Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-27 / 200. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 27., HÉTFŐ Részvény- kibocsátás az AXA-nál a munkatársaknak az axa - szokásához híven - az idén is meghirdette munkavállalói számára kedvezményes- részvény-kibocsátási programját. A lépés célja nem elsődlegesen a tőkeemelés, hanem az, hogy növeljék az alkalmazottak elhivatottságát a vállalat iránt. Az új részvények kibocsátására az áprilisi közgyűlés adott felhatalmazást a vezetőség számára. Összesen 110000 munkavállaló élhet a jegyzés lehetőségével függetlenül a munkavégzés országától. A diszkonttal megvalósuló tőkeemelés ellenére nem számolunk jelentős árfolyamhatással, hiszen a tranzakció hatását a jelenlegi árfolyam már tartalmazza, és évente sorra kerülő, limitált nagyságrendű tőkeemelésről van szó. A jegyzés során legfeljebb 58 951965 részvényt bocsáthatnak ki, ami a jelenlegi részvényállomány 3,7 százaléka. A vállalat 20 százalékos diszkont mellett valósítaná meg a jegyzést. ■ Nagy András A spanyol bankok Dél-Amerikát preferálják dél-amerikában rohamtempóban fejlődik a bankrendszer, és nagyrészt ennek köszönhetően jobbnál jobb eredményekről számoltak be az európaibankok kinti leányvállalatai. A népszerűséget igyekeznek is kihasználni: elsősorban a spanyol bankokra jellemző, hogy a terjeszkedés mellett már a tőke bevonását is a tengerentúlról tervezik, ha Európában jelenleg nem annyira népszerűek is. A Banco Santander mexikói leányvállalata összesen 100 milliárd dollár értékű részvénykibocsátásra készül a mexikói és a New York-i tőzsdén keresztül. Az első kibocsátásra szeptember 25-én kerül sor, amikor is a teljes összeg 25 százalékát tervezik piacra dobni. Ezzel párhuzamosan a Banco Bilbao brazil leányállata 10 éves, dollárban denominált 400 és 500 millió dollár közötti kötvényprogramot hirdetett. ■ Nagy András A Telefonica adóssága gátolja a terjeszkedést A telefonica eladósodottsága a magas finanszírozási költségek miatt már eddig is komoly eredménycsökkentő tényező volt, most egy újabb probléma kialakulását láthatjuk, ugyanis a cég 1,5 milliárd eurót költené frekvenciákra az Egyesült Királyságban. Az új frekvenciát a 4G hálózat fejlesztésére használná fel a spanyol telefon- társaság, azonban problémát okozhat a finanszírozás. A Telefonica adóssága a szolgáltatások versenyképességét is veszélyezteti. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Bevásároltak a külföldiek állampapírok Csaknem 400 milliárdnyit vettek a papírokból Élelmiszerárak: a bioetanol- szövetség visszavágott vita „A magyar bioetanol-gyár- tás nem felelős az élelmiszer- árak emelkedéséért” - reagált a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) a szakmát ért vádakra. Az európai méretű aszály és az élelmiszerárak globális emelkedésére hivatkozva támadják többen a bioetanol- gyártást és -felhasználást, de a szövetség szerint a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközitől. Itt nem veszi el a kenyeret a bioüzem- anyag-ipar az éhezők elől Héjj Demeter, az MBSZ elnöke szerint, sőt a bioüzemanyag-gyár- tás biztos felvevőpiacot jelenthet az évtizedek óta túitermelő mezőgazdaságnak. A szövetség legfrissebb információi alapján a hazai bioe- tanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. | Veszik a külföldiek magyar állampapírt, mint a cukrot, 1 azt viszont nem tanácsolják a szakemberek, hogy az IMF-megállapodás előtt devizakötvény-kibocsátásba kezdjen az állam. Az azeri manatban denominált kötvényünk az ÁKK szerint nem lesz. Hermán Bernadett Ismét gyors ütemben áramlik a külföldi tőke a magyar állampapírokba. Július elején még a 4300 milliárd forintot sem érte el a külföldi befektetők forint- állampapírállománya, augusztus 21-én viszont az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint már 4726 milliárd forintnyi volt a kezükben, vagyis szűk két hónap alatt csaknem 400 milliárd forinttal növekedett az állomány. A jelenség legfőbb oka a feltörekvő piacok erősödő népszerűsége - mondják a szakértők. A múlt héten is hatalmas meny- nyiségű tőke áramlott ezekbe az országokba, JP Morgan elemzése szerint a feltörekvő piaci kötvényalapok augusztus 15. és 22. között 426 millió dollárt költöttek el, az azt megelőző hetekben pedig 586 millió | 720 millió dollárnyi friss tőke került ezekre a piacokra. Bár a beáramlás már gyakorlatilag 11 hete folyamatosnak tűnik, a szakemberek szerint a trend még folytatódhat. „Ez okozza a magyar állampapírok népszerűségét is” - mondja Orbán Gábor, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A másik ok nyilván az, hogy az állam is igyekszik minél több hitelpapírt eladni. „A hazai befektetői szektor azonban gyenge, ezért a külföldiekhez kerülnek a papírok” - magyarázza Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Jelenleg a külföldiek kezében lehet a hazai államkötvény-állomány legalább fele, de a szakértők szerint egyáltalán nincsenek még túlpozicionál- va a magyar papírok a külföldi alapokban. Azt azonban egyik szakember sem ajánlja, hogy a kormány használja ki a felfokozott vételi kedvet, és bocsásson ki például devizakötvényeket. „Ez rontaná a hitelességünket az IMF-tárgyalásokon” - mondja Szalma Csaba. Az igaz, hogy a pillanatnyi helyzet alkalmas lehet arra, hogy viszonylag kedvező hozamok mellett adjunk el állampapírokat, de ebben az esetben meginoghat a befektetők bizalma abban, hogy Az MNB-re figyel az állampapírpiac a hozamok is sokat csökkentek augusztusban, ebben is szerepe lehetett az állampapírok iránti fokozódó keresletnek. Az év nyolcadik hónapjában viszont viszonylag alacsony az állampapír-piaci forgalom, ezért Szalma Csaba szerint csak szeptemberben, amikor a kereskedők visszajöttek a szabadságukról, alakulhat ki egy egyensúlyi hozamszint a piacon. EZT MEGELŐZŐEN a jövő héten még egy kamatdöntés is lesz: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden határoz majd az alapkamat szintjéről, és egyre többen gondolják úgy, hogy enyhítésről is dönthetnek a tanácstagok. Ha a kamatvágás már holnap elkezdődik, az a rövid hozamok további csökkenését eredményezheti, ha viszont a jelenlegi 7 százalékos szinten marad az alapkamat, a rövid hozamok megemelkedhetnek, és ezeket kisebb mértékben, de követhetik a hosszúak is - mondja az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. A befektetők mindenesetre jelenleg körülbelül 100 bázispontos kamatvágást áraznak 9 hónapon belül. a kormány valóban akarja-e az IMF-programot. „Ez pedig azért is veszélyes lenne, mert a gazdaságpolitikánkba vetett bizalom jelenlegi fő tartópillére ennek a megállapodásnak az ígérete” - teszi ehhez hozzá Orbán Gábor. A múlt heti Figyelőben megjelent azerbajdzsáni kötvény- kibocsátás erőltetése is emiatt nem lenne szerencsés most - mondják a szakértők. Az ÁKK sem tervez ilyesmit egyelőre. „Továbbra is fenntartjuk azt az álláspontot, hogy nyilvános devizakötvény-kibocsátást az IMF-fel történő megállapodás előtt nem tervezünk” - mondta lapunknak Borbély László András, az intézmény vezérigazgató-helyettese. Az ÁKK több partnerrel is tárgyal egyébként devizakötvények forgalomba hozataláról, egyelőre azonban még egyik tárgyalás sem jutott olyan szakaszba, hogy arról a sajtót tájékoztatni lehessen. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint egyébként elméletileg nincs probléma azzal, hogy Azerbajdzsánban bocsásson ki a magyar állam hitelpapírokat, az az ötlet viszont, hogy mindezt azeri manatban tegye,'nem tűnik életképesnek. Az azeri fizetőeszközben lévő kötvényeket ugyanis nem lenne könnyű „használható” devizára cserélni. ■ A hazai bioetanol-gyártás során felhasznált kukoricamennyiség mintegy 45 százaléka állati takarmányként kerül forgalomba. A közlemény emlékeztet, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács a bioeta- nollal és a biodízellel egyértelműen mint környezetbarát termékekkel számol. A vonatkozó irányelv elfogadása 2009-ben lezárta a vitát a megújuló erőforrások jótékony környezeti hatásairól és mértékéről, melyek folyamatos megkérdőjelezése addig az ellenlábas szervezetek kedvelt gyakorlata volt. „Úgy tűnik azonban, hogy az anyagilag súlyosan ellenérdekeit felek nem nyugszanak bele dollármilliárdos, profitjuk csökkenésébe, és folytatják a bioüzemanyagok lejáratására indított kampányukat. Az élelmiszerárak világméretű emelkedését igyekeznek összekapcsolni a bioüzemanyagok biztató terjedésével, noha az élelmiszerár-növekedésben más tényezők valójában sokkal súlyosabb szerepet játszanak”- olvasható. Az egyik tényező az, hogy a nemzetközi búza- és kukoricatermelés csökkent az elmúlt három évtizedben, a másik pedig, hogy jelentősen drágul az energia. ■ Múzeumok: elodázták a legfontosabb döntést önkormányzatok A kormány időt nyert a most beterjesztett törvényjavaslattal Benyújtotta Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője azt a törvénytervezetet, amely a korábban megyei, 2013-ban a városi önkormányzatokhoz átkerülő múzeumok és könyvtárak sorsát hivatott rendezni. A tervből azonban kihagyták a fő konfliktus megoldását: a döntést arról, mennyi pénzt és milyen módon elosztva kapjanak a városok, amelyeknek kéretlenül is odaadták az intézményeket. A régebben megyei könyvtárakat és múzeumokat a tömegesen csődveszélybe sodródott megyéktől gyakorlatilag minden más feladattal együtt elvették 2011 végén, és az állam Balog Zoltán miniszter Hivatalok és választás az önkormányzati törvényen változtatna Lázár János: az államtitkár törvényjavaslata azokat a kistelepüléseket érintené, ahol a külön álló, egész önkormányzat helyett csak egybefogva, közös hivatalban intézik az ügyeket 2013-tól. Az indítvány a választáshoz kötné a beosztást: csak azonos választókörzethez tartozó települések alkothatnak közös hivatalt. e törvényt csak kétharmaddal lehetne megváltoztatni. Hogy mi történne, ha a választókörzet határait megváltoztatják - arról Lázár nem ír. magára vállalta a működtetést. Néhány hónap elteltével kiderült, hogy az államnak sem éri meg ez, ezért megszületett a döntés, hogy 2013-tól a városoké a feladat. A vita arról folyik azóta is, hogy milyen módon segítse ki az állam a településeket. A költségvetésben szerepel egy 5 milliárdos összeg, ám ez az országos összesítés. Jóval fontosabb kérdés az, hogyan osszák el az érintett városok között ezt. Az új törvényjavaslat nem sokkal oszlatta a ködöt. Két pontosítás történt a korábbiakhoz képest: egyrészt leírták, amit sejteni lehetett, hogy az intézmények teljes személyi és tárgyi állománya, valamint pénze térítésmentesen a városoké lesz, másrészt tisztázták, hogy 18 megyében a megye- székhely, illetve Pest megyében Szentendre önkormányzatának feladata lesz a fenntartás. Ám a pénz elosztásáról csak annyi derül ki, hogy a büdzsé végleges változatában kell szerepelnie a kérdés rendezésének. A kormány így időt nyert, ám a fő kérdés nyílt maradt. Úgy tudjuk, tárgyalások zajlanak a megyeszékhelyekkel. Megegyezést a nyár végéig ígértek - de akár ősszel is vitázhatnak. Megyénként 100-150, de a legtöbb múzeumot fenntartóknál akár 3-400 millió forint sorsa lehet a tét évente. ■ SZ. I. r m l
