Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-09 / 186. szám

2012. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP 3 Csalók buktak le Kőröshegyen: túlságosan puha volt az ágy lebukás Csalás miatt körözött személyek buktak le Kőröshe­gyen. Két fiatal férfi azzal ko­pogtatott be egy szálláskiadó­hoz, hogy az interneten előre foglaltak, de az nyilván elkeve­redett. Azt állították, hosszabb távra veszik ki a szobát, a fize­tést azonban majd a főnök in­tézi, még egy céges telefonszá­mot is megadtak. Egy közös polgárőr-rendőr el­lenőrzés nyomán aztán gyor­san lebuktak. Kiderült, hogy az a miskolci cím, amelyet a ven­dégkönyvbe írtak, nem léte­zik. A megadott céget sem lehe­tett megtalálni az interneten, a telefonszámon pedig egy gra­zi munkaközvetítő jelentkezett be, német nyelven. S hamis ne­vet és hamis személyiigazol- vány-számot adtak meg. Rá­adásul mindkettejüket körözte a rendőrség, értesülésünk sze­rint csalás miatt. Úgy tudjuk, kőröshegyi szállásuk elfoglalása után arra panaszkodtak, hogy túlságosan puha az ágyuk. Gya­nítható: kemény fekhelyről is gondoskodnak most számukra a hivatalos szervek... ■ F. I. Cikkünk nyomán: nem marad utas a buszmegállókban a jövőben sem maradhat utas az autóbusz-megállóban akkor sem, ha az egyébként igen ritkán elő­forduló rendkívüü helyzetet ke­zelő utasfelszállási sorrendet kell követni - közölte Arzt Gergely, a Nemzeti Fejlesztési Miniszté­rium kommunikációs főosztá­lyának főosztályvezető-helyette­se szerdán megjelent cikkünk kapcsán. Az autóbuszos felszál­lási sorrendet meghatározó ren­delkezésekhez hasonló előírások 1981 óta léteznek idehaza, még­sem hozhatók tömeges példák az utasok méltánytalan hátrasorolá- sára, mert a busztársaságok ed­dig sem hagytak senkit a megál­lókban, s erre a jövőben sem kell számítani. A szaktárca hangsúlyoz­ta: a rendkívüli esetekben al­kalmazott felszállási sorrendet a jelenleg érvényes szabályozás is előírja. Az eddigihez képest a márciustól hatályos új rende­let az európai uniós jogszabá­lyokat is figyelembe véve előre veszi a hátrányos helyzetű cso­portokat, köztük a mozgáskorlá­tozottakat, a kismamákat. A na­gyobb - 100 kilométernél hosz- szabb - távolságon közleke­dő, országos szolgáltatást telje­sítő autóbuszjáratokra rendkí­vüli helyzetben eddig is és a jö­vőben is előbb szállhatnak fel a jegyüket az adott járatra elő­re megvásárlók. A sorrendet az indokolja, hogy a bérletet más buszjáratokon is igénybe lehet venni, míg a korábban megvál­tott menetjegy és helyjegy kizá­rólag az adott járatra érvényes. A kismamák és mozgásuk­ban korlátozottak nevesítése az alaptalan kritikákkal szemben éppen, hogy jelentős eredmény esélyegyenlőségi szempontból. A jelenleg érvényes szabályozás ugyanis nem említi külön, míg a márciustól hatályos előírások az uniós rendelkezésekhez iga­zodva kiemelten kezelik e cso­portokat. ■ A. V. Járják a csapást a betegek adósság Lábával szavaz a lakosság - Nagyatád is számít az emelésre ► Folytatás az 1. oldalról Rácz Jenő, a kórházszövetség el­nöke lapunknak azt mondta: meg j kell kezdeni az egyeztetést a nö­vekedő adósságállomány keze­léséről. Az év elején államosított megyei s az év közepén e körhöz csatlakozó városi kórházak adós­ságának ismételt növekedéséről a Magyar Kórházszövetség kül­dött vészjeleket. Illúzió azt vár­ni, hogy egy hónap alatt megol­dódnak a hazai kórházügy prob­lémái, a rendszer alulfinanszí­rozott, az adósság újratermelő­dése értelemszerű. Ezt mondta szerdán az egyik somogyi kór­ház működésének számait isme­rő orvos-közgazdász. Forrásunk elismeri a szakállamtitkárság tö­rekvését és számítását, miszerint | a rendszerben benne van a meg­takarítás lehetősége, de ezt rövid távon várni dőreség volna, húzta alá. Az elmúlt években augusz­tus közepén rendre megjelentek ehhez hasonló viharfelhők, és az év végén mindig 20-30 milli­árdos mentőövvel sikerült túlél­nie az intézményrendszernek. Rácz Jenő szerint azonban a kór­házi adósságállomány ismétel­ten olyan méreteket öltött, hogy veszélyezteti a közvetlen beteg- ellátást. Elmondta, az ellátórend- | szer reformjának több évtizedes J elmaradását nem lehet hónapok alatt pótolni, de a struktúraátala- ! kítás első ígéretes lépései megtör­téntek. Az eredmények azonban leghamarabb jövőre érzékelhe­tők. A közös beszerzésekéi példá­ul, ami nemcsak gazdasági kér­dés, hanem az ellátás biztonságát is megteremti. Arról, hogy elég Kórházak és kérdések. Illúzió gyors megoldásokat várni mélyrehatóak-e a kellő megtaka­rításokhoz az intézményi funk­cióváltások, az elnök elmond­ta: kórházat bezárni nem köny- nyű. Nemcsak a lakossági tilta­kozások miatt, hanem mert a kór­házak a települések legnagyobb munkaadói. Rácz Jenőt arról is megkérdeztük, az államtitkárság lépéseiben nincs-e némi ravasz­ság, amennyiben a betegek lábá­ra, a háziorvosi beutalókra bízta a döntést: ahol sok ellátást vesz­nek igénybe, azok a kórházak érezhetik magukat biztonság­ban. Az elnök szerint van abban logika, ha a parkosítás során ott építenek járdát, ahol az emberek kijárják a csapást. A szakpolitika az adósságállomány kezelése he­lyett egyelőre az orvoselvándor­lás megállításával van elfoglal­va. Nagyatádon nem kaptak eme­lést, hiszen a hírekbe került óz­dihoz hasonlóan itt is magáncég az üzemeltető. De bíznak a kabi­net által jelzett kompenzációban, hiszen az ott dolgozó csaknem 500 szakember ugyanúgy telje­sít, mint állami alkalmazott kol­légáik. Kovács Róbert, a Nagya- tádMed Kft. igazgatója az állam­titkár minapi bejelentéséről el­mondta, egyelőre nem folyik köz­vetlen konkrét egyeztetés a váro­si kórház államosításáról, de nyi­tottak minden megoldásra, amely ésszerű a működtetés és a beteg- ellátás szempontjából. Az adóssá­got három és fél év munkájával le­szorító menedzsment bízik a tár­gyalások eredményében, hiszen az idei pluszkiadások - benne az áfaemelés, a bérminimum-eme­lés, az infláció - őket is ugyan­úgy érintik. ■ B. T. Nagy pénz helyett elég a jé szándék zártkerti gondok Figyelmet és empátiát kérnek a desedai csónakkikötőnél élők ► Folytatás az 1. oldalról- Korábban nem okozott gon- | dót a hóeltakarítás sem - mond- [ ja egyikük -, mostanság viszont egymást húzkodjuk ki a hóból, sőt, amikor olyan durván behava­zott, összedobtuk a pénzt egy vál­lalkozónak, tolja már el a havat.- Mi nem tudunk kimen­ni, a mentő, ha szükség van rá, nem tud bejönni - teszi hozzá egy, az 1987-ben vásárolt telkére húsz éve házat építő, Nyíres ut­cai nyugdíjas, aki szintén kései­nek érezte a kátyúzást is, ugyan­is elektromos biciklijének hátsó kereke nem bírta az állandó zöty- kölődést Toponár felé. A csónakkikötő környéke zárt­kertnek számít, azaz külterület, s az itt élők, nyaralók szerint ezen azért sem akar rajtuk kívül senki sem változtatni, mert így sokkal kevesebb vele a költség, rengeteg, belterületen kötelező szolgáltatást nem kell elvégezni.- Még közvilágítás sincs - pa­naszkodik a Jegenye utca egyik lakója, s az is kiderül, az itt élők hajlandóak lennének a zsebükbe nyúlni a változásért, megfinan­szíroznák akár az oszlopok tele­pítését is, mint ahogyan a Hul­lám utca is a helyieknek köszön­hetően kapott aszfaltburkolatot.- Azért nem léptünk, a javí­tás és a fenntartás is minket ter­helne, erre pedig senkinek sincs | pénze - mondja a tóparti utcá­ban élő, korábban a kátyúzást Idilli a környezet, ám néhány fejlesztés azért elkélne a csónakkikötő mellett is kiveséző lakó, aki szerint ép­pen az itt nyaralóval rendelkező prominensek miatt nem fejlődik gyorsabban a kikötő környéke. - A Pécs melletti Orfűn a tó tart­ja el a falut, annyi a vendég. Itt vi­szont néhányan, akiknek szavuk van, úgy vélik, addig jó, míg tart ez a nyugalom. Ha rossz az út, leg­alább nem hajt rajta senki gyor­san, s nincs akkora zaj... Ugyan­erre vezeti vissza, hogy nemhogy bolt, de még egy büfé sincs a De- seda ezen részén. Sőt, engedély híján a mozgó bolt sem járhat.- Régebben volt egy lerakat- szerű valami - állítja a Nyíres ut­cai nyugdíjas -, ahol az ital mel­lett alapvető élelmiszereket is le­hetett vásárolni. Egyre több a ki­költöző nyugdíjas, akiknek vagy nincs autójuk, vagy nem enged­hetik meg maguknak, hogy min­denért a városba menjenek.- Korábban egy őrző-védő cég járőrözött itt terepjáróval, ők hoz­tak az időseknek alapvető élelmi­szereket - emlékszik vissza a tó­parti utca lakója. - De egyáltalán: nincs egy hely, ahol összejöhet­nének az emberek. Egy sört sem lehet meginni, csak a jó huszon­öt perc sétára fekvő strandon. Azt mondják erre az illetékesek, járjunk össze egymáshoz. Nem tudom, ki örülne, ha minden es­te beállítanék hozzá, hogy meg­jöttem egy fröccsre... Azt is felve­tettük, a kajakháznál legyen egy bolt, még az sem kell, hogy italt áruljon, de nem engedik. Nagy gondja a helyieknek a szemétszállítás, egészen pon­tosan a zöldhulladék elszállítása.- Fizetünk a zsákokért, de in­nen nem viszik el a zöldhulladé­kot - így a Jegenye utcai lakó. - Ám eltüzelni sem szabad, mivel ez természetvédelmi terület. Ak­kor mit csináljunk a levágott fű­vel, faágakkal, a lehullott levél­lel? Bezzeg télen a nádvágók bát­ran égethetnek, még a tulajdono­sok telepítette kis fák is elégtek, akkora tüzet gyújtottak. Amikor jelentettük, csak annyit mondtak az illetékesek: biztosan van enge­délyük...- Kis empátiával sokkal köny- nyebbé tehetnék az életünket - tárja szét a kezét a Nyíres utcai nyugdíjas. - Amúgy gyönyörű a környezet, jó a társaság, s haj­iunk mindenféle együttműkö­désre. Csak mi befizettünk már több százezer forintot a különfé­le útburkolásokért, azaz nem azt kérjük, hogy nyakló nélkül költ­senek ránk. Csak valamivel több figyelmet, megértést és segítő­készséget... ■ Vas András JEGYZET KERCZA IMRE Drága életünk A mindennnapi kenyerün­ket az ég az idén is megad­ta: megtermett az országban kb. 4 millió tonna kenyérga­bona, és ez biztonsággal elég lesz a következő termésig. Augusztus 20-ra készülve a figyelem az új kenyér felé irányul. Megsütik az ország kenyerét, és jut a határon tú- liaknak is belőle. És egy­re gyakoribbak a hírek ar­ról, hogy az idei őszön drasz­tikusan emelkedik a kenyér ára. Ez az áremelkedés évek óta végigsöpör így nyár vé­ge felé a piacon. Á pékek ed­dig még halasztották vagy mérsékelték az áremelést. Ők most sem szólnak, de az elemzők prognosztizálják a magasabb árakat. A maga­sabb árak elsősorban nem az aszály sújtotta földekről indulnak el, hanem minden­féle közbeeső állomások nö­velik a költségeket. A magas üzemanyagárak a szállítást drágítják. A betakarítógé­pek sem üzemelnek olcsón, és nyilván a malmoknak is többe kerül a liszt. Mind­ezt a sor végén mi, fogyasz­tók fizetjük meg. így aztán illúziónak is tűnik az a vé­lekedés, hogy a magas árak, megszaporodott adók végül is nem drágítják az életet. , Kenyérből az ember ugyan­annyit eszik, ha drágább, ha olcsóbb, de ha ezt drágáb­ban veszi meg, valami mást csökkenteni kell, vagy el­hagyni. Egyszóval a mi éle­tünk alakul a kenyér drágu­lásával, amelynek hírét meg­alapozza az idei első félév is, aszályos időjárásával, emel­kedő költségeivel. a kenyér nem az egyetlen áru, amelyet drágábban ve­szünk meg. A piacok kínála­ta megmutatja, hogy mit mű­velt az aszály. Amikor örü­lünk annak, hogy megter­mett az ország kenyere - és ennek a magyar ember szá­mára kiemelt a jelentősége -, tudomásul kell venni azt is, hogy nemcsak a kenyér drá­gább, hanem az élet is. Csúcsvízmüvet néztek a kínaiak Balatonőszödön a vízminőség-javítással kap­csolatos módszerek érdekel­ték leginkább azt a tízfős kí­nai delegációt, amely felke­reste a DRV Zrt. legnagyobb csúcsvízművét, a balaton- őszödit. A vendégek Anhui tartományból érkeztek a Vi­dékfejlesztési Minisztéri­um közreműködésével; tarto­mányukban van egy, a Bala­tonhoz hasonló adottságú tó, s a természetvédelmi szem­pontok mellett a vízminőség javítására is nagyobb hang­súlyt fektetnének. Bepillan­tást nyertek a világviszony­latban is korszerűnek számí­tó magyar víztisztítási és víz­kezelési technológiába. ■ F. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom