Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-15 / 217. szám

4 2012. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Kötődik a tizenhat lábú sárkányhoz a hídmester Számára szép, sőt, mérnöki szemmel lenyűgöző az ötéves kőröshegyi völgyhíd Bementünk a kőröshegyi völgyhídba a fonyódi hídfő­nél. Lovaskocsikkal, kisvonat- tal érkező látogatócsoportokat a hídnappá terebélyesedő kőröshegyi falunapon is foga­dott Hanák Tímea, a hídmes­ter. Ötéves a viadukt. Fónai Imre- Sokan pályáztak annak idején ide hídmesternek?- Nyolcán - felelte Hanák Tí­mea.- S ebből hány hölgy?- Én egyedül. Az építőmér­nöki szakmában amúgy ez le­het az arány; tíz százaléknál aligha akad több nő.- Vonzotta ez a különleges mé­retű monstrum, ahogyan az ava- tón elhangzott, a tizenhat lábú sárkány?- Izgalmas feladatnak tar­tottam. Képben voltam, hogy épül ez a völgyhíd, ami kiemelt jelentőségű létesítmény, ahová már külön hídmester kell.- S ekkor éppen melyik hídnál mesterkedett?- A Hídépítőnél dolgoztam, a Fővám téren a négyes metró építésénél. S bár végigjártam a szakmai lépcsőfokokat, híd­üzemeltetést nemigen lehet pa­pírból tanulni, csak a gyakor­latból. Azt például, hogy hány gramm sózóanyaggal szóra- tom a pályát mínusz húsz fok­ban, havazásban.- Ezen kívül még mi a hídmes­ter dolga?- Szemlék, hídvizsgálatok, hibajelentés, javítások műsza­ki ellenőrzése. Negyedévente a teljes szerkezetet aprólékosan végigvizsgáljuk. Hozzám tar­tozik egyébként a székesfehér­vári 60-as kilométerszelvény­től a sávolyi 183-asig az autó­pályaszakasz létesítményei­nek ellenőrzése is. Ez 205 híd- részt és támfalakat tartalmaz.- Ma is sokan megállnak még, hogy lefényképezzék, lefilmez­zék a völgyhidat?- Igen, ez nem változott az átadás óta. Sokan kizárólag ezért jönnek el erre, főleg nya­ralók. Turisták kedvenc célpontja a völgyhíd. Hanák Tímea hídmester, ha kell idegenvezető is, szívesen kalauzolja a látogatócsoportokat- S vannak ugye a szervezett lá­togatócsoportok...- Nálam lehet bejelentkez­ni, az „idegenvezető” is én vagyok, meg még egy kollé­gám. Az első három évben alig győztük fogadni a csoporto­kat. Egy ilyen túra tíz-tizenöt perces filmvetítéssel indul, az­után gyalogosan felballagunk a szervizúton, bemegyünk a híd felszerkezetébe a fonyódi hídfőnél, sétálunk a hídszek- rényben, aztán lejövünk az egyik pillérben, hágcsókon és lépcsőkön. Mindez másfél óra. Közben megcsodálhatják a ki­látást a pillér tetejéről, kérdez­hetnek. Sokan szinte lázban vannak tőle, hogy a fejünk fe­lett száguldanak az autók, mi meg a hídszerkezetben sétá­lunk. A legtöbben még azok közül is „megenyhülnek” a tú­ra végére, akik amúgy előíté­letesek a híddal kapcsolatban.- Ilyenek is akadnak?- Előfordul, hogy előhozzák a pénzügyi, politikai kérdéseket (sokba került, kellett-e ez ide stb.), de én nem hagyom ma­gam provokálni, ilyenkor ha­tározottan megmondom: rossz helyen kopogtatnak, nem va­gyok illetékes e kérdések­ben. Én teljesen más, mérnöki szemmel nézem a létesítményt.- Vannak azután, akik előre nem jelentik be a látogatásukat. Vé­gül nem lett az öngyilkosok „za­rándokhelye"...- Talán mert olyan ijesztő­en magas. Eddig szerencsére csak egy „öngyilkosunk” volt, persze, több bejelentés érkezett már, hogy a férj, a feleség elin­dult otthonról, hogy leugorjon a kőröshegyi völgyhídról, olyan is akadt, aki itt fel is tűnt már a kamerákon de addigra ideértek az autópályarendőrök is.- Be van kamerázva a híd és kör­nyéke?- Igen, a kamerák képét a fo­nyódi diszpécserközpontban kísérik figyelemmel huszon­négy órán át.- Igaz, hogy lift is jár a pillérekben?- Kettőben, a hatosban és a tízesben kizárólag a keze­lő számára biztosított a lift, a vizsgálatok megkönnyítése ér­dekében.- Milyen magas a legnagyobb?- A hatos és a hetes 79,8 mé­ter, a híd legmagasabb pontja a felszerkezettel együtt 88 méter.- Bázisugróknak ideális...- Ugranának is, ha lehetne. Mint ahogyan nemrég festmé­nyeket akartak kiállítani az egyik pillérben. Azt nem értik sokan,-hogy a viadukt nem­csak önállóan áll itt, az au­tópálya része, üzemi terület. Ezért nem lehet például befes­teni sem, arra is akadtak vol­na már jelentkezők. Ez egy mű­tárgy, nem véletlenül beton­szürke, befestve sokkal nehe­zebben lehetne például észre­venni a felületi elváltozásokat. Ronda szürke, ezt is hallottam már, pedig nem ronda. A híd maga különösen nem az. Szá­momra szép.- Mérnöki szemmel?- Azzal is, de a szép íve nap­pal, vagy éjszaka a jelzőtáb­lák sejtelmes megvilágításá­Hídra néző kávézó anyagi hasznunk nincs belőle, hiszen állami tulajdon, annál nagyobb a reklámértéke közsé­günk szempontjából is - mondja a völgyhídról Marczali Tamás kőröshegyi polgármester. Aligha kétséges: aki korábban nem is­merte e Balaton-közeli falu ne­vét, ma már bizton azt is tudja, hogy hol keresse a térképen.- jobban kéne élnünk a híd adta marketinglehetőséggel - megy át önkritikusba Marczali Tamás.- De igyekszünk. A faznapun­kat már hídnappá fokoztuk an­nak apropóján, hogy ötéves a lé­tesítmény. Hamarosan pedig meg­épül a Völgyhíd Kávézó Kereki felől, Marócpuszta előtt. A Szé- chenyi-terv révén egy olyan fiatal házaspár alakítja ki, amelyik még a házát is eladta ennek érde­kében. Az önkormányzat pedig a falu rendezési tervét módosította, hogy megépülhessen. Gyakran akadályozzák a forgalmat, akik megállnak az út mentén a hidat fényképezni, videózni. Ha elké­szül a kávézó, kulturált körülmé­nyek lesznek erre. Egy somogyi közfoglalkoztatási mintaprojekt­be is bekerült Kőröshegy, fólia alatti termeléssel, dísznövényker­tészettel és vásárral; a szeptembe­ri mindig hídi vásár lenne. Egyko­ri iskolaépületeinkben pedig pá­lyázat révén egy vállalkozás tu­risztikai szálláshelyeket, erdei iskolát alakít ki. bán bárkit lenyűgözhet. Én a szépségét nézem a hídnak is, a munkámnak is. Szép, egye­di létesítmény a völgyhíd, ösz- szegződik benne mindenfé­le mérnöki tudás. Mondhatni, a szakma csúcsa. Persze szá­momra minden híd szép, de ez különösen, valahogy érzel­mileg is kötődöm hozzá. Büsz­ke vagyok arra, hogy én lehet­tem az első hídmestere, az át­adás óta mi figyelhetjük, ellen­őrizhetjük a kis csapatommal. S mivel nyilván nem nyugdí­jas állás, bárhová is vezet a pá­lyám ezt követően, azt elmond­hatom, hogy én „tapasztaltam ki” a vele kapcsolatos összes részletet, finomságot.- Nyilván nem nyelvbotlás volt hogy azt mondta az imént: vele...- Nem, nem nyelvbotlás. Az organikus építészet eszközeit is alkalmazza az egyetem emelt fejjel Politikusok serege bábáskodott a Kaposvár oktatásügyét a csúcsra röpítő intézményegyüttes fejlesztésénél A rendszerváltozás óta kitágul­tak a keretek, amelyek közt a vá­ros élete zajlik. A 20. század nagy részében iskolavárosként számon tartott Kaposváron az oktatás is magasabb szintre lépett. A Ka­posvári Egyetem döntően a mező- gazdasági és a pedagógiai képzés több évtizedes helyi hagyomá­nyain, tapasztalatán - és persze intézményrendszerén - épült fel. A Kaposvári Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikum 1961 őszén kezdte munkáját a tátom- pusztai kastélyban. 1964-ben a Toponárhoz tartozó Dénesma- jorban új épülettömböt, 1971- ben pedig főiskolai rangot ka­pott a tanintézet, amely a '80-as évek második felétől a Keszthe­lyi (1989-től a Pannon) Agrártu­dományi Egyetem Kaposvári Ál­lattenyésztési Karaként műkö­dött. 1992-ben adták át az Állat- tenyésztési Kar kör alakú okta­tási épületét, amelyet Makovecz Imre tanítványa, Ekler Dezső tervezett. A ma egységes megje­lenésű, két, egymással nyaktag­gal összekapcsolt ötszintes ház­ból álló, organikus szellemben megfogalmazott épületegyüttes tömegalakításában, formajegye­iben a férfi-női princípiumokat hordozza. Az élet csírájának jel­képeit fejezi ki, így kapcsolódva az itt oktatott tudományokhoz. A hőskortól fogva Guba Sán­dor mezőgazdász, pedagógus és tudományszervező állt az isko­Előző heti feladványunk: a város egyik jelképévé vált egyetem épületei la élén, egészen 1984-ben bekö­vetkezett haláláig. A Heves me­gyéből származó szakember ma­gas színvonalú szellemi központ­tá fejlesztette a főiskolát, amely a magyar állattenyésztő-képzés bázisaként az országhatáron túl is ismertté vált. A másik ág, a tanítóképzés tör­ténete az ötvenes évek elején kez­dődött Kaposváron. A középfokú tanítóképzőt 1959-ben szervez­ték át három évfolyamos felsőfo­kú intézetté, s 1975 őszén avatták főiskolává. A Kaposvári Egyetem két karral - az állattudományi­val és a pedagógiaival - alakult meg 2000. január 1-jén. A fejlő­dés nem állt meg... Továbbiak: Sonline.hu Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom