Somogyi Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-09 / 186. szám
4 olvasóink írtak 2012. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK Azon a napon én is zsidó voltam! agresszió, barbárság Nem elég, amit a politikusok tesznek az antiszemitizmus ellen A kaposvári zsidó temetőben július 22-én 57 síremléket döntöttek le még mindig ismeretlen tettesek A plébános úr az idegenvezető az andocsi műemlék templomban augusztus 6-án megjelent lapszámuk postai rovatában Molnár I. az andocsi templomtörténet helyszíni ismertetésének hiányát taglalja. Andocs plébánosaként állíthatom, hogy templomunk napi rendszerességű, reggel 8 órától este 20 óráig érvényes nyitvatartási idejében szerény személyem vagy valamely munkatársam élő, személyes ismertetést biztosít, amely kiterjed mind a templom történetére, mind a Mária-múzeum bemutatására, illetve megalapozott, külön kérésre a miserendtől eltérő időpontban lévő szentmise bemutatására. Sajnálatomat fejezem ki azért, hogy Molnár J. és családja nem olvasta el a hirdetőtáblánkon a kiírást, mely szerint a kapucsengőt kell használni a személyes találkozáshoz, melyről egyébként a Plébánia Hivatal bejárata előtt elhelye■ Augusztus 12-én és 15-én a főbúcsún is élő, személyes ismertetés lesz a templom történetéről. zett, a Múzeum meglétére felhívó, transzparens méretű tábla is tájékoztat. Olvasójuk felhívta a figyelmet, hogy augusztus lévén közeledik a főbúcsú. Biztosíthatok minden kedves idelátogató zarándokot, hogy az augusztus 12-én és 15- én ünneplendő főbúcsún is élő, személyes ismertetés lesz. Mivel az andocsi templom és kolostor Somogyország kiemelkedő kincse, amely napjainkban is több ezer zarándoknak nyújt lelki gyarapodást és művészeti szépséget, tisztelettel kérem válaszom haladéktalan közzétételét lapjukban, hogy azok is kedvet kapjanak templomunk látogatásához, akik még soha nem keresték fel, vagy ezt megelőzően csak gyermekként jártak itt. Az andocsi kegyhely nyitott szívvel és kapukkal vár mindenkit! Szalai Tamás andocsi plébános (Molnár J. írásos tájékoztatót hiányolt - egyébként meleg hangú, jó szándékú - írásában, mely a bármikor beeső érdeklődőt útba igazítja. Akkor is, ha a plébánosnak vagy valamely munkatársának fontosabb dolga van, vagy másutt tartózkodik. - a szerk.) Álltam a kaposvári zsidó temető helyreállított ódon sírkövei között, és közben arra gondoltam, hogy igen, minden a szavakkal kezdődött! A haláltáborokba induló marhavagonok ajtói csak ezt követően csapódtak be zsidó honfitársaink mögött. | Barbár, emberi mivoltukból teljesen kivetkőzött antiszemita brigantik ismét, immár többedszer megrongálták a kaposvári zsidó temetőt, hogy mérhetetlen fájdalmat okozzanak a még élő hozzátartozóknak, hogy megzavarják az ártatlan holtak békés nyugalmát, és főleg hogy félelmet keltsenek a zsidó emberekben. Megható és biztató volt az a szolidaritás és ösz- szefogás, amely elsősorban a ledöntött síremlékek helyreállításban mutatkozott meg. Megszólaltak a politikusok is! Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz) levélben fejezte ki együttérzését, és biztosította a kaposvári zsidó hitközség elnökét, j hogy....a kormány garantálja a háborítatlan, emberhez méltó és félelem nélküli életet”. Szita Károly, Kaposvár polgármestere (Fidesz) közleményben ítélte el a vandál pusztítást, Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz) pedig 100 ezer forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A politikai pártok közül a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció helyi szervezetei szintén közleményben ítélték el a sírok meggyalázását. A történelmi egyházak, emlékezetem szerint, beszédes csendben maradtak! De mennyivel egyszerűbb az | íróasztal mellett levelet írni, | közleményeket kiadni, pénzjutalmat felajánlani, mint cselekedni, tenni, folyamatosan szembeszállni a hétköznapi antiszemitizmussal! Az egész politikai osztályt, de elsősorban a „kétharmadukra” oly büszke kormányzó erőket, történelmi felelősség terheli a nyílt antiszemitizmus terjedéséért. Ez különösen tetten érhető a mi- j niszterelnök által még a vá- { lasztási kampányban megígért „két kijózanító pofon” elmaradásában, a kettős beszédben („mi minden szélsőséget elítélünk, legyen az jobb- vagy baloldali...”), a Horthy-kultusz újjáélesztésében (pl. Corvin-lánc kitüntetés), Nyirő József újratemetésében, és a sort még hosz- szan folytathatnám. Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője például Prohászka Ottokár katolikus megyéspüspököt védve és tevékenységét méltatva egészen odáig ment, hogy ezzel ugyan „nem azonosítja magát a hitleri megoldással, de azonosítja magát a hitleri problémával.” Egyértelmű kiállásra, egyenes beszédre politikusainknak, kormánypárti és ellenzéki képviselőinknek szinte mindennap lenne lehetősége, de gyávaságból, közönyösségből, politikai haszonlesésből, vagy ki tudja, miért, ezt minden alkalommal elszalasztják! Egy ilyen esettel szeretném szembesíteni őket! 2012. április 3-án 17 óra 57 perckor az Országgyűlés 177. ülésnapjának levezető elnöke, az Országgyűlés egyik alelnöke, Balczó Zoltán (Jobbik) ötperces időkeretben megadta a szót Barátit Zsolt országgyűlési képviselőnek (Jobbik) napirend utáni felszólalásához. Baráth Zsolt „Tiszaeszlár 130 éve" című, napirend utáni felszólalásában 4 percig és 12 másodpercig mondta, mert zavartalanul mondhatta hazug, gyalázatos, antiszemita gyűlöletbeszédét. A képviselő eredeti végzettségét tekintve egyébiránt általános iskolai tanító, diplomáját 1977-ben a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerezte. A parlamenti jegyzőkönyv az utókor számára és a magyar Országgyűlés „legnagyobb dicsőségére" megörökítette a beszéd fogadtatását: „Taps a Jobbik soraiban”. Baráth Zsolt nálam kiiratkozott a kultúremberek köréből, ezért vele nem foglalkozom. Ideológiai ámokfutását, eszméit, rasszizmusát, antiszemitizmusát elutasítom. A helyzet azonban ennél sokkal súlyosabb! Teljesen nyilvánvaló, hogy a miniszterelnök, a kormány tagjai, valamennyi országgyűlési képviselő, kormánypárti és ellenzéki, ismerte a Parlament napirendjét, tudva tudták, hogy napirend után ki és milyen témában jelentkezett felszólalásra. Amennyire a videofelvételek alapján meg tudtam állapítani, a kormányt képviselő Fónagy János államtitkárt (Fidesz) leszámítva csak a Jobbik képviselői voltak jelen. Kérdezem az ország akkori köztársasági elnökét, miniszterelnökét, a kormány tagjait, a Fidesz, az MSZP, az LMP és a független országgyűlési képviselőket: hol voltak, miért nem voltak ott az ülésteremben? Kérdezem Somogy megye kormány- párti és ellenzéki képviselőit is: hol voltak, miért nem voltak ott a Parlamentben? Miért nem akadályozták meg minden törvényes parlamenti eszközzel a beszéd elhangzását? Fónagy János államtitkár erőtlen, semmitmondó válasza után, a parlamenti jegyzőkönyv tanúsága szerint 18 óra 4 perckor az elnök az Országgyűlés ülését a következő szavakkal zárta be: „Megköszönöm munkájukat. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindnyájuknak. Az Országgyűlés ülését bezárom.” Igen, képviselőink már valószínűleg a húsvéti ünnepekre készülődtek! Minden a szavakkal kezdődik ma is! És folytatódott Schweitzer József nyugalmazott főrabbi inzultálásával, a kaposvári zsidó temető meg- gyalázásával... Szabad fordításban Martin Niemöller (1892-1984) német evangélikus lelkész immár klasszikus, de ma is érvényes szavait ajánlom mindenki figyelmébe: „Először a baloldaliakért jöttek el, és én nem tiltakoztam, mert nem voltam baloldali. Aztán a szociáldemokratákat vitték el, és én hallgattam, mert nem voltam szociáldemokrata. Mikor a szakszervezetisekért jöttek, el nem tiltakoztam, mert nem voltam szakszervezetis. Később a zsidókat vitték el, de én hallgattam, mert nem voltam zsidó. A végén értem is eljöttek, de már nem volt, aki tiltakozzék.” A kaposvári zsidó temető meggyalázásakor zsidó voltam én is! Kovács Bálint nyugdíjas, Kaposvár Megbukott vagy átalakult a zamárdi kikötőprojekt? helytörténet A területen eddig lakások épültek, a beruházás támogatói és ellenzői is alulinformáltak Zamárdiban mindenki tudja, hogy a településen megjelent befektetők az önkormányzattal közösen egy szokatlanul nagy kikötő megvalósítását tervezik. Ez a folyamat már hat éve tart. De hol tarthat most? Azt bárki láthatja, hogy az új kikötőre utaló jelek helyett lakóparképítések történtek a mögöttes partszakaszon, és további parcellázások, közművesítések is megjelentek. Tisztábban láthat az, aki utánanéz bizonyos jogszabályoknak (Bala- ton-törvény, Partvonal Rehabilitációs Terv), és elolvassa a város honlapján lévő információkat a „tervezett” beruházásról. Ennél élesebben már csak az láthat, aki ismeri az önkormányzat szerintem hiányos és egyoldalú kommunikációját a témával kapcsolatban, és hajlandó a befektető oldaláról is megvizsgálni a helyzetet. Az így kialakuló kép alapján a „kikötő ügye” valójában a Bácskai utca, Margó Ede sétány, Nagyváradi köz, Kiss Ernő utca által határolt, jogszabályilag csak közösségi céllal használható magánterület magáncélú hasznosításának ügye. Számomra úgy tűnik, hogy kikötő helyett a terület tulajdonosai egy többmilliárdos ingatlanüzletet valósítanak meg, kizárólag magáncéllal. Az ingatlanvásárlásba fektetett pénzt a jelek szerint így könnyebb megforgatni. Idézet Zamárdi honlapjáról: „A Partvonal Rehabilitációs Terv két lehetséges helyszínt jelöl kikötő kialakítására alkalmasnak: a Bácskai utca és a Nagyváradi köz által határolt terület előtt százhatvan méter szélességű területet, valamint a Harcsa utcánál lévő harminc méter szélességű terület. Ekkora méretű kikötőt a Bácskai utcánál érdemes kialakítani, mivel ott elegendő terület áll rendelkezésre megfelelő háttér kialakításához.” A szöveg szerint a kikötőhöz szükség van a nagy háttérterületre, ami csak ezen az egy helyen áll rendelkezésre. A projektről szóló tájékoztató megírása óta azonban újabb befektetők a szóban forgó, mintegy két hektáros terület déli felét beépítették, a nyolc épületben található hetvenkét luxuslakás nagy részét eladták. A harmadik, már közművesített, keleti oldali negyedet a kikötőberuházás gazdája hasonló módon kívánná beépíteni. A negyedik, zenepavilon mögötti negyedet már eladta, és az új tulajdonos 295000000 forint + ÁFA áron hirdette szálloda, lakópark stb. építésére. Utánajárásom során a fent vázolt kép állt össze előttem, ami ennél sokkal több érdekes részlettel rendelkezik. Aki szerint így néz ki egy kikötőprojekt, az, kérem, magyarázza el a lényegét. Tapasztalatom szerint a beruházást támogatók és ellenzők tábora is rendkívül rosszul informált a jövőt illetően. Több körülmény is arra utal, hogy a nagy dobra vert kikötőépítési projekt nyilvánosan is megbukott. Vagy csak átalakult? Magyarfalvi Attila zamárdi lakos A polgármester megírta nekünk: Sandi Gyugy része tisztelt szerkesztőség! A Somogyi Hírlapban megjelent egy fotó (az Észrevettük rovatban - a szerk.) és alatta egy kérdés: vajon mit jelent Sandi? Annak, hogy a SANDI szó mit jelent vagy jelenthet, többféle magyarázata is lehet. Gondolom, á kérdező egy „vidéki” (nálunk faluhelyen ezt így szokták mondani) lehet, hisz errefelé mindenki tudja, hogy Sandipusztáról van szó. A világháló említést tesz erről a nagyon kicsi falurészről, amely alig pár családot foglal magába, és egyébként Gyugy település része. Klotz Péter polgármester, Szőlősgyörök ■ A kikötő helyett eddig láthatóan ingatlanüzlet valósult meg.
