Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
2012. AUGUSZTUS 26., VASÁRNAP SZTORI 5 A pénztárcánkat is kiszárítja az aszály károk Azért ekkora a baj, mert két éve kevés az eső, nagy a szárazság, és nem csak nálunk A Balatonban még nincs ökológiai probléma, de a mezőgazdaságban drámai a helyzet az aszály miatt. Két éve alig esik eső Magyarországon. A kukorica a leggyengébb láncszem, tehát a tej, a hús és a tojás ára nőhet. Fábos Erika Aszály sokféle van - meteorológiai, mezőgazdasági, hidrológiai -, és egymással nem mindig összefüggésben működnek. A mostani mindenesetre egy drámai helyzet, és az okozza, hogy 2011 februárja óta - hónapról hónapra - sokkal kevesebb csapadék esik Magyarországon, mint az átlag. Ráadásul 2000 óta ez a negyedik olyan év, amikor meteorológiai aszályról beszélhetünk. Konkolyné Bihari Zita, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályának vezetője azt mondta: tavaly, országos átlagban 407,4 mm csapadék hullott, mely a legalacsonyabb értéknek számít 1901 óta. Ezt azért nem vettük észre, mert csak meteorológiai aszály volt, így nagy károk nem keletkeztek. 2010-ben ugyanis 110 éves csapadékrekord dőlt meg. Májusban például a sokéves átlag háromszorosa esett le, éves szinten pedig a szokásos meny- nyiség másfélszerese. Emiatt voltak belvízgondok, de ennek volt köszönhető az is, hogy a tavalyi aszályt meg sem érezte a mezőgazdaság és a természetes vizek. „Ez a tartalék mostanra elfogyott” - mondta Konkolyné Bihari Zita. A normáltól való eltérés területi eloszlása a következőképpen alakult: a legnagyobb negatív eltérést a Dél-Dunántúl északi részén (a Balatontól délre, délnyugatra), illetve a Mátra térségében figyelhettük meg, itt a sokévi átlag körülbelül fele hullott az elmúlt hét hónapban. Az ország nagy részén átlag alatti vagy átlag körüli értékeket figyelhettünk meg, csak az Észak-Dunántúlon volt néhány helyen az átlagosnál több eső. A legtöbb csapadékot ebben az időszakban Sopronban mértük - 579 milliméter -, míg Láttunk már ilyet: 2003-ban is kiszáradtak a déli part strandjai a Balatonnál, de a tó másfél év alatt regenerálódott. Az alacsony víz kellemetlen, de baj nincs. Az aszály számlája a megszokottnál harmadával kevesebb bor lehet az idei szüret eredménye. A kukorica vetésterületének 40 százalékán nem lesz termés. 54 centiméterre csökkent a Balaton vízszintje. a holt-tiszában drámaian lecsökkent a vízszint, tömegesen pusztulnak a halak. Eddig 3,2 tonna haltetemet szállítottak el. mivel kevés volt a búza, kilónként 30 forinttal emelték fel a malmok a sütőipari cégeknek értékesített liszt árát. 40-50 százalékkal emelkedtek a takarmányárak. az alföldön rengeteg helyen kiszáradtak - a 7-10 méter mély - kutak. a duna folyamatos apadása, valamint alacsony vízállása miatt közlekedési korlátozások vannak. elemzők szerint 20-30 százalékos áremelkedés jön a hús, tej, zöldség-gyümölcs, kenyér árában. a legkevesebbet, harmadát, a Somogy megyei Zics állomásunkon - 180 millimétert.” Az éghajlati szakértő azt mondta: a megfigyelések és az éghajlati modellek alapján biztosra vehető, hogy érezhetően melegszik az éghajlatunk. De ebből még nem következik, hogy a csapadék is tendenciózusan csökkenni fog, és szárazabbak lesznek a nyarak. Éppen egy olyan zóna határán vagyunk ugyanis, hogy tőlünk északabbra biztosan csapadékosabb, délre pedig szárazabb lesz az éghajlat a megszokottnál, de azt, hogy nálunk lesz-e érdemi változás, még nem merik kijelenteni a szakemberek. A száraz nyarat a Balaton is megsínyli: most éppen több mint fél méter víz hiányzik belőle, és 54 centiméterre csökkent a tó átlagos vízszintje. Ez fele a szokásosnak. Bíró Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Lim- nológiai Intézetének igazgatója szerint ettől függetlenül eszében sincs kiszáradni, és sem a növény-, sem az állatvilágra nincs semmilyen káros következménye, a nádasoknak pedig kifejezetten jót tesz. Az alga és a hínár csak esztétikai probléma. A Balaton, amúgy, köszöni: nagyon jól van. „A strandolóknak és a hajósoknak kellemetlen kicsit, de ennél nagyobb baj nincsen - mondta Bíró Péter. - Egy 600 négyzetkilométeres felülettel rendelkező tónak, mint a Balaton, az időjárás következtében komoly vízjátéka van. A meleg és a szél miatt naponta egy centimétert is képes csökkenni. Ezt tapasztaltuk már 2003-ban is, amikor 24 centiméter volt a vízszint, de elég volt másfél év, és minden rendbe jött. Erre számítunk most is.” A mezőgazdaság rosszabbul áll. Raskó György agrár közgazdász szerint az ötszázmilliárd forintot is meghaladja az aszály okozta kár, és a szárazság legsúlyosabban a kukoricát érintette. A kalászosok esetében nem olyan nagy a baj: 10-15 százalékkal termett kevesebb búza, amit az áremelkedés még ellensúlyozni fog. A kukorica terméskiesése viszont nemcsak a termelőknek, hanem az állattartóknak is komoly gondokat okoz. „Nem az a kérdés, hogy hogyan tudják ezt kompenzálni, hanem az, képesek lesznek-e talpon maradni - mondta Raskó György. - A 40 százalékos kiesés ugyanis nemcsak komoly drágulást okoz, hanem a kukorica minőségét is jelzi. Ekkora áremelkedést a húsnál és a tejnél nem lehet érvényesíteni, hiszen 10-15 százaléknál nagyobb áremeléssel már nem lesznek versenyképesek az olcsó, importáruval szemben. Az alapvető élelmiszerek áfája ugyanis az összes visegrádi országban tíz százalék alatt van, míg nálunk huszonhét százalék. Nem véletlen, hogy jön az olcsó szlovák tej és hús.” A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége az usa-ban is évszázados a szárazság, ez az elmúlt fél évszázad legnagyobb aszálya. Utoljára 1956-ban volt hasonló év. Vannak olyan államok, ahol a termőterületek 60 százaléka teljesen tönkrement. A kukorica- és a szójababtermés háromnegyede elszáradt. Oroszországban ugyancsak hatalmas a szárazság. Az előrejelzések mindenesetre a héten bejelentette: ötszázalékos áfát szeretnének, különben padlóra kerül az ágazat. Ezzel a húsos és a pékszakmai szervezetek is egyetértenek az alapanyagok folyamatos drágulása miatt. Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete, a FAO jelentése szerint a múlt hónapban 6,2 százalékkal nőttek az élelmiszer- árak. Jórészt az oroszországi és észak-amerikai aszály miatt az egész világban dinamikusan drágul a hús, a tej, a cukor és a gabona, tehát ha nálunk nem lenne aszály, a világpiaci drágulás akkor is érintene bennünket. így pedig hatványozottan fog. alapján a gabonahozam tízmillió tonnával lesz kevesebb a tervezettnél. Indiában is fele any- nyi csapadékot hozott a monszun, míg Ázsia több országában az áradások tették tönkre a termést. Az aszály ezeknél kevésbé sújtotta a német, a cseh és a lengyel gazdákat, de náluk sem lesznek idén termésrekordok. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke: a húsiparban a költségek hetven százalékát a takarmányjelenti. Raskó György szerint ekkora áremelkedést nem lehet érvényesíteni, jönnek az importáruk. Septe József, a pékszövetség elnöke: „Ha a malmok emelnek, abba már pékségek mehetnek tönkre.” Nem csak nálunk okoz gondot a szárazság Zamat a virtuális térben: Zama, a kultúrblogger egyszer próbáltam meg . ___ blogot írni. ra dós vi rág Úgy éreztem, a nagy semmibe kiáltom bele a szót. Ki veszi ezt észre? Hiába, a szakmám elkényeztetett: megszoktam, hogy amit írok, azt már másnap nagy eséllyel elolvassák a többiek. Rögtön felhagytam a dologgal. nem úgy zama. Ő a Zama’s blog gazdája, civil nevén Berta Péter. Zalaegerszegi srác, húsz-egynéhány éves, és hatalmas sikere van az internetes világban. Mert Zama nem holmi blogocskát ír, Zama kultúrát terjeszt. idén már félszáz könyvet elolvasott, mondtam is neki, beiratkozom hozzá gyors- olvasás-tanfolyamra. Mert én is falom a könyveket, de hogy valaki két pofára zabálja őket! Aztán ajánlót ír róluk, sok szerzővel interjút is. Sehol nem tanulta, hogyan kell recenziót rittyenteni vagy újság- írósan faggatózni. Mégis olyan szerzőket tesz rokonszenvessé, akikre a „hivatalos” kulturális sajtó rá sem bagózik. De Zama tudja: attól, hogy valami olvasmányos és érthető, még nagyon jó is lehet. saját írásokkal szintén előrukkol Zama, időről időre. A legutóbbi például az álmokról szól. Hogy ő azokon mindig elgondolkodik, a tudattalan jelzéseinek tartja őket, amire oda kell figyelni. Nem álmoskönyv szinten, hanem pszichés alapon. Mert a történetekben, melyeket éjjel, alvás közben gyárt az agyunk, benne vannak a félelmeink, a vágyaink. Hogy hol tartunk az életünkben. Ezért érdemes álomnaplót vezetnünk. de elmélkedett már a gyászról is. Egyik barátjának meghalt valakije, erre ő végiggondolta, milyen nehéz elengedni a szeretteinket, és az idő dönti el, kinek mikor sikerül. De éppen a haláluk mutatja meg, milyen fontos, amit kaptunk tőlük. Ez az ajándék velünk marad, és a jövőben kincsként fogjuk őrizni, akárcsak az emléküket. a múltkor pedig körkérdést intézett facebookos ismerőseihez: kinek mit jelent a szerelem? Másnapra összeállított egy szöveget a válaszadók élményeiből, tapasztalataiból, gondolataiból. Megengedően, toleránsán, ítélkezés nélkül. Ebből a hozzáállásból fakadhat segítőkészsége, együttérzése: akinek bánata van, azt vigasztalja, akit öröm ér, azzal együtt örül. mindig elámulok Zamán. Honnan tud ilyesmiket ez a gyerek, aki a fiam lehetne? Valaki azt írta róla: ő már nem pusztán Zama, hanem egy különleges zamat a virtuális világban: a Zama-jelenség. Zama.hu, légy üdvözölve! Dinnyeszezon Miután az olasz dinnyét nem sikerült Magyarországra csempészni, ahogyan a macedón és a román árut is a határainkon kívül tartották, Európa nagy részén rajta ragadt az olcsó dinnye, miközben Magyar- ország végre drága magyart ehetett. A római állatkertben a gyűrűsfarkú makik is dinnyét ettek. Igaz, őket a hőség miatt próbálták így hidratálni. Lőrinc-nap elmúlt, a vitáknak vége, de a makik legalább jól jártak. V i
