, kora délután falvakat, városokat képviselő néptáncos fiatalok keltettek jó hangulatot a táncukkal. A korzón kézművesek árusították termékeiket, és bemutatkoztak a lovasszakmához és a lovassporthoz kötődő eszközöket kínáló üzletek és vállalkozások is. A döntőket ma tartják. ■ A tavalyi győztes, Molnár Gyöngyi bajai lovas Jessy nyergében 638 millióval lehetett a top 100-ba kerülni az szja-törvény szerint adózó egyéni vállalkozók száma csökkent, bevételi teljesítményük ugyanakkor javult 2011- ben az előző évhez képest; a top 100-ba 638 millió forintos bevétellel lehetett bekerülni, míg egy évvel korábban még 564 millió forint volt a listára kerülés alsó határa - derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból. Az adóhatóság a honlapján közzétett adatok szerint mintegy 265 ezer szja szerint adózó egyéni vállalkozó 2011. évi bevallását dolgozta fel. A bevallók 91 százaléka továbbra is a tételes költségelszámolást választotta, csupán 9 százalékuk volt átalányadózó. A tételes költségelszámoló egyéni vállalkozók 2011. évi bevétele 1818,2 milliárd forint volt, 5,2 százalékkal több az előző évinél, amit a létszámcsökkenés még inkább felértékel - állapítja meg a NAV. Az egyéni vállalkozók valamivel több, mint háromnegyede az 5 millió forint alatti bevételi sávban helyezkedett el, de az összes bevételnek még a 15 százalékát sem realizálta; 25 millió forint feletti árbevételt alig 11300 adózó ért el (4,7 százalék), ez a csekély számú és arányú vállalkozói kör szerezte meg azonban a bevételek mintegy 55,5 százalékát. ■
