Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-18 / 194. szám

4 MEGYEI KORKÉP 2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT Sumér, az elsőkötetes, kritikus átíró bőrére eresztve Mezopotámiai főistenekkel tetoválva, buliban is órákig mesél a kultúrantropológiáról Mezopotámiai család­regény-krimit ír évek óta Varga B. Bánk. A téma az élete, a testes trilógiának készülő történet az élet­műve a Sumér becenevű fiatalembernek. Aki máso­dik regényének a kiadását várja, melyben a Sávház tetején várják a világvégét a kaposváriak. Minderről most megjelent első könyvével a kezében mesél. Balassa Tamás Munkahely: writer, olvasom róla a közösségi oldalon, ami a legkevésbé sem jelenti azt, hogy Varga B. Bánk öntelt vol­na és anglomán. Ellenkezőleg, bár megjelent az első regénye, az íróság érzésével még csak ismerkedik, és bár kiválóan beszéli az angolt is, magya­rul ír. Más kettősséget is ha­mar észrevenni színes egyéni­ségében. Szerény és visszahú­zódó megjelenése, ami mögött jól fésült, ám laza cégvezetőt képzelnénk el, a zúzós rock­zenekar tetovált gitárosát és a sötét tónusú írói világot is ké­pes összehozni. A kettősséget eddigi két kiadásra érett regé­nye is feltárja, a misztikus té­májú elsőt egy fanyar humo­rú második követi. Kettős írói énjét a misztikum és az óko­ri érdeklődés között határozza meg. Tetoválásai sem a rock, hanem két sumér főisten előtt tisztelegnek, dobos testvéré­nek a testgrafikái. Ha árnyék lennék címmel jelent meg Varga Bálint Bánk regénye. Jackről, a tízéves fél­szeg kisfiúról szól, akinek ár­nyéka, Merész a legjobb cim­borája. Kettejük barátsága, a valós ós képzelt világ közöt­ti átjárás finom misztikuma a regény. A szerző műfaji meg­határozása: mese fiatal felnőt­teknek. Tehát azoknak, akik állítólag alig olvasnak, teszi hozzá öniróniával, bár ő erősí­ti a generációs szabályt, min­dig is falta a könyveket. A cél­csoportja azonban kevésbé, mondja, és a könyvpiac, a ki­adás rejtelmeiről mesél. A tör­ténetet három éve kezdte ír­ni, és két éve küldte el vagy tizenöt kiadónak. A megszólí­tottak fele válaszolt hosszú hó­napok alatt. Már letett a meg­jelenésről, amikor két lehető­ség szinte egy időben ütött be. Egy nagyobb kiadónak rokon­szenves a könyv (ő lesz a má­sodik kiadója), de eltér a cég profiljától. így maradt a Nó­vum Publishing osztrák vál­lalkozás, ahol nyitottak min­den írói szerzeményre. De az üzleti felfogás némileg idegen a hazaitól: a könyvet 4870 fo­rintra árazták. Ez sok, isme­ri el Bálint, és elmeséli, hogy éppen anyagi okból az 550 ol­dalnak csak az első része je­lent most meg. Inkább átírta, kerettörténetbe ágyazta, hogy teljes értékű egész legyen az első fél is, de ne menjen az ár egy lélektani határ fölé. Az át­írás nem megy neki nehezen, akármikor és akárhányszor képes újrafogalmazni szinte mindent. Ezt most már nem­igen tudja: a háromezer pél­dány rövidesen boltokba ke­rül. Tizenkét évesen kezdett tu­datosan írni, bár ahogy most visszaemlékszik, irodalom­órán előtte is voltak sikerei. Egyszer házi feladatként a Já­nos vitéz folytatását kellett el­képzelni, amit az elbeszélő költemény tovább írásával tett meg. Nem értette, minek örül­nek a felnőttek, mindenesetre egy antológiában is megjelent. Novellák követték a toldis di­ák szárnypróbálkozását, amit irodalomtanára is lelkesen fi­gyelt. Elnézte, hogy a kötele­ző olvasmányok nem kötik le Bálintot, helyette viszont sok egyebet olvas, Neil Gaiman kortárs fantasyszerzőt és Ed­gár Allén Poe-t, a romanti­ka korának jeles novellistá­ját említi a megannyi kedvenc közül. Mindig ötös volt ma­gyarból, amint történelemből is. Minden másból halovány, reáltárgyakból még bukdá­csolt is. A mai napig így van ezzel, ha valamit szeret, azt fanatikusan csinálja, ha nem érdekli, nem áldoz rá energi­át. A fanatizmus az ókortör­ténetben is elragadta az egy­kor vallástörténésznek készü­lő, autodidaktaként továbbra is ezen a pályán lévő fiatalem­bert. Szobájának egyik fala az emberiség bölcsőjének tekin­tetett sumér kultúra kapcso­latábráival van tele. Buliban is képes órákat kultúrantro- pológiai összefüggésekről me­sélni: akkor vélhetően a hall­gatóságnak sem fáj olyan na­gyon. A szarvas, a sólyom és a bika munkacimű mezopo­támiai családregényhez évek óta gyűjti az anyagot, hat-hét spirált körmölt tele csak a for­rásanyagokkal. Minden fellel- hetőt elolvas, angolul is, a sze­gedi asszirológiai tanszék pro­fesszorával is levelezett. Hab­zsolja a Gilgames-eposzból is­mert világot, amely az ira­ki helyzetről szóló hírekben ma kevésbé sikertörténet. Az öt éve íródó regényfolyam vé­gét is tudja már, minden feje­zet szüzséje kész, szinte csak a szakmunka van hátra. No és az újraírás. Akkor lesz nagy bajban, ha az írás évei vagy évtizede alatt rajta kívül egy régészeti felfedezés is átírja a történetet, mondja komolyan, belül nevetve, amolyan stand up-osan. Emellett is kérdés, egy hosszadalmas epikus szö­veg mekkora közösségsiker­re számíthat, érdemes-e ekko­ra munkát ölni bele. Ezen még mélázik. És írja tovább. Humorát, abból is a sötét tó­nusú feketét, amiben a kiváló Douglas Adamst tekinti eta­lonnak, a megjelenésre váró második, Élet után szabadon című regényében csillantot­ta meg. ■ Ha árnyék lennék címmel jelent meg Varga B. Bánk kötete, meghatározása szerint- mese fiatal felnőt­teknek. Egy tízéves, fél­szeg kisfiú és barátja misztikus törtlénete Kaposváron játszódik a tár­sadalomkritikába itatott vi- lágvégevárás a városjelkép Sávház tetejéről indulva. Je­Varga B. Bánk KAPOSVÁRON SZÜLETETT, S CLZ egyetem kommunikáció-, és médiatudomány szakán vég­zett 2011-ben. A hírek szikár tömörsége szinte fájt neki, né­mi fricskát szívesen belevitt volna mindbe. A televíziós szakirányban műsorvezetésig vitte, aztán eltávolodott a mé­diától. Egy somogyi natúrkoz­metikai cég marketinges mun­katársaként dolgozik, a krea­tivitásának itt nagy hasznát látja. Szabadidejében a 4 Trust rockzenekarban szólógi­tározik. Első albumuk Seven Legs címmel tavaly jelent meg, egy pókkal a borítón. A potrohos hétlábú a próbater­mük lakója volt, hát megzené­sítették. A hét végén a Sziget- várock-ra vitték zúzós, de dal­lamos refrénekkel szabdalt számaikat. A zene felé az Ot- varock vitte el, gitárjátékát Scast próbálta csiszolgatni, bár a kötelezőt tanulni ebben sem szerette. Első könyve Ha árnyék lennék címmel a na­pokban jelenik meg, és máso­dik könyve is kiadói szerkesz­tés alatt van. A kliséket kíno­san igyekszik kerülni, inkább a meglepetések embere. Kép­regényt is ír Pintér Márkkal, a budapesti MOME-s hallgató­val, aki első könyvének a borí­tóját illusztrálta. A comics kri­tikái jók, a hazai papír-alapú megjelenéssel egyidőben a külföldire is van esély. A be­mutatón a szerzőpáros tagjai is találkozhatnak egymással, mert ez két év alatt még nem sikerült. lenleg az első korrektúra levo­natát olvassa az első megírás után érdekesmód érintetlenül hagyott műnek. Ami csak ki­jött a kezéből, a rá kevésbé jel­lemző „impulzusíráskor” ma­gát írta a cselekmény, a befe­jező poén pár fejezettel a vége előtt neki is meglepetés volt. Feketehumoros művében van egy olyan pikírt kaposvá­ri történetfejezet, amit soha, senki nem lát majd nyomta­tásban, hiszen a sok átírás kö­zepette olyan változatot kül­dött át nekem, amit végül ki­húzott a regényből. Elteszem, ki tudja. Kaposváron szivárvánnyá színesedett a Vörös Csillag emelt fejjel A forradalom előtt így került Napóleon kalapja alá az egyiptomi díszítésű moziban a köztársasági elnök A húszas évek második felé­ben magára talált és egyre szé­pülő város a kultúrára, a szóra­kozásra is mind több figyelmet fordíthatott. A lehetőségek tá­gulását tükrözte, hogy 821 fé­rőhelyesre tervezték az Erzsé­bet úton, a mai Noszlopy Gáspár utcában álló mozit, amelyet Hor­váth Andor mérnök és az Építő­ipari Részvénytársaság épített fel - nagyjából egy évi munká­val - Lamping József tervei alap­ján. A kőfaragómunkákat Boro- vitz Imre vállalta. Az art deco stílusú moziépü­let érdekessége a külső és a belső tér díszítésének formavilága: az egyiptomi ornamentika. Szép a főbejárat feletti üvegablak, meg­lepő a Napóleon kalapját utánzó előtető, s az épület külső homlok­zatán is megjelennek az egyip­tomi építészet elemei, díszíté­sei, például az oszlopfők vagy az Ámor egyiptomi istent ábrázoló tolikoronás maszkdísz. Néhány héttel a megnyitó után nagy újdonsággal csábította a kö­zönséget az új mozi: Kaposváron itt lehetett először színes filmet nézni, 1931 elején a hangosfilm­leadó berendezés is bemutatko­zott. (Vétek György polgármester amúgy nemigen bízott az utób­bi vívmány jövőjében.) A mun­kálatok sajátos utójátékaként né­hány hónappal később hatalmas vakolatdarab zuhant le a néző­térre, szerencsére senki sem sé- Előző feladványunk: az 1928-ban nyílt mozi ma Szivárvány Kultúrpalota rült meg. (Kéki Kálmán mozitör­ténésztől tudjuk, a Világ vége cí­mű film volt műsoron...) A különleges szépségű épü­letben nem csupán mozielőadá­sokat tartottak. Közvetlenül az 1956-os forradalom előtt - töb­bek közt Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke és Tildy Zoltán volt köztársasági elnök jelenlété­ben - szokatlanul nyílt légkörű vitát rendeztek itt Márkus Ist­ván Somogyi összegezés című agrárszociográfiai tanulmányá­ról. A résztvevők köntörfalazás nélkül mondtak véleményt a vál­ságos gazdasági és társadalmi helyzetről, s táviratot intéztek a hivatalosan még kegyvesztett Nagy Imréhez. Ugye milyen szép ez az épületrész? Vajon hol látható? írja meg: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/A, vagy emeltfejjel@sonline.hu Varga B. Bánk tizenkét évesen kezdett tudatosan írni, de az irodalomórákon már korábban is sikereket ért el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom