Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-18 / 194. szám
2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Zöldnyugdíj, ami fenntartható nyári egyetem Egyetlen esélyünk, ha megoldjuk, ami a világ minden sarkán probléma Ugyan a fenntarthatóság kérdésében más és más szinten állnak azok az országok, amelyeknek a képviselői az elmúlt két héten át a Kaposvári Egyetem vendégei voltak, abban mégis egyetértettek: pénzkérdés a fenntartható fejlődés. A második nyári egyetem hallgatói nem csupán egymástól és oktatóiktól tanultak, de utóbbiak is kaptak ötleteket hallgatóiktól. Márkus Kata A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket” az ENSZ 1987-es Brundt- land-jelentése szerint. S bár hajlamosak vagyunk manapság a fenntarthatóságot a legégetőbb, csupán környezetvédelmi kérdésekkel azonosítani, az idei második kaposvári nyári egyetem is bizonyította: ennél jóval többről van szó. Mert ahogy Gál Zoltán, a Kaposvári Egyetem nemzetközi igazgatója fogalmazott: bár tavaly is a fenntarthatóság volt a nyári egyetem témája, az idén sikerült egészen új dolgokra fókuszálnunk. - Például a közgazdasági megközelítések sokkal exponáltabban szerepeltek az idén - mondta'."- A fenntartható'helyi zöldbankolás kérdése egyre aktuálisabb a válság kapcsán. De a fenntartható nyugdíjrendszer is a témák között szerepelt, s újdonság volt az is, hogy miként kell az oktatás részévé tenni a fenntarthatóságot. Ez utóbbi témáról a dán Kárnál Elqasem saját bevallása szerint is sokat tanult Kaposváron, annak ellenére, hogy Dánia már előrébb jár a fenntarthatóság tekintetében, mint Magyarország - hangsúlyozta. - Nálunk a közösség minden szektorában érzékelni lehet ezt. Az emberek organikus dolgokat használnak, s nagyon világosak és egyértelműek nálunk az ezzel kapcsolatos feladatok. Része az oktatásunknak, a tanulókat arra készítjük föl, hogy fenntarthatóan éljeA második kaposvári nyári egyetemen ismét a fenntartható fejlődés lehetőségeit vitatták meg a fiatalok Érdeklődő fiatalok: jól kiegészítették egymást a különböző látásmódok a kaposvári egyetem szempontjából a nyári egyetem legnagyobb értéke Gál Zoltán nemzetközi igazgató szerint, hogy olyan előadókat sikerült idehozni, akik még egy-egy nemzetközi konferencián is ritkán fordulnak meg más egyetemeken. - Az előadók 80 százaléka külföldi - mondta. - A másik nagy érték, hogy a diákok rendkívül interaktívak voltak, az előadások legalább fele gondolatébresztő okfejtésekből áll, s a különböző látásmódok nagyon jól kiegészítették egymást. így a diákok is tanultak egymástól, de az oktatók is a diákoktól. nek. S tulajdonképpen ezért is vagyok itt. Eredetileg nem európai vagyok, így ez egy esély nekem, hogy jobban tisztában legyek azokkal a problémákkal, amelyekkel Európa küzd, s hogy miként tudják megoldani a problémákat. S hogy mindez hogyan adható tovább a fiataloknak, arról hasznos információkat kaptam Kaposváron. A romániai Babes-Bolyai Tudományegyetem gazdasági és gazdaságtudományi karának hallgatója, Szoporai Melinda ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a zöldenergia felhasználására náluk is törekszenek az emberek, de ez leginkább pénzkérdés náluk. - Ami számomra a legszembetűnőbb, az az, hogy itt sokkal jobban óvják az ország értékeit - mondta Melinda. - lobban vigyáznak a városok szépségére, tisztaságára, sokkal több a zöldterület. Ha egy ilyen környezetet tudnak fenntartani, az több turistát vonz, az emberek jobban érzik magukat, s akkor több pénz is jön ide. A mi kisvárosunk is fejlődik Romániában, de nagyon lassan. Most például örülünk, hogy aszfaltos út van a negyedünkben, de sok még a hiányosság. S ez egyértelműen pénzkérdés, meg persze az emberek hozzállásán is változtatni kellene. Ez utóbbival a hollandiai Jan- tine Haverhamp szerint országukban nincs gond. - Hollandiában rengeteg program van annak érdekében, hogy minél több zöldövezet legyen mindenhol - emelte ki -, hogy tervezettek legyenek az erdők, a mezők, a vizek. Ám sajnos itt azt látom, hogy egyre kevesebb pénz van mindenre. Nehéz Magyarországon ilyen célokra forrásokat találni. A magyarok energiájának jó része arra megy el, hogy azon gondolkodnak: miként szerezzenek a dolgokra pénzt. A két ország mezőgazdasági programjai hasonlóak, ám a mi programjaink nem csupán azt szolgálják, hogy természetes faunákat alakítsunk ki, hanem úgy tervezik a folyókat, hogy el tudják vezetni megfelelően a vizet, hiszen a mi országunk a tengerszint alatt fekszik. A fenntarthatóság egyfajta életmód a kubai Aimée Gonza- lez Ferriol szerint. - Mindenkinek végig kell gondolnia, mit tehetne, hogy megóvja környezetünket - hangsúlyozta -, s hogy miként alkossuk meg az emberek közösségét ennek a jegyében. A fenntartható fejlődésnek rengeteg alága van, s ez összehozhatja a nemzeteket: a közös gondolkodás a szociális politika különböző részeiről, az oktatásról, a gazdaságról, a környezetvédelemről. Itt Kaposváron olyan emberekkel is találkoztam, akikkel esetleg a jövőben ezzel kapcsolatos közös munkát is folytathatok. A fenntarthatóságot egy egészen más aspektusból közelítette meg az USA-ból, a floridai Institute of Technology képviseletében Lucie Muns. - Nálunk Amerikában életcél, hogy megváltoztassunk az emberek szemléletét, a környezetünket, és fenntarthatóvá tegyük azt- mondta. - Mi rengeteg energiát használunk, nagyon nagy a károsanyag-kibocsátás Amerikában, tehát nekünk muszáj erről a szintről visszalépnünk, hiszen túlzásba vittük ezt a dolgot. Álló István, a Nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Gépészmérnöki Karának Phd- hallgatója pedig miután kiemelte, hogy nem külföldre jött, hiszen a Felvidékről származik, ehhez illő őszinteséggel beszélt a Kaposváron tapasztaltakról.- Azt látom, hogy Somogybán erős ágazat a mezőgazdaság - mondta. - E tekintetben nálunk is hasonló a helyzet, de otthon gondok vannak a támogatásokkal, kevés a pénz a mezőgazdaságban, ezért sajnos nem a legerősebb ágazatunk. Pedig a felvidéki termékeny földből kellene származnia a szlovák mezőgazdaság nagy részének, ám pénzhiány miatt sajnos ez nem így van. Amit hiányolok Kaposváron, az az, hogy nincs egy olyan nagyvállalat, ami eltartaná a vidéket. Pedig ahhoz, hogy az emberek zöldtermékeket vásároljanak és zöldenergiát használjanak, pénz kell. Ahhoz pedig jó munkahely kell, ami szerintem Kaposvár környékén hiányzik. Úgy hallottam, itt kevés az átlagkereset. Nem mondhatom, hogy Szlovákiában a duplája, de jóval magasabb mint itt. Az előadásokon is elhangzott, ha kevés az emberek fizetése, miért használjanak zöldenergiát. Főként, ha sokkal kevesebb pénzért tud magának másfajta energiát biztosítani. így a nyári egyetem végefelé azt látom, hogy itt mi csak beszélni tudunk a problémákról, és az esetleges megoldási lehetőségekről. Ám a beidegződéseinken alighanem csak a gyerekeink tudnak majd változtatni. CZENE ATTILA Veríték nélkül is lehetne... EGYKOR KISGYERMEKKÉNT Karádon mindennapos élményem volt, hogy kovászillatú hajnal ébresztett. A háznál dagasztott kenyeret aztán a nagymamám- mint a faluban élő többi asszony is - elvitte a pékségbe, ahol kisütötték. Otthon a megszegés előtt keresztet rajzoltak rá a késsel. Soha nem láttam, hogy eldobtak volna akár csak egy karéjt is. a mai kenyér mindennél többet mesél az utóbbi évtizedek változásairól. Rendkívül sokféle kenyér közül lehet választani, s valamennyi étvágygerjesztőén szép. Csak hát a legtöbb maximum egy-két napig ehető jóízűen, utána ösz- szeesik, szétporlik vagy ragad a belseje. Egyre több ugyanis az alapanyagban a különféle pótlék, s mind kevesebb az igazi, életerőt adó massza. persze a kenyér ára a minőségétől függetlenül folyamatosan emelkedik. Hol azért, mert az aszály arat, s kevés búza terem, hol pedig amiatt, mert növekszik a benzin ára vagy az,áfa, továbbá az egészségügyi járulék. Most húsz százalékkal drágul a liszt, s szeptemberben- vagyis már a következő hónapban - újabb áremelés várható. Márpedig a kenyérnek ott a helye minden magyar asztalon. az első környezetvédőnek és a polgári engedetlenség filozófiai megalapozójának az amerikai Henry Dávid Thoreau-t gondolják, aki az 1800-as évek közepén így fogalmazott: Hitem és tapasztalatom szerint meg vagyok róla győződve, hogy fenntartani magunkat e Földön nem keserves fáradság, hanem szórakozás, ha egyszerűen és bölcsen élünk. Nem szükséges, hogy az ember arca verítékében egye a kenyerét. bárcsak igaza lenne... Már a drága lisztből sütik a kenyeret sütőipar Szeptembertől újabb áremelésre készülnek a somogyi malmok ► Folytatás az 1. oldalról Hiába az emelkedett hangulat, aligha van ok az ünneplésre: a somogyi pékek az újabb lisztáremelésre gondolnak. A vártnál gyorsabban drágul a kenyérnek- való, a sütödékben emiatt drasztikus forgalomcsökkenéstől tartanak. Farkasszemet néz a két rivális: a molnárok és pékek küzdelme folytatódik.- Óriási szorongással várjuk az ünnep utáni napokat - mondta Hambuch János, a topo- nári pékség tulajdonosa. - A malomtulajdonosok már megpendítették: szeptember elején 10-15 százalékos drágulásra számíthatunk. A kenyérliszt ára kilónként jelenleg nettó 99 forint, a süteményliszté 102 forint. Egy dolog bizonyos: hamarosan kilónként 20-25 forinttal is drágulhat a kenyér. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke azt mondta: hazánkban 1200 vállalkozás működik, ebből csaknem 90 Somogybán, Tolnában és Baranyában. Jól mutatja a folyamatokat, hogy az utóbbi időben öt vállalkozás zárt be.- Ha a sütőipari cégek nem tudják érvényesíteni áremelési szándékukat, sokak munkahelye kerülhet veszélybe - hangsúlyozta. - Az ágazat több tízmilliárd forint értéket teremt évente, országosan 25 ezer dolgozónak biztoIfjú pékek. Van remény a folytatásra sít megélhetést. Szükség lenne a vállalkozások műszaki-technológiai megújulására, csakhogy hiába vannak pályázatok, ha a vállalkozók nagy része képtelen előteremteni az önerőt. Magyarországon nagyjából 140 féle kenyeret sütnek, a fejenkénti átlagfogyasztás évente közel 76 kiló. ■ Harsányi Miklós Kaposváron az indiai nagykövet. Februári látogatása után pénteken ismét Kaposvárra érkezett Gauri Shankar Gupta indiai nagykövet. Szita Károly társaságában megtekintette az indiai Kathak táncegyüttes előadását az Együd Árpád Kulturális Központban ■ Önnek gond a mindennapi kenyér előteremtése? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük.