Somogyi Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-12 / 214. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2012. SZEPTEMBER 12., SZERDA Stratégia a somogyi gazdaság fejlesztésére vállalkozói központ Hatékony, szakszerű támogatásra számíthatnak a kis- és középvállalkozások Megújult a központ. Szerteágazó segítségre számíthatnak a kisvállalkozók Zene, kertészkedés és horgászat az örök szerelem Érdemi fordulat a helyi gaz­daságélénkítésben: szakem­berek, pályázatok és anyagi forrás segíti a somogyi mik­ro-, kis- és középvállalkozá­sok megerősödését. Megújult szakmai alapok és tudatosan felépített gazdasági stratégia - kiemelt bizalom öve­zi a Somogy Megyei Vállalko­zói Központ Közalapítvány tevé­kenységét. A kaposvári közpon­ton kívül Balatonbogláron, Sió­fokon és Barcson tart fenn ki- rendeltséget a szervezet, mun­katársainak szakmai segítségét rendszeresen igénybe veszik a cégvezetők.- Kollégáimmal a somogyi vállalkozókért, a megye gaz­dasági felemelkedéséért dol­gozunk - hangsúlyozta Dax- ner Gábor, a megyei vállalko­zói központ közalapítvány ku­ratóriumának elnöke. - A szer­vezet történetében számos vál­tozás zajlott az utóbbi időszak­ban, s úgy vélem, a munkatár­sak elhivatottsága, rutinja ga­ranciát jelenthet a célok megva- lósitására. A kis- és középvállal­kozói ágazat Somogybán meg­határozó szerepet tölt be, s hogy ez hosszabb távon még inkább erősödjön, a meglévő szakmai programokat folytatjuk, illetve újakat indítunk. Reményünk szerint ez a megye, s az itt élő vállalkozások javát szolgálják. A gazdasági krízis kirob­banásával csapások sorozata érte a somogyi cégeket is. Dax- ner Gábor aláhúzta: a felelős­ségteljes gondolkodás, a vál­lalkozói központ munkatársa­inak reálgazdaságban szerzett tapasztalata kézzelfogható se­gítséget nyújthat a napi gya­korlatban.- Szaktanácsadás, kedvez­ményes irodabérlés, pályáza­tok: ez is része a széles körű le­hetőségnek, amelyek a nálunk jelentkezőket fogadják - szö­gezte le. - A kezdő kisvállal­kozók például három évre mű­helyt vehetnek ki: ez idő alatt- szerintem egy cég megkapasz­kodhat az üzleti világban. Köz­pontunk közel van a belváros­hoz, jól megközelíthető, itt az in­gyenes parkolótól kezdve a vál­lalkozások számára nélkülöz­hetetlen infrastruktúráig min­dent biztosítunk. Irodát is kive­hetnek a vállalkozók, igen ked­vező a bérleti díjjal. Munkatár­saimmal tisztában vagyunk az­zal, hogy a forráshiányos cégek nehezen teszik meg a kezdő lé­pést, nekik minden forint segít­ség jól jön. A rendelkezésre ál­ló támogatások révén azt akar­juk elérni, hogy a most alakuló, illetve pályán lévő kis és köze­pes cégek minél kiválóbb telje­sítményt nyújtsanak. Ebben többek közt fontos se­gítség lehet a kombinált mik- rohitel. Sokan azt vallják: kife­jezetten vonzó pénzügyi konst­rukció, melyben egy-egy vál­lalkozás maximum 10 mil­lió forint vissza nem térítendő- minden remek ötletre fogéko­nyak vagyunk, várjuk a vállal­kozók javaslatait - hangoztatta Keresztes Péter. A 44 éves szak­embert tavasszal nevezték ki főigazgatónak, s a jelek szerint gyorsan ment a beilleszkedés. Ebben vélhetően szerepe lehet a pénzügyi világban eltöltött hosszú időszaknak is: 13 éven át az egyik ismert bank területi vezetője volt.- élethosszig tanulás, nyitott­sága világújdonságai iránt- Keresztes Péter szerint nagy­részt így őrizhetjük meg szelle­mi-testi frissességünket. A sze­gedi egyetemen élelmiszer-ipari diplomát szerzett, amelyet szak­irányú felsőfokú képesítéssel fejelt mega budapesti Nemzet­közi Bankárképző Központban. A családos főigazgató szenvedé­lyesen szereti a zenét, korábban egy zenekar billentyűseként is rendszeresen fellépett. A túrá­zás és a kertészkedés mellett a horgászat örök szerelem. támogatáshoz juthat, a jelent­kezéshez szükséges feltételek­ről részletes felvilágosítást ad­nak a központ munkatársai. A program eredményét mi sem jelzi jobban, minthogy Somogy­bán eddig több mint félmilliárd forint mikrohitelt helyeztek ki. Keresztes Péter, a Somogy Me­gyei Vállalkozói Központ főigaz­gatója rámutatott: a vállalkozók sokféle célt megfogalmaztak, amikor ezt a forrást igényelték: akadt, aki telephelyvásárlásra, mások korszerűsítésre, illetve termeléshez szükséges eszkö­zök, berendezések beszerzésé­re. Sok területen használták fel a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében meghirde­tett forrást is.- A savanyító üzemtől a köny­velőirodán át a könnyűipari cé­gig seregnyi vállalkozással s ez­zel együtt elképzeléssel talál­koztak kollégáim - fejtette ki. - Számunkra egyértelmű, hogy a somogyi vállalkozók jelentős ré­sze bölcsen gondolkodik: reáli­san felmérik a kilátásokat, nem veszik félvállról a kockázatokat, a hosszabb távú feladatokra és kötelezettségvállalásokra is fi­gyelnek. Hitvallásunk: a jó öt­letek termékeny talajra hullja­nak, az életképes, gazdaságilag megalapozott terveket igyek­szünk segíteni. S azt akarjuk, hogy a kormányzati támogatá­sokat a lehető leghatékonyab­ban használják fel a pályázók. A hazánk és Horvátország kö­zött meghirdetett EU Compass a gazdaságfejlesztést állította középpontba. Ismert: a határ menti kapcsolatokat megcélzó projektben a Zala Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a PORA-Koprov- nica-krizevacka Megyei Regi­onális Fejlesztési Ügynökség, a VIDRA-Virovitica-podravina Megyei Regionális Fejleszté­si Ügynökség, a Varazsd Me­gyei Gazdasági Kamara és a So­mogy Megyei Vállalkozói Köz­pont Közalapítvány vett részt. Vállalkozói találkozók, vásár­látogatás, projektírótréningek és az európai uniós támogatási rendszerről szóló megbeszélé­sek egészítették ki a 2011. szep­temberétől idén augusztusig zajló programot. A somogyi, za­lai és horvát cégvezetők, üzlet­emberek kamatoztatható isme­reteket sajátítottak el. ­EU-s forrásból most készül az a közös gazdaságfejlesztési stratégia, mely Somogy és Viro- vitica megye gazdasági együtt­működésére alapoz. Horvát­ország 2013-as uniós csatla­kozásával feloldják a gazdasá­gi korlátozásokat, felszámolják a vámhatárokat. Ez merőben új helyzetet teremt.- Hazánkban jelenleg 14 vál­lalkozói központ működik: ki­emelt célunk, hogy Somogy a legjobbak között legyen - szögezte le Keresztes Péter. - A központunkban lezajlott szakmai megújulás ezt a törek­vést erősíti. Horvátországban népszerűsítették Somogy megyét A trafiktörvény miatt is füstölögnek játékgépek Se cigi, se automata - számos üzlet sodródhat a bezárás szélére Porzik a szántó, az aszály a vetést is megnehezíti SOMOGYI TELEPÜLÉSEK, Bu­zsák, Somogyvár és Szőlős- györök, illetve azok termelői, vállalkozásai képviselték Ma­gyarországot a horvátorszá­gi mezőgazdasági kiállításon, Bjelovarban. Klotz Péter, Sző- lősgyörök polgármestere el­mondta: Bjelovar a maga váro­si méreteihez képest komoly, nemzetközi szintű bemutatót rendezett, több ilyen alkalmat kellene teremteni magyar ol­dalon is. A vásáron a györki borokat vonultatták fel, s kí­nálták kóstolásra. ■ A horvátországi mező- gazdasági bemutató jó példa lehet Magyaror­szág számára. Itthon is kellenének a bemutatko­zási lehetőségek. Kara Lajos buzsáki polgár- mestertől megtudtuk: a buzsá­ki hímzéseket, fafaragásokat népszerűsítették. Somogyvár boraival, ásványvizével mutat­kozott be, és kiadvánnyal is ké­szült a nemzeti emlékhelyről, Kupavárról. Móring József Attila or­szággyűlési képviselő, So­mogyvár polgármestere arról is beszámolt: számos tárgya­lásra, újabb találkozók meg­beszélésére is lehetőség adó­dott, elsősorban gazdasági, illetve turisztikai szempont­ból. Még a horvát köztársasá­gi elnök is meglátogatta a so­mogyiak standját. ■ Vigmond Erika Elveszik a falusi kiskocsmák­tól, kisboltoktól a dohányáru­sítás jogát, bizonytalan a játék­gépek jövője is, következésképp számos kis üzlet további léte, tulajdonosainak a megélhetése forog veszélyben - hangzott el a Kisosz siófoki szezonértéke­lőjén. Kétezer-hatszáz vendég­látóhely és ötezer-hatszáz kis­kereskedelmi egység működik Somogybán - összegzett Ker­tész Rezső, az érdekvédelmi szervezet megyei társelnöke. - Ha egy kis üzletnek szűkül a termékskálája a dohányáru el­vételével, és ráadásul játékgé­pet sem üzemeltethet, honnan pótolja a kieső bevételt? - tet­te fel a kérdést Kertész. - Le­építés, bezárás - ez merülhet fel az üzemeltetőkben. A já­tékgép-működtetés szigorítása óta jó volna, ha az állam vég­re színt vallana a jövőt illetően. Törvényben is szerepel, hogy e gépeket online rendszerbe köt­nék, ami ellenőrizhetővé tenné a szisztémát. Számos vállalko­zó nyilatkozott úgy, hogy ezt a korszerű módszert is vállalná, csak maradhasson nyerőgép az üzletében. De továbbra sem tudni, lesz-e ilyen rendszer, és ha igen, mikortól. A szerencsejáték-törvény 2011. szeptemberi módosításá­val a kormány az adóbevételek növekedését remélte. Tavaly no­vembertől az üzemeltetőknek a nyerőgépenkénti százezer fo­rint helyett havonta félmillió fo­rint adót kell fizetniük, ezenfe­lül idén januártól negyedéven­Balatoni vendégfogadás. A változásokat az idény-üzletek is megérezhetik te az 1,6 millió forint feletti be­vételnek még a húsz százalé­kát is. A költségvetési törvény­be foglalt optimista várakozás, a 78,4 milliárd forint adóbevé­tel ma már látszik, hogy vár­hatóan nem folyik be az állam­kasszába. Az E-Casino Szak­mai Szövetség szerint az úgy­nevezett első kategóriás játék­termeket (ahol a maximális tét ötezer forint) üzemeltető cégek mintegy kilencven százaléka már bezárt vagy csődbe ment. Ma nagyjából ezer ilyen auto­mata üzemel hazánkban a ta­valy szeptemberi huszonnégy­ezer helyett. A szakmai szövet­ség becslése szerint tavaly több tízezer munkahely szűnt meg emiatt, s több tízmilliárd forint­tal lett szegényebb a költségve­tés ennek nyomán a különbö­ző adónemekben. Állítják: tag­jaik, akik az első kategóriás gé­pek több mint felét üzemeltet­ték, évi összesen nyolc-kilenc- milliárd forint adót fizettek be. A szövetség szerint kétséges, hogy hány üzlet tud átállni az elvileg 2013. januártól előírt, szerveralapú üzemeltetésre. Ami pedig a dohányárut il­leti: a Füstölgők Társasága fel­mérést készített magyarorszá­gi kiskereskedők körében a trafiktörvény bevezetésének várható hatásairól. Természete­sen túlnyomó többségük árbe­vétel-csökkenésre számít, egy- harmada gondolja úgy, hogy meg kell emiatt válnia egy vagy több alkalmazottjától, tizenöt százalékuk tart attól, hogy be kell zárnia üzletét. A törvény mellett érvelők a kiskorúakra hivatkoznak, S. Takács Zsuzsanna, a társa­ság szóvivője szerint azonban ez értelmezhetetlen, hiszen ma sem lehet tizennyolc éven alu­li személynek dohányárut elad­ni. Attól tartanak - folytatta a szóvivő -, sok hazai kiskeres­kedő munkáját megnehezíti az új törvény, akárcsak a dohányo­sok életét, nem érné el viszont azt a célt, hogy visszaszorítsa a kiskorúak cigarettához jutá­sát, ellenben fellendítené a fe­ketepiacot. ■ Fónai Imre porzik A szántó, alig lehet dol­gozni a száraz földeken. So­mogybán egyre súlyosabb helyzetet teremt az aszály. Gaz- | daságok sokaságában elha­lasztják a vetést, a termelők azt mondják: nincs értelme a munkának.- A rögöket nem lehet szán­tani - mondta kedden Vörös I Bálint, a megyei területi ag­rárkamara vezető tanácsadója. - Somogybán tavaly még kö­zel 18 ezer hektáron vetették a repcét, az viszont előre borí­tékolható, hogy idén nem lesz ennyi. Az optimális vetési idő szeptember 10-én járt le, csak­hogy a szárazság megnehezíti | az őszi vetést. A legtöbb helyen I 70-80 centiméteres mélysé­gig nincs víz a talajban, ám az sem ritka, hogy ennél is rosz- szabb a helyzet. Az előrejelzések egyelőre nem kecsegtetnek túl sok jó­val. A több havi elmaradt csa­padékmennyiség aligha hul­lik le rövid időn belül. Egyelő­re bizonytalan, hogy mekkora területen vetik majd az őszi ár­pát és a búzát. Sámoly Ferenc- megyei elnök szerint hiába ké­szültek fel a termelők, a sze­szélyes időjárás alapjaiban át­írja az őszi munkálatok menet­rendjét. Tetemes kiesést szenvedtek el a kukoricatermesztők. A leg­jobb somogyi eredmények 5,5 tonnás hektáronkénti átlagho­zamról szólnak a sokéves so­mogyi átlag - hektáronként - 6-7 tonna között változott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom